Kifejezéstár

hu Bevásárlás   »   am ግብይት

54 [ötvennégy]

Bevásárlás

Bevásárlás

54 [ሃምሳ አራት]

54 [hamisa ārati]

ግብይት

[gibiyiti]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar amhara Lejátszás Több
Szeretnék venni egy ajándékot. ስ-- መ-ዛ- እፈል-ለ-። ስ-- መ--- እ------ ስ-ታ መ-ዛ- እ-ል-ለ-። ---------------- ስጦታ መግዛት እፈልጋለው። 0
s--’ot---eg---t--if-lig---w-. s------ m------- i----------- s-t-o-a m-g-z-t- i-e-i-a-e-i- ----------------------------- sit’ota megizati ifeligalewi.
De nem túl drágát. ግ--በጣም------አ-ደለ-። ግ- በ-- ው--- አ----- ግ- በ-ም ው-ቹ- አ-ደ-ም- ------------------ ግን በጣም ውዶቹን አይደለም። 0
gini-be---mi -i-o--uni-āy-del-m-. g--- b------ w-------- ā--------- g-n- b-t-a-i w-d-c-u-i ā-i-e-e-i- --------------------------------- gini bet’ami widochuni āyidelemi.
Talán egy kézitáskát? ድንገት-የእጅ----? ድ--- የ-- ቦ--- ድ-ገ- የ-ጅ ቦ-ሳ- ------------- ድንገት የእጅ ቦርሳ? 0
di---e-i-y-------or---? d------- y----- b------ d-n-g-t- y-’-j- b-r-s-? ----------------------- dinigeti ye’iji borisa?
Milyen színt szeretne? የት-ውን ቀ-----ል-ሉ? የ---- ቀ-- ይ----- የ-ኛ-ን ቀ-ም ይ-ል-ሉ- ---------------- የትኛውን ቀለም ይፈልጋሉ? 0
y--i-ya--ni k’-le-- -i-el-g---? y---------- k------ y---------- y-t-n-a-i-i k-e-e-i y-f-l-g-l-? ------------------------------- yetinyawini k’elemi yifeligalu?
Feketét, barnát vagy fehéret? ጥ-----ኒ -ይ----? ጥ-- ፤-- ወ-- ነ-- ጥ-ር ፤-ኒ ወ-ስ ነ-? --------------- ጥቁር ፤ቡኒ ወይስ ነጭ? 0
t’-k’uri -b-n- w-yi---n-c-’i? t------- ;---- w----- n------ t-i-’-r- ;-u-ī w-y-s- n-c-’-? ----------------------------- t’ik’uri ;bunī weyisi nech’i?
Egy nagyot, vagy egy kicsit? ት--ን ወ-ስ---ሻን? ት--- ወ-- ት---- ት-ቁ- ወ-ስ ት-ሻ-? -------------- ትልቁን ወይስ ትንሻን? 0
t-l-k’u-- ----s--ti-is-an-? t-------- w----- t--------- t-l-k-u-i w-y-s- t-n-s-a-i- --------------------------- tilik’uni weyisi tinishani?
Meg szabad ezt néznem? የ--ን---- እ-ላለው? የ--- ማ-- እ----- የ-ን- ማ-ት እ-ላ-ው- --------------- የሄንን ማየት እችላለው? 0
y------i--ay--i -ch-lal-w-? y------- m----- i---------- y-h-n-n- m-y-t- i-h-l-l-w-? --------------------------- yehēnini mayeti ichilalewi?
Bőrből van? ከቆ---ተሰራ-ነ-? ከ-- የ--- ነ-- ከ-ዳ የ-ሰ- ነ-? ------------ ከቆዳ የተሰራ ነው? 0
kek-oda-y--es-ra---wi? k------ y------- n---- k-k-o-a y-t-s-r- n-w-? ---------------------- kek’oda yetesera newi?
Vagy műbőrből van? ወ-ስ ከፕላስቲክ-የ--ራ -ው? ወ-- ከ----- የ--- ነ-- ወ-ስ ከ-ላ-ቲ- የ-ሰ- ነ-? ------------------- ወይስ ከፕላስቲክ የተሰራ ነው? 0
w--i-i -epil-s-tīki-y--e-er---e--? w----- k----------- y------- n---- w-y-s- k-p-l-s-t-k- y-t-s-r- n-w-? ---------------------------------- weyisi kepilasitīki yetesera newi?
Bőrből természetesen. በ-ክ-ል-ከቆዳ ነው። በ---- ከ-- ነ-- በ-ክ-ል ከ-ዳ ነ-። ------------- በትክክል ከቆዳ ነው። 0
b-t-kik--i-k---od---e-i. b--------- k------ n---- b-t-k-k-l- k-k-o-a n-w-. ------------------------ betikikili kek’oda newi.
Ez egy különösen jó minőségű áru. ይሄ በ--የ -ጥ- -ረጃ--ተ-ራ-ነው። ይ- በ--- በ-- ደ-- የ--- ነ-- ይ- በ-ለ- በ-ሩ ደ-ጃ የ-ሰ- ነ-። ------------------------ ይሄ በተለየ በጥሩ ደረጃ የተሰራ ነው። 0
yi---b----eye --t-iru------a ----s-r- ----. y--- b------- b------ d----- y------- n---- y-h- b-t-l-y- b-t-i-u d-r-j- y-t-s-r- n-w-. ------------------------------------------- yihē beteleye bet’iru dereja yetesera newi.
És a kézitáska ára valóban nagyon kedvezö. እና-የ---- --ው --ጣጣኝ -ው። እ- የ---- ዋ-- ተ---- ነ-- እ- የ-ር-ው ዋ-ው ተ-ጣ-ኝ ነ-። ---------------------- እና የቦርሳው ዋጋው ተመጣጣኝ ነው። 0
ina-y---ris--------w--t--et’-t-a--------. i-- y--------- w----- t------------ n---- i-a y-b-r-s-w- w-g-w- t-m-t-a-’-n-i n-w-. ----------------------------------------- ina yeborisawi wagawi temet’at’anyi newi.
Ez tetszik nekem. ወ---ለ-። ወ------ ወ-ጄ-ለ-። ------- ወድጄዋለው። 0
w-di--w-lewi. w------------ w-d-j-w-l-w-. ------------- wedijēwalewi.
Ezt veszem. እ--ደዋ-ው። እ------- እ-ስ-ዋ-ው- -------- እወስደዋለው። 0
i---id---l--i. i------------- i-e-i-e-a-e-i- -------------- iwesidewalewi.
Esetleg visszacserélhetem ezt? መ-የ--ይ-ላ--ካ-ፈ--? መ--- ይ--- ካ----- መ-የ- ይ-ላ- ካ-ፈ-ገ- ---------------- መቀየር ይቻላል ካስፈለገ? 0
mek--y----yic-al--i---s-----g-? m-------- y-------- k---------- m-k-e-e-i y-c-a-a-i k-s-f-l-g-? ------------------------------- mek’eyeri yichalali kasifelege?
Magától értetődő. በ--ክ--። በ---- ። በ-ክ-ል ። ------- በትክክል ። 0
b----i--l- . b--------- . b-t-k-k-l- . ------------ betikikili .
Becsomagoljuk mint egy ajándék. በስጦ- ---ኛ -ንጠቀል---ን። በ--- መ--- እ--------- በ-ጦ- መ-ፈ- እ-ጠ-ል-ዋ-ን- -------------------- በስጦታ መሸፈኛ እንጠቀልለዋለን። 0
be-i-’--- --sh-f---- in-t’e--elile---e--. b-------- m--------- i------------------- b-s-t-o-a m-s-e-e-y- i-i-’-k-e-i-e-a-e-i- ----------------------------------------- besit’ota meshefenya init’ek’elilewaleni.
A túloldalon van a pénztár. ገ-ዘብ-መ-ፈያው---ጋ-ነ-። ገ--- መ---- እ-- ነ-- ገ-ዘ- መ-ፈ-ው እ-ጋ ነ-። ------------------ ገንዘብ መክፈያው እዛጋ ነው። 0
g-n-z--- me-if--a-i iza-- -e--. g------- m--------- i---- n---- g-n-z-b- m-k-f-y-w- i-a-a n-w-. ------------------------------- genizebi mekifeyawi izaga newi.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Ki ért meg kit?

Körülbelül 7 milliárd ember él a földön. Mindegyiküknek van egy nyelve. Sajnos ez nem mindig ugyanaz. Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk. Ez sokszor nagyon nehézkes. Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra. Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet. Ezt a jelenséget mutual intelligibility -nek nevezik. Itt két féle változatot különböztetünk meg. Az első a szóbeli egymás közti megértés. Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója. A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg. Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk. Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv. A másik lehetőség, az írás megértése egymás között. Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között. Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői. Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés. Erre jó példa a Német és a Holland. A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban mutually intelligible a két nyelv. Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao. Létezik azonban a mutual intelligibility -nek egy aszimmetrikus változata is. Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást. A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat. Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva. Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt. Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…