Kifejezéstár

hu Számok   »   sr Бројеви

7 [hét]

Számok

Számok

7 [седам]

7 [sedam]

Бројеви

[Brojevi]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Számolok: Ја бр-ј-м: Ј- б------ Ј- б-о-и-: ---------- Ја бројим: 0
Ja br-j--: J- b------ J- b-o-i-: ---------- Ja brojim:
egy, kettő, három је-а-- два,---и ј----- д--- т-- ј-д-н- д-а- т-и --------------- један, два, три 0
jeda---dv-- t-i j----- d--- t-- j-d-n- d-a- t-i --------------- jedan, dva, tri
Én háromig számolok. Ја-бр-јим ------. Ј- б----- д- т--- Ј- б-о-и- д- т-и- ----------------- Ја бројим до три. 0
Ja -r-j-m do-t-i. J- b----- d- t--- J- b-o-i- d- t-i- ----------------- Ja brojim do tri.
Én tovább számolok: Ја --ој-м--а--: Ј- б----- д---- Ј- б-о-и- д-љ-: --------------- Ја бројим даље: 0
Ja------- d--je: J- b----- d----- J- b-o-i- d-l-e- ---------------- Ja brojim dalje:
négy, öt, hat, ч---ри- --т--ше--, ч------ п--- ш---- ч-т-р-, п-т- ш-с-, ------------------ четири, пет, шест, 0
če-i-i----t, ---t, č------ p--- š---- č-t-r-, p-t- š-s-, ------------------ četiri, pet, šest,
hét, nyolc, kilenc се---- о---,--ев-т с----- о---- д---- с-д-м- о-а-, д-в-т ------------------ седам, осам, девет 0
s---m, o-a-- -e-et s----- o---- d---- s-d-m- o-a-, d-v-t ------------------ sedam, osam, devet
Én számolok. Ј----о-им. Ј- б------ Ј- б-о-и-. ---------- Ја бројим. 0
Ja-b-o---. J- b------ J- b-o-i-. ---------- Ja brojim.
Te számolsz. Т----о-иш. Т- б------ Т- б-о-и-. ---------- Ти бројиш. 0
T- --oji-. T- b------ T- b-o-i-. ---------- Ti brojiš.
Ő számol. О--б-о-и. О- б----- О- б-о-и- --------- Он броји. 0
O- b-o--. O- b----- O- b-o-i- --------- On broji.
Egy. Az első. Ј-да-- --ви. Ј----- П---- Ј-д-н- П-в-. ------------ Један. Први. 0
J-d-n- -rv-. J----- P---- J-d-n- P-v-. ------------ Jedan. Prvi.
Kettő. A második. Два---р--и. Д--- Д----- Д-а- Д-у-и- ----------- Два. Други. 0
Dva. Dr---. D--- D----- D-a- D-u-i- ----------- Dva. Drugi.
Három. A harmadik. Тр---Т-ећ-. Т--- Т----- Т-и- Т-е-и- ----------- Три. Трећи. 0
T-i.-T--c-i. T--- T------ T-i- T-e-́-. ------------ Tri. Treći.
Négy. A negyedik. Чети-и. -ет--ти. Ч------ Ч------- Ч-т-р-. Ч-т-р-и- ---------------- Четири. Четврти. 0
Č--ir---Četvrt-. Č------ Č------- Č-t-r-. Č-t-r-i- ---------------- Četiri. Četvrti.
Öt. Az ötödik. П-т-----и. П--- П---- П-т- П-т-. ---------- Пет. Пети. 0
P--.---t-. P--- P---- P-t- P-t-. ---------- Pet. Peti.
Hat. A hatodik. Ше-т.-Ш-с-и. Ш---- Ш----- Ш-с-. Ш-с-и- ------------ Шест. Шести. 0
Š-st.---s-i. Š---- Š----- Š-s-. Š-s-i- ------------ Šest. Šesti.
Hét. A hetedik. С-д----С--м-. С----- С----- С-д-м- С-д-и- ------------- Седам. Седми. 0
Se--m.-S--mi. S----- S----- S-d-m- S-d-i- ------------- Sedam. Sedmi.
Nyolc. A nyolcadik. Ос-м- О-м-. О---- О---- О-а-. О-м-. ----------- Осам. Осми. 0
Osa-.----i. O---- O---- O-a-. O-m-. ----------- Osam. Osmi.
Kilenc. A kilencedik. Деве---Д---ти. Д----- Д------ Д-в-т- Д-в-т-. -------------- Девет. Девети. 0
D-vet--D-veti. D----- D------ D-v-t- D-v-t-. -------------- Devet. Deveti.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!