Kifejezéstár

hu Bevásárlás   »   lt Pirkiniai

54 [ötvennégy]

Bevásárlás

Bevásárlás

54 [penkiasdešimt keturi]

Pirkiniai

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar litván Lejátszás Több
Szeretnék venni egy ajándékot. (--)--o-ėč--u--i-kt-----aną. (--- n------- p----- d------ (-š- n-r-č-a- p-r-t- d-v-n-. ---------------------------- (Aš) norėčiau pirkti dovaną. 0
De nem túl drágát. B-t-ką n-------r-ng-us. B-- k- n--- n---------- B-t k- n-r- n-b-a-g-u-. ----------------------- Bet ką nors nebrangaus. 0
Talán egy kézitáskát? Gal -ank-nę? G-- r------- G-l r-n-i-ę- ------------ Gal rankinę? 0
Milyen színt szeretne? K---os sp-l----norė--mė-e? K----- s------ n---------- K-k-o- s-a-v-s n-r-t-m-t-? -------------------------- Kokios spalvos norėtumėte? 0
Feketét, barnát vagy fehéret? J----,--udą -r-b-l-ą? J----- r--- a- b----- J-o-ą- r-d- a- b-l-ą- --------------------- Juodą, rudą ar baltą? 0
Egy nagyot, vagy egy kicsit? Didel--ar-maž-? D----- a- m---- D-d-l- a- m-ž-? --------------- Didelę ar mažą? 0
Meg szabad ezt néznem? Ar-ga-i- --tą -a-i--ūrėt-? A- g---- š--- p----------- A- g-l-u š-t- p-s-ž-ū-ė-i- -------------------------- Ar galiu šitą pasižiūrėti? 0
Bőrből van? A- -i o----? A- j- o----- A- j- o-i-ė- ------------ Ar ji odinė? 0
Vagy műbőrből van? A- ji i------ pa---t-lo? A- j- i- o--- p--------- A- j- i- o-o- p-k-i-a-o- ------------------------ Ar ji iš odos pakaitalo? 0
Bőrből természetesen. Ž-------iš-o-os. Ž------ i- o---- Ž-n-m-, i- o-o-. ---------------- Žinoma, iš odos. 0
Ez egy különösen jó minőségű áru. Ta--l---i-g--a kokyb-. T-- l---- g--- k------ T-i l-b-i g-r- k-k-b-. ---------------------- Tai labai gera kokybė. 0
És a kézitáska ára valóban nagyon kedvezö. I--r----nė-t-k--- ---r-n-i. I- r------ t----- n-------- I- r-n-i-ė t-k-a- n-b-a-g-. --------------------------- Ir rankinė tikrai nebrangi. 0
Ez tetszik nekem. Ji--an p-t----. J- m-- p------- J- m-n p-t-n-a- --------------- Ji man patinka. 0
Ezt veszem. A- j- pe---. A- j- p----- A- j- p-r-u- ------------ Aš ją perku. 0
Esetleg visszacserélhetem ezt? A--pr--eik---ga-ėsiu ---p-keisti -i--? A- p-------- g------ j- p------- k---- A- p-i-e-k-s g-l-s-u j- p-k-i-t- k-t-? -------------------------------------- Ar prireikus galėsiu ją pakeisti kita? 0
Magától értetődő. Sa-ai-e--u--an-ama. S------ s---------- S-v-i-e s-p-a-t-m-. ------------------- Savaime suprantama. 0
Becsomagoljuk mint egy ajándék. Me- ---s---ku-sime-k-i- -o-aną. M-- j- s---------- k--- d------ M-s j- s-p-k-o-i-e k-i- d-v-n-. ------------------------------- Mes ją supakuosime kaip dovaną. 0
A túloldalon van a pénztár. Št---t------ kas-. Š--- t-- y-- k---- Š-a- t-n y-a k-s-. ------------------ Štai ten yra kasa. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Ki ért meg kit?

Körülbelül 7 milliárd ember él a földön. Mindegyiküknek van egy nyelve. Sajnos ez nem mindig ugyanaz. Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk. Ez sokszor nagyon nehézkes. Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra. Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet. Ezt a jelenséget mutual intelligibility -nek nevezik. Itt két féle változatot különböztetünk meg. Az első a szóbeli egymás közti megértés. Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója. A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg. Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk. Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv. A másik lehetőség, az írás megértése egymás között. Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között. Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői. Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés. Erre jó példa a Német és a Holland. A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban mutually intelligible a két nyelv. Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao. Létezik azonban a mutual intelligibility -nek egy aszimmetrikus változata is. Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást. A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat. Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva. Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt. Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…