Kifejezéstár

hu valamit megmagyarázni 1   »   am ምክንያቶች መስጠት

75 [hetvenöt]

valamit megmagyarázni 1

valamit megmagyarázni 1

75 [ሰባ አምስት]

75 [seba āmisiti]

ምክንያቶች መስጠት

[mikiniyati mak’irebi 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar amhara Lejátszás Több
Ön miért nem jön? ለም----ነ--የ----ት? ለምንድን ነው የማይመጡት? ለ-ን-ን ነ- የ-ይ-ጡ-? ---------------- ለምንድን ነው የማይመጡት? 0
l-min-di-i--ew----may--e-’--i? leminidini newi yemayimet’uti? l-m-n-d-n- n-w- y-m-y-m-t-u-i- ------------------------------ leminidini newi yemayimet’uti?
Olyan rossz idő van. የአ-ር -ኔ-ው-መጥ- ነው። የአየር ሁኔታው መጥፎ ነው። የ-የ- ሁ-ታ- መ-ፎ ነ-። ----------------- የአየር ሁኔታው መጥፎ ነው። 0
y-’--er----n-t----met---- ne--. ye’āyeri hunētawi met’ifo newi. y-’-y-r- h-n-t-w- m-t-i-o n-w-. ------------------------------- ye’āyeri hunētawi met’ifo newi.
Nem jövök, mert olyan rossz az idő. እ- አልመጣም፤ ምክ-ያቱ---አየር-ሁኔታ-መ-ፎ ---። እኔ አልመጣም፤ ምክንያቱም የአየር ሁኔታ መጥፎ ነው ። እ- አ-መ-ም- ም-ን-ቱ- የ-የ- ሁ-ታ መ-ፎ ነ- ። ---------------------------------- እኔ አልመጣም፤ ምክንያቱም የአየር ሁኔታ መጥፎ ነው ። 0
in---l--e---mi- m---n-ya--m---e’--eri-hunē-----t’----ne---. inē ālimet’ami; mikiniyatumi ye’āyeri hunēta met’ifo newi . i-ē ā-i-e-’-m-; m-k-n-y-t-m- y-’-y-r- h-n-t- m-t-i-o n-w- . ----------------------------------------------------------- inē ālimet’ami; mikiniyatumi ye’āyeri hunēta met’ifo newi .
Miért nem jön? ለ-ንድ- ነው--ሱ--ማ-መጣ-? ለምንድን ነው እሱ የማይመጣው? ለ-ን-ን ነ- እ- የ-ይ-ጣ-? ------------------- ለምንድን ነው እሱ የማይመጣው? 0
l-min---n- -ew--is- --m---m-t--wi? leminidini newi isu yemayimet’awi? l-m-n-d-n- n-w- i-u y-m-y-m-t-a-i- ---------------------------------- leminidini newi isu yemayimet’awi?
Nem hívták meg. እ- ----በዘ-። እሱ አልተጋበዘም። እ- አ-ተ-በ-ም- ----------- እሱ አልተጋበዘም። 0
is- -l--e--b--e-i. isu ālitegabezemi. i-u ā-i-e-a-e-e-i- ------------------ isu ālitegabezemi.
Nem jön, mert nem hívták meg. እ- --መጣም፤ --ን-ቱ- --------ነው። እሱ አይመጣም፤ ምክንያቱም ስላልተጋበዘ ነው። እ- አ-መ-ም- ም-ን-ቱ- ስ-ል-ጋ-ዘ ነ-። ---------------------------- እሱ አይመጣም፤ ምክንያቱም ስላልተጋበዘ ነው። 0
is- -y--e--ami; -ik--iya---- si-a-i-egabe-- -e--. isu āyimet’ami; mikiniyatumi silalitegabeze newi. i-u ā-i-e-’-m-; m-k-n-y-t-m- s-l-l-t-g-b-z- n-w-. ------------------------------------------------- isu āyimet’ami; mikiniyatumi silalitegabeze newi.
Miért nem jössz? ለም-ድ- ነው-የማት--ው-ጪው? ለምንድን ነው የማትመጣው/ጪው? ለ-ን-ን ነ- የ-ት-ጣ-/-ው- ------------------- ለምንድን ነው የማትመጣው/ጪው? 0
le-ini-in- --wi-y-ma--met’aw--c-----? leminidini newi yematimet’awi/ch’īwi? l-m-n-d-n- n-w- y-m-t-m-t-a-i-c-’-w-? ------------------------------------- leminidini newi yematimet’awi/ch’īwi?
Nincs időm. ጊዜ የ--ም። ጊዜ የለኝም። ጊ- የ-ኝ-። -------- ጊዜ የለኝም። 0
g--- --lenyi-i. gīzē yelenyimi. g-z- y-l-n-i-i- --------------- gīzē yelenyimi.
Nem jövök, mert nincs időm. አል--ም- ም--ያ---ጊዜ ---ም። አልመጣም፤ ምክንያቱም ጊዜ የለኝም። አ-መ-ም- ም-ን-ቱ- ጊ- የ-ኝ-። ---------------------- አልመጣም፤ ምክንያቱም ጊዜ የለኝም። 0
ālim------;--i-ini-a--m- gī-----l-n-im-. ālimet’ami; mikiniyatumi gīzē yelenyimi. ā-i-e-’-m-; m-k-n-y-t-m- g-z- y-l-n-i-i- ---------------------------------------- ālimet’ami; mikiniyatumi gīzē yelenyimi.
Miért nem maradsz? ለ-- አ-ቆይ--ዪ-? ለምን አትቆይም/ዪም? ለ-ን አ-ቆ-ም-ዪ-? ------------- ለምን አትቆይም/ዪም? 0
l-m--i-ā-ik’-y-m-/--m-? lemini ātik’oyimi/yīmi? l-m-n- ā-i-’-y-m-/-ī-i- ----------------------- lemini ātik’oyimi/yīmi?
Még dolgoznom kell. ተጨማ----ራ--አለ--። ተጨማሪ መስራት አለብኝ። ተ-ማ- መ-ራ- አ-ብ-። --------------- ተጨማሪ መስራት አለብኝ። 0
tec-’e--rī -e-irat--ālebi-y-. tech’emarī mesirati ālebinyi. t-c-’-m-r- m-s-r-t- ā-e-i-y-. ----------------------------- tech’emarī mesirati ālebinyi.
Nem maradok, mert még dolgoznom kell. አ----፤----- -----ስ--ብኝ። አልቆይም፤ ተጨማሪ መስራት ስላለብኝ። አ-ቆ-ም- ተ-ማ- መ-ራ- ስ-ለ-ኝ- ----------------------- አልቆይም፤ ተጨማሪ መስራት ስላለብኝ። 0
ālik----m-----ch’--a-- m-s-rati-s-l-l--i---. ālik’oyimi; tech’emarī mesirati silalebinyi. ā-i-’-y-m-; t-c-’-m-r- m-s-r-t- s-l-l-b-n-i- -------------------------------------------- ālik’oyimi; tech’emarī mesirati silalebinyi.
Miért megy már el? ለምንድን ነ- የሚ-ዱ-? ለምንድን ነው የሚሄዱት? ለ-ን-ን ነ- የ-ሄ-ት- --------------- ለምንድን ነው የሚሄዱት? 0
l--i--din--ne-i--e-ī-ē-ut-? leminidini newi yemīhēduti? l-m-n-d-n- n-w- y-m-h-d-t-? --------------------------- leminidini newi yemīhēduti?
Fáradt vagyok. ደክ-ኛል ደክሞኛል ደ-ሞ-ል ----- ደክሞኛል 0
d--i--ny-li dekimonyali d-k-m-n-a-i ----------- dekimonyali
Megyek, mert fáradt vagyok. የምሄ-- ስለ--ከ-- -ው። የምሄደው ስለ ደከመኝ ነው። የ-ሄ-ው ስ- ደ-መ- ነ-። ----------------- የምሄደው ስለ ደከመኝ ነው። 0
yemi-ēd-wi -il----k-me------wi. yemihēdewi sile dekemenyi newi. y-m-h-d-w- s-l- d-k-m-n-i n-w-. ------------------------------- yemihēdewi sile dekemenyi newi.
Miért megy már el? (járművel) ለም--ን ----ሚሄ-ት? ለምንድን ነው የሚሄዱት? ለ-ን-ን ነ- የ-ሄ-ት- --------------- ለምንድን ነው የሚሄዱት? 0
le-i-------n-w- -em-hē--ti? leminidini newi yemīhēduti? l-m-n-d-n- n-w- y-m-h-d-t-? --------------------------- leminidini newi yemīhēduti?
Már késő van. መ--- (--ፍዷ-) መሽቷል (እረፍዷል) መ-ቷ- (-ረ-ዷ-) ------------ መሽቷል (እረፍዷል) 0
mes---wal- --re-idw-li) meshitwali (irefidwali) m-s-i-w-l- (-r-f-d-a-i- ----------------------- meshitwali (irefidwali)
Megyek, mert már késő van. (járművel) የ--ደ- ስለ-ሸ ---ረፈደ)-ው። የምሄደው ስለመሸ (ስለረፈደ)ነው። የ-ሄ-ው ስ-መ- (-ለ-ፈ-)-ው- --------------------- የምሄደው ስለመሸ (ስለረፈደ)ነው። 0
y-mi----wi --lem-sh---sile----de--e--. yemihēdewi silemeshe (silerefede)newi. y-m-h-d-w- s-l-m-s-e (-i-e-e-e-e-n-w-. -------------------------------------- yemihēdewi silemeshe (silerefede)newi.

Anyanyelv = érzelmi, idegen nyelv = értelmi?

Amikor idegen nyelveket tanulunk, agyunkat edzük. A tanulás által megváltozik gondolkodás módunk. Kreatívabbá és rugalmasabbá válunk. Az összetett gondolkodás is könnyebben megy a többnyelvűeknek. Tanulás közben a memóriánkat edzük. Minél többet tanulunk, annál jobban fog működni. Az, aki sok nyelven tanult meg beszélni, egyéb dolgokat is gyorsabban fog megtanulni. Hosszabb ideig képes egy témára odafigyelni. A problémákat emiatt gyorsabban képes megoldani. A többnyelvű emberek a döntéshozásban is jobbak. De a nyelvektől függ az is ahogyan döntenek. A nyelv amelyen gondolkodunk, hatással van döntéseinkre. Egy kutatás keretein belül pszichológusok több tesztalanyt megvizsgáltak. Mindegyik tesztalany kétnyelvű volt. Anyanyelvük mellett beszéltek még egy nyelvet. A tesztalanyoknak egy kérdésre kellett válaszolniuk. A kérdés egy probléma megoldására vonatkozott. A tesztalanyoknak két választási lehetőség közül kellett választaniuk. Az egyik lehetőség lényegesen kockázatosabb volt mint a másik. A tesztalanyoknak a kérdésre mindkét nyelven válaszolniuk kellett. És a válaszok megváltoztak amikor a nyelv is változott! Amikor az anyanyelvükön beszéltek a tesztalanyok, akkor a kockázatot választották. Az idegen nyelv használata közben viszont a biztonságos lehetőség mellett döntöttek. A kísérlet után a tesztalanyoknak még fogadásokat is kellett kötniük. Itt is lényeges különbség mutatkozott. Amikor az idegen nyelvet használták, sokkal ésszerűbben viselkedtek. A kutatók úgy gondolják, hogy idegen nyelv használata közben jobban koncentrálunk. A döntéseket ezért nem érzelmi alapon hozzuk meg, hanem racionális alapon…