Kifejezéstár

hu valamit megmagyarázni 1   »   be штосьці абгрунтоўваць 1

75 [hetvenöt]

valamit megmagyarázni 1

valamit megmagyarázni 1

75 [семдзесят пяць]

75 [semdzesyat pyats’]

штосьці абгрунтоўваць 1

[shtos’tsі abgruntouvats’ 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Ön miért nem jön? Ча-- В- н- п--------? Чаму Вы не прыйдзеце? 0
C---- V- n- p---------? Ch--- V- n- p---------? Chamu Vy ne pryydzetse? C-a-u V- n- p-y-d-e-s-? ----------------------?
Olyan rossz idő van. На------ т---- д------. Надвор’е такое дрэннае. 0
N-----’e t---- d------. Na------ t---- d------. Nadvor’e takoe drennae. N-d-o-’e t-k-e d-e-n-e. ------’---------------.
Nem jövök, mert olyan rossz az idő. Я н- п------ б- н------- в----- д------. Я не прыйду, бо надвор’е вельмі дрэннае. 0
Y- n- p-----, b- n-----’e v--’m- d------. Ya n- p------ b- n------- v----- d------. Ya ne pryydu, bo nadvor’e vel’mі drennae. Y- n- p-y-d-, b- n-d-o-’e v-l’m- d-e-n-e. ------------,----------’-----’----------.
Miért nem jön? Ча-- ё- н- п------? Чаму ён не прыйдзе? 0
C---- y-- n- p------? Ch--- y-- n- p------? Chamu yon ne pryydze? C-a-u y-n n- p-y-d-e? --------------------?
Nem hívták meg. Ён н- з--------. Ён не запрошаны. 0
E- n- z---------. En n- z---------. En ne zaproshany. E- n- z-p-o-h-n-. ----------------.
Nem jön, mert nem hívták meg. Ён н- п------- б- ё- н- з--------. Ён не прыйдзе, бо ён не запрошаны. 0
E- n- p------, b- y-- n- z---------. En n- p------- b- y-- n- z---------. En ne pryydze, bo yon ne zaproshany. E- n- p-y-d-e, b- y-n n- z-p-o-h-n-. -------------,---------------------.
Miért nem jössz? Ча-- т- н- п-------? Чаму ты не прыйдзеш? 0
C---- t- n- p--------? Ch--- t- n- p--------? Chamu ty ne pryydzesh? C-a-u t- n- p-y-d-e-h? ---------------------?
Nincs időm. Я н- м-- ч---. Я не маю часу. 0
Y- n- m--- c----. Ya n- m--- c----. Ya ne mayu chasu. Y- n- m-y- c-a-u. ----------------.
Nem jövök, mert nincs időm. Я н- п------ б- н- м-- ч---. Я не прыйду, бо не маю часу. 0
Y- n- p-----, b- n- m--- c----. Ya n- p------ b- n- m--- c----. Ya ne pryydu, bo ne mayu chasu. Y- n- p-y-d-, b- n- m-y- c-a-u. ------------,-----------------.
Miért nem maradsz? Ча-- т- н- з---------? Чаму ты не застанешся? 0
C---- t- n- z-----------? Ch--- t- n- z-----------? Chamu ty ne zastaneshsya? C-a-u t- n- z-s-a-e-h-y-? ------------------------?
Még dolgoznom kell. Мн- т---- я--- п--------. Мне трэба яшчэ працаваць. 0
M-- t---- y------ p---------’. Mn- t---- y------ p----------. Mne treba yashche pratsavats’. M-e t-e-a y-s-c-e p-a-s-v-t-’. ----------------------------’.
Nem maradok, mert még dolgoznom kell. Я н- з--------- б- м-- т---- я--- п--------. Я не застануся, бо мне трэба яшчэ працаваць. 0
Y- n- z---------, b- m-- t---- y------ p---------’. Ya n- z---------- b- m-- t---- y------ p----------. Ya ne zastanusya, bo mne treba yashche pratsavats’. Y- n- z-s-a-u-y-, b- m-e t-e-a y-s-c-e p-a-s-v-t-’. ----------------,--------------------------------’.
Miért megy már el? Ча-- В- ў-- с--------? Чаму Вы ўжо сыходзіце? 0
C---- V- u--- s----------? Ch--- V- u--- s----------? Chamu Vy uzho sykhodzіtse? C-a-u V- u-h- s-k-o-z-t-e? -------------------------?
Fáradt vagyok. Я с------- / с--------. Я стаміўся / стамілася. 0
Y- s-------- / s---------. Ya s-------- / s---------. Ya stamіusya / stamіlasya. Y- s-a-і-s-a / s-a-і-a-y-. -------------/-----------.
Megyek, mert fáradt vagyok. Я с------- б- с------- / с--------. Я сыходжу, бо стаміўся / стамілася. 0
Y- s--------, b- s-------- / s---------. Ya s--------- b- s-------- / s---------. Ya sykhodzhu, bo stamіusya / stamіlasya. Y- s-k-o-z-u, b- s-a-і-s-a / s-a-і-a-y-. ------------,--------------/-----------.
Miért megy már el? (járművel) Ча-- В- ў-- з---------? Чаму Вы ўжо з’язджаеце? 0
C---- V- u--- z’y----------? Ch--- V- u--- z------------? Chamu Vy uzho z’yazdzhaetse? C-a-u V- u-h- z’y-z-z-a-t-e? ---------------’-----------?
Már késő van. Уж- п----. Ужо позна. 0
U--- p----. Uz-- p----. Uzho pozna. U-h- p-z-a. ----------.
Megyek, mert már késő van. (járművel) Я з-------- б- ў-- п----. Я з’язджаю, бо ўжо позна. 0
Y- z’y--------, b- u--- p----. Ya z----------- b- u--- p----. Ya z’yazdzhayu, bo uzho pozna. Y- z’y-z-z-a-u, b- u-h- p-z-a. ----’---------,--------------.

Anyanyelv = érzelmi, idegen nyelv = értelmi?

Amikor idegen nyelveket tanulunk, agyunkat edzük. A tanulás által megváltozik gondolkodás módunk. Kreatívabbá és rugalmasabbá válunk. Az összetett gondolkodás is könnyebben megy a többnyelvűeknek. Tanulás közben a memóriánkat edzük. Minél többet tanulunk, annál jobban fog működni. Az, aki sok nyelven tanult meg beszélni, egyéb dolgokat is gyorsabban fog megtanulni. Hosszabb ideig képes egy témára odafigyelni. A problémákat emiatt gyorsabban képes megoldani. A többnyelvű emberek a döntéshozásban is jobbak. De a nyelvektől függ az is ahogyan döntenek. A nyelv amelyen gondolkodunk, hatással van döntéseinkre. Egy kutatás keretein belül pszichológusok több tesztalanyt megvizsgáltak. Mindegyik tesztalany kétnyelvű volt. Anyanyelvük mellett beszéltek még egy nyelvet. A tesztalanyoknak egy kérdésre kellett válaszolniuk. A kérdés egy probléma megoldására vonatkozott. A tesztalanyoknak két választási lehetőség közül kellett választaniuk. Az egyik lehetőség lényegesen kockázatosabb volt mint a másik. A tesztalanyoknak a kérdésre mindkét nyelven válaszolniuk kellett. És a válaszok megváltoztak amikor a nyelv is változott! Amikor az anyanyelvükön beszéltek a tesztalanyok, akkor a kockázatot választották. Az idegen nyelv használata közben viszont a biztonságos lehetőség mellett döntöttek. A kísérlet után a tesztalanyoknak még fogadásokat is kellett kötniük. Itt is lényeges különbség mutatkozott. Amikor az idegen nyelvet használták, sokkal ésszerűbben viselkedtek. A kutatók úgy gondolják, hogy idegen nyelv használata közben jobban koncentrálunk. A döntéseket ezért nem érzelmi alapon hozzuk meg, hanem racionális alapon…