Kifejezéstár

hu valamit megmagyarázni 1   »   he ‫לתרץ משהו 1‬

75 [hetvenöt]

valamit megmagyarázni 1

valamit megmagyarázni 1

‫75 [שבעים וחמש]‬

75 [shiv\'im w\'xamesh]

‫לתרץ משהו 1‬

[letarets mashehu 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar héber Lejátszás Több
Ön miért nem jön? ‫--ו--א--/ ה--א ב----ה-‬ ‫---- א- / ה ל- ב- / ה-- ‫-ד-ע א- / ה ל- ב- / ה-‬ ------------------------ ‫מדוע את / ה לא בא / ה?‬ 0
ma--'---t-h--- ---ba/b--ah? m----- a------ l- b-------- m-d-'- a-a-/-t l- b-/-a-a-? --------------------------- madu'a atah/at lo ba/ba'ah?
Olyan rossz idő van. ‫-זג--אווי- -- כ- רע-‬ ‫--- ה----- כ- כ- ר--- ‫-ז- ה-ו-י- כ- כ- ר-.- ---------------------- ‫מזג האוויר כל כך רע.‬ 0
mez-g ha'---r---l-k-----a. m---- h------ k-- k--- r-- m-z-g h-'-w-r k-l k-k- r-. -------------------------- mezeg ha'awir kol kakh ra.
Nem jövök, mert olyan rossz az idő. ‫א-י--א ---/-ה -י--ז- -אוויר-כ-------.‬ ‫--- ל- ב- / ה כ- מ-- ה----- כ- כ- ר--- ‫-נ- ל- ב- / ה כ- מ-ג ה-ו-י- כ- כ- ר-.- --------------------------------------- ‫אני לא בא / ה כי מזג האוויר כל כך רע.‬ 0
a-i--o ---b-'a- k--m-zeg ---------o- -akh -. a-- l- b------- k- m---- h------ k-- k--- r- a-i l- b-/-a-a- k- m-z-g h-'-w-r k-l k-k- r- -------------------------------------------- ani lo ba/ba'ah ki mezeg ha'awir kol kakh r.
Miért nem jön? ‫-דו- -ו---- -א-‬ ‫---- ה-- ל- ב--- ‫-ד-ע ה-א ל- ב-?- ----------------- ‫מדוע הוא לא בא?‬ 0
ma-u'--h- lo ba? m----- h- l- b-- m-d-'- h- l- b-? ---------------- madu'a hu lo ba?
Nem hívták meg. ‫הו---א ה--מ-.‬ ‫--- ל- ה------ ‫-ו- ל- ה-ז-ן-‬ --------------- ‫הוא לא הוזמן.‬ 0
h--lo-h---an. h- l- h------ h- l- h-z-a-. ------------- hu lo huzman.
Nem jön, mert nem hívták meg. ‫-ו--לא--א -י הו- ל- --זמ--‬ ‫--- ל- ב- כ- ה-- ל- ה------ ‫-ו- ל- ב- כ- ה-א ל- ה-ז-ן-‬ ---------------------------- ‫הוא לא בא כי הוא לא הוזמן.‬ 0
h---o-ba--i hu -- ---ma-. h- l- b- k- h- l- h------ h- l- b- k- h- l- h-z-a-. ------------------------- hu lo ba ki hu lo huzman.
Miért nem jössz? ‫מ--ע -----ה--א ---/ -?‬ ‫---- א- / ה ל- ב- / ה-- ‫-ד-ע א- / ה ל- ב- / ה-‬ ------------------------ ‫מדוע את / ה לא בא / ה?‬ 0
mad--a at-h/-t-l---a/ba--h? m----- a------ l- b-------- m-d-'- a-a-/-t l- b-/-a-a-? --------------------------- madu'a atah/at lo ba/ba'ah?
Nincs időm. ‫-ין ל--זמן-‬ ‫--- ל- ז---- ‫-י- ל- ז-ן-‬ ------------- ‫אין לי זמן.‬ 0
eyn li----n. e-- l- z---- e-n l- z-a-. ------------ eyn li zman.
Nem jövök, mert nincs időm. ‫א-י----ב- /---כי--י--ל--ז---‬ ‫--- ל- ב- / ה כ- א-- ל- ז---- ‫-נ- ל- ב- / ה כ- א-ן ל- ז-ן-‬ ------------------------------ ‫אני לא בא / ה כי אין לי זמן.‬ 0
an-----ba/ba-a-----ey- -- ----. a-- l- b------- k- e-- l- z---- a-i l- b-/-a-a- k- e-n l- z-a-. ------------------------------- ani lo ba/ba'ah ki eyn li zman.
Miért nem maradsz? ‫מ----את / ה--א-נישאר / ת?‬ ‫---- א- / ה ל- נ---- / ת-- ‫-ד-ע א- / ה ל- נ-ש-ר / ת-‬ --------------------------- ‫מדוע את / ה לא נישאר / ת?‬ 0
m--u'a -t--/at--o-nis-'ar/--sh--r--? m----- a------ l- n----------------- m-d-'- a-a-/-t l- n-s-'-r-n-s-'-r-t- ------------------------------------ madu'a atah/at lo nish'ar/nish'eret?
Még dolgoznom kell. ‫אני--וכרח --- -----.‬ ‫--- מ---- / ה ל------ ‫-נ- מ-כ-ח / ה ל-ב-ד-‬ ---------------------- ‫אני מוכרח / ה לעבוד.‬ 0
a-i -u--ra-/m-k--a--h l-'-vod. a-- m---------------- l------- a-i m-k-r-x-m-k-r-x-h l-'-v-d- ------------------------------ ani mukhrax/mukhraxah la'avod.
Nem maradok, mert még dolgoznom kell. ‫--- -- ---ר-/ - כ- א-- -ו--ח / ה -עב-ד.‬ ‫--- ל- נ--- / ת כ- א-- מ---- / ה ל------ ‫-נ- ל- נ-א- / ת כ- א-י מ-כ-ח / ה ל-ב-ד-‬ ----------------------------------------- ‫אני לא נשאר / ת כי אני מוכרח / ה לעבוד.‬ 0
an- -------'----i-h-e-e--ki ----m-khra-/m----axa- la'av-d. a-- l- n---------------- k- a-- m---------------- l------- a-i l- n-s-'-r-n-s-'-r-t k- a-i m-k-r-x-m-k-r-x-h l-'-v-d- ---------------------------------------------------------- ani lo nish'ar/nish'eret ki ani mukhrax/mukhraxah la'avod.
Miért megy már el? ‫--וע -ת---ה-כב--הולך / ת?‬ ‫---- א- / ה כ-- ה--- / ת-- ‫-ד-ע א- / ה כ-ר ה-ל- / ת-‬ --------------------------- ‫מדוע את / ה כבר הולך / ת?‬ 0
mad-'--a-ah-----v-- h-lek-/--l-k-et? m----- a------ k--- h--------------- m-d-'- a-a-/-t k-a- h-l-k-/-o-e-h-t- ------------------------------------ madu'a atah/at kvar holekh/holekhet?
Fáradt vagyok. ‫א-- -----/-ה-‬ ‫--- ע--- / ה-- ‫-נ- ע-י- / ה-‬ --------------- ‫אני עייף / ה.‬ 0
an--a-ef----fah. a-- a----------- a-i a-e-/-y-f-h- ---------------- ani ayef/ayefah.
Megyek, mert fáradt vagyok. ‫א-י--ולך - ת--- א-י--י-- /-ה.‬ ‫--- ה--- / ת כ- א-- ע--- / ה-- ‫-נ- ה-ל- / ת כ- א-י ע-י- / ה-‬ ------------------------------- ‫אני הולך / ת כי אני עייף / ה.‬ 0
a-- -o-----h-l----t--i ani ayef---efa-. a-- h-------------- k- a-- a----------- a-i h-l-k-/-o-e-h-t k- a-i a-e-/-y-f-h- --------------------------------------- ani holekh/holekhet ki ani ayef/ayefah.
Miért megy már el? (járművel) ‫-ד-ע א--- ה---ר-נוס- / ת-‬ ‫---- א- / ה כ-- נ--- / ת-- ‫-ד-ע א- / ה כ-ר נ-ס- / ת-‬ --------------------------- ‫מדוע את / ה כבר נוסע / ת?‬ 0
m--- -ta-------ar---s------s-'-t? m--- a------ k--- n-------------- m-d- a-a-/-t k-a- n-s-'-/-o-a-a-? --------------------------------- madu atah/at kvar nose'a/nosa'at?
Már késő van. ‫----מ--ח-.‬ ‫--- מ------ ‫-ב- מ-ו-ר-‬ ------------ ‫כבר מאוחר.‬ 0
k--r--e-----. k--- m------- k-a- m-'-x-r- ------------- kvar me'uxar.
Megyek, mert már késő van. (járművel) ‫-נ---וס-------י--ב- מ-----‬ ‫--- נ--- / ת כ- כ-- מ------ ‫-נ- נ-ס- / ת כ- כ-ר מ-ו-ר-‬ ---------------------------- ‫אני נוסע / ת כי כבר מאוחר.‬ 0
a-- --s-----o--'a- ki -v-r-m--ux--. a-- n------------- k- k--- m------- a-i n-s-'-/-o-a-a- k- k-a- m-'-x-r- ----------------------------------- ani nose'a/nosa'at ki kvar me'uxar.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Anyanyelv = érzelmi, idegen nyelv = értelmi?

Amikor idegen nyelveket tanulunk, agyunkat edzük. A tanulás által megváltozik gondolkodás módunk. Kreatívabbá és rugalmasabbá válunk. Az összetett gondolkodás is könnyebben megy a többnyelvűeknek. Tanulás közben a memóriánkat edzük. Minél többet tanulunk, annál jobban fog működni. Az, aki sok nyelven tanult meg beszélni, egyéb dolgokat is gyorsabban fog megtanulni. Hosszabb ideig képes egy témára odafigyelni. A problémákat emiatt gyorsabban képes megoldani. A többnyelvű emberek a döntéshozásban is jobbak. De a nyelvektől függ az is ahogyan döntenek. A nyelv amelyen gondolkodunk, hatással van döntéseinkre. Egy kutatás keretein belül pszichológusok több tesztalanyt megvizsgáltak. Mindegyik tesztalany kétnyelvű volt. Anyanyelvük mellett beszéltek még egy nyelvet. A tesztalanyoknak egy kérdésre kellett válaszolniuk. A kérdés egy probléma megoldására vonatkozott. A tesztalanyoknak két választási lehetőség közül kellett választaniuk. Az egyik lehetőség lényegesen kockázatosabb volt mint a másik. A tesztalanyoknak a kérdésre mindkét nyelven válaszolniuk kellett. És a válaszok megváltoztak amikor a nyelv is változott! Amikor az anyanyelvükön beszéltek a tesztalanyok, akkor a kockázatot választották. Az idegen nyelv használata közben viszont a biztonságos lehetőség mellett döntöttek. A kísérlet után a tesztalanyoknak még fogadásokat is kellett kötniük. Itt is lényeges különbség mutatkozott. Amikor az idegen nyelvet használták, sokkal ésszerűbben viselkedtek. A kutatók úgy gondolják, hogy idegen nyelv használata közben jobban koncentrálunk. A döntéseket ezért nem érzelmi alapon hozzuk meg, hanem racionális alapon…