Kifejezéstár

hu Számok   »   fa ‫اعداد‬

7 [hét]

Számok

Számok

‫7 [هفت]‬

7 [haft]

‫اعداد‬

[a-adâd]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar perzsa Lejátszás Több
Számolok: ‫م--می‌-مارم-‬ ‫-- م--------- ‫-ن م-‌-م-ر-:- -------------- ‫من می‌شمارم:‬ 0
man mish-m--a-: m-- m---------- m-n m-s-o-â-a-: --------------- man mishomâram:
egy, kettő, három ‫ی-، -و، س-‬ ‫--- د-- س-- ‫-ک- د-، س-‬ ------------ ‫یک، دو، سه‬ 0
yek- --- se y--- d-- s- y-k- d-, s- ----------- yek, do, se
Én háromig számolok. ‫-ن -ا -ه --‌------‬ ‫-- ت- س- م--------- ‫-ن ت- س- م-‌-م-ر-.- -------------------- ‫من تا سه می‌شمارم.‬ 0
man-tâ se -is----r--. m-- t- s- m---------- m-n t- s- m-s-o-â-a-. --------------------- man tâ se mishomâram.
Én tovább számolok: ‫---ب--تر--ی‌-ما--:‬ ‫-- ب---- م--------- ‫-ن ب-ش-ر م-‌-م-ر-:- -------------------- ‫من بیشتر می‌شمارم:‬ 0
m---b- -homâ-e-h e-âm--m-de--a-: m-- b- s-------- e---- m-------- m-n b- s-o-â-e-h e-â-e m-d---a-: -------------------------------- man be shomâresh edâme mide-ham:
négy, öt, hat, ‫----، پنج، -ش-‬ ‫----- پ--- ش--- ‫-ه-ر- پ-ج- ش-،- ---------------- ‫چهار، پنج، شش،‬ 0
ch--h-r,--anj--she-h c------- p---- s---- c-a-h-r- p-n-, s-e-h -------------------- cha-hâr, panj, shesh
hét, nyolc, kilenc ‫ه--،-هش---نه،‬ ‫---- ه--- ن--- ‫-ف-، ه-ت- ن-،- --------------- ‫هفت، هشت، نه،‬ 0
h-ft----s--, noh h---- h----- n-- h-f-, h-s-t- n-h ---------------- haft, hasht, noh
Én számolok. ‫-ن-می--م--م-‬ ‫-- م--------- ‫-ن م-‌-م-ر-.- -------------- ‫من می‌شمارم.‬ 0
m-n------m-ra-. m-- m---------- m-n m-s-o-â-a-. --------------- man mishomâram.
Te számolsz. ‫ت- --------.‬ ‫-- م--------- ‫-و م-‌-م-ر-.- -------------- ‫تو می‌شماری.‬ 0
t- ----o---i. t- m--------- t- m-s-o-â-i- ------------- to mishomâri.
Ő számol. ‫ا--(م--)---‌ش--رد.‬ ‫-- (---- م--------- ‫-و (-ر-) م-‌-م-ر-.- -------------------- ‫او (مرد) می‌شمارد.‬ 0
o- -------mi-ho-âr-d. o- (----- m---------- o- (-a-d- m-s-o-â-a-. --------------------- oo (mard) mishomârad.
Egy. Az első. ‫-ک،-ا--.‬ ‫--- ا---- ‫-ک- ا-ل-‬ ---------- ‫یک، اول.‬ 0
y--, -vval y--- a---- y-k- a-v-l ---------- yek, avval
Kettő. A második. ‫دو، --م.‬ ‫--- د---- ‫-و- د-م-‬ ---------- ‫دو، دوم.‬ 0
d-- -ov--m d-- d----- d-, d-v-o- ---------- do, dovvom
Három. A harmadik. ‫-ه، --م.‬ ‫--- س---- ‫-ه- س-م-‬ ---------- ‫سه، سوم.‬ 0
s-----vv-m s-- s----- s-, s-v-o- ---------- se, sevvom
Négy. A negyedik. ‫چ-ا-، چ-ار--‬ ‫----- چ------ ‫-ه-ر- چ-ا-م-‬ -------------- ‫چهار، چهارم.‬ 0
ch---â-, c-a-hâ--m c------- c-------- c-a-h-r- c-a-h-r-m ------------------ cha-hâr, cha-hârom
Öt. Az ötödik. ‫-ن----نج--‬ ‫---- پ----- ‫-ن-، پ-ج-.- ------------ ‫پنج، پنجم.‬ 0
p-nj- -a-jom p---- p----- p-n-, p-n-o- ------------ panj, panjom
Hat. A hatodik. ‫ش-،-ش--.‬ ‫--- ش---- ‫-ش- ش-م-‬ ---------- ‫شش، ششم.‬ 0
sh-s-, ----h-m s----- s------ s-e-h- s-e-h-m -------------- shesh, sheshom
Hét. A hetedik. ‫--ت،-ه--م-‬ ‫---- ه----- ‫-ف-، ه-ت-.- ------------ ‫هفت، هفتم.‬ 0
h--t--ha--om h---- h----- h-f-, h-f-o- ------------ haft, haftom
Nyolc. A nyolcadik. ‫--ت،-ه----‬ ‫---- ه----- ‫-ش-، ه-ت-.- ------------ ‫هشت، هشتم.‬ 0
ha--t---a---om h----- h------ h-s-t- h-s-t-m -------------- hasht, hashtom
Kilenc. A kilencedik. ‫نه،---م-‬ ‫--- ن---- ‫-ه- ن-م-‬ ---------- ‫نه، نهم.‬ 0
noh---o--m n--- n---- n-h- n-h-m ---------- noh, nohom

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!