Kifejezéstár

hu Évszakok és időjárás   »   am ወቅቶች እና የአየር ሁኔታ

16 [tizenhat]

Évszakok és időjárás

Évszakok és időjárás

16 [አስራ ስድስት]

16 [አስራ ስድስት]

ወቅቶች እና የአየር ሁኔታ

wek’itochina ye’āyeri hunēta

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar amhara Lejátszás Több
Ezek az évszakok: እነ-ህ-ወቅ-ች--ቸው። እ___ ወ___ ና___ እ-ዚ- ወ-ቶ- ና-ው- -------------- እነዚህ ወቅቶች ናቸው። 0
i-e-ī-i we--it-chi --ch---. i______ w_________ n_______ i-e-ī-i w-k-i-o-h- n-c-e-i- --------------------------- inezīhi wek’itochi nachewi.
tavasz, nyár, ጸ------ጋ ጸ__ ፤ በ_ ጸ-ይ ፤ በ- -------- ጸደይ ፤ በጋ 0
t-’----i ;---ga t_______ ; b___ t-’-d-y- ; b-g- --------------- ts’edeyi ; bega
ősz és tél. በ-- ---ረ-ት በ__ ፤ ክ___ በ-ግ ፤ ክ-ም- ---------- በልግ ፤ ክረምት 0
b-l--i - k--e---i b_____ ; k_______ b-l-g- ; k-r-m-t- ----------------- beligi ; kiremiti
A nyár forró. በ-----ማ---። በ_ ሞ___ ነ__ በ- ሞ-ታ- ነ-። ----------- በጋ ሞቃታማ ነው። 0
be-a--ok’at-m- -ewi. b___ m________ n____ b-g- m-k-a-a-a n-w-. -------------------- bega mok’atama newi.
Nyáron süt a nap. ጸ-ይ በ-ጋ-ት----ች-/--በራ-ች። ጸ__ በ__ ት_____ / ት_____ ጸ-ይ በ-ጋ ት-ም-ለ- / ት-ራ-ች- ----------------------- ጸሐይ በበጋ ትደምቃለች / ትበራለች። 0
ts’-ḥāyi-b-bega--id-m-k--l--h- /----e---echi. t_______ b_____ t_____________ / t___________ t-’-h-ā-i b-b-g- t-d-m-k-a-e-h- / t-b-r-l-c-i- ---------------------------------------------- ts’eḥāyi bebega tidemik’alechi / tiberalechi.
Nyáron szeretünk sétálni. በበ- -- የእ-ር -- ---ግ እን-ዳለን። በ__ እ_ የ___ ጉ_ ማ___ እ______ በ-ጋ እ- የ-ግ- ጉ- ማ-ረ- እ-ወ-ለ-። --------------------------- በበጋ እኛ የእግር ጉዞ ማድረግ እንወዳለን። 0
b-b--a----a y-’ig--- --zo---d-r-g- --i-eda----. b_____ i___ y_______ g___ m_______ i___________ b-b-g- i-y- y-’-g-r- g-z- m-d-r-g- i-i-e-a-e-i- ----------------------------------------------- bebega inya ye’igiri guzo madiregi iniwedaleni.
A tél hideg. ክ-----ዝ-ዛ -ው። ክ___ ቀ___ ነ__ ክ-ም- ቀ-ቃ- ነ-። ------------- ክረምት ቀዝቃዛ ነው። 0
kirem-----’ezik’a---n-w-. k_______ k_________ n____ k-r-m-t- k-e-i-’-z- n-w-. ------------------------- kiremiti k’ezik’aza newi.
Télen havazik, vagy az eső esik. በክረ-ት በረዶ-ይ----ወ-ም-ይ-ንባ-። በ____ በ__ ይ___ ወ__ ይ_____ በ-ረ-ት በ-ዶ ይ-ላ- ወ-ም ይ-ን-ል- ------------------------- በክረምት በረዶ ይጥላል ወይም ይዘንባል። 0
b--i-e--ti be-ed- --t--lal- -ey--- yiz-nib-li. b_________ b_____ y________ w_____ y__________ b-k-r-m-t- b-r-d- y-t-i-a-i w-y-m- y-z-n-b-l-. ---------------------------------------------- bekiremiti beredo yit’ilali weyimi yizenibali.
Télen szívesen maradunk otthon. በ---- -ት ውስጥ -ቀ-ጥ-እኛ--ንወዳለ-። በ____ ቤ_ ው__ መ___ እ_ እ______ በ-ረ-ት ቤ- ው-ጥ መ-መ- እ- እ-ወ-ለ-። ---------------------------- በክረምት ቤት ውስጥ መቀመጥ እኛ እንወዳለን። 0
b-kir--it- --t- w----’-----’--et-i i-y--ini--dale-i. b_________ b___ w______ m_________ i___ i___________ b-k-r-m-t- b-t- w-s-t-i m-k-e-e-’- i-y- i-i-e-a-e-i- ---------------------------------------------------- bekiremiti bēti wisit’i mek’emet’i inya iniwedaleni.
Hideg van. ቀ--ዛ---። ቀ___ ነ__ ቀ-ቃ- ነ-። -------- ቀዝቃዛ ነው። 0
k’ez---a-a --w-. k_________ n____ k-e-i-’-z- n-w-. ---------------- k’ezik’aza newi.
Esik az eső. እ--ነበ-ነ-። እ____ ነ__ እ-ዘ-በ ነ-። --------- እየዘነበ ነው። 0
iy-z-n--- --w-. i________ n____ i-e-e-e-e n-w-. --------------- iyezenebe newi.
Szeles idő van. ነፋሻ--ነ-። ነ___ ነ__ ነ-ሻ- ነ-። -------- ነፋሻማ ነው። 0
ne-as-a-- -ewi. n________ n____ n-f-s-a-a n-w-. --------------- nefashama newi.
Meleg van. ሞቃታማ--ው። ሞ___ ነ__ ሞ-ታ- ነ-። -------- ሞቃታማ ነው። 0
m----tama--e-i. m________ n____ m-k-a-a-a n-w-. --------------- mok’atama newi.
Napos idő van. ፀ--- --። ፀ___ ነ__ ፀ-ያ- ነ-። -------- ፀሐያማ ነው። 0
t͟----̣-y-ma ne-i. t͟_________ n____ t-s-e-̣-y-m- n-w-. ------------------ t͟s’eḥāyama newi.
Derült idő van. አስ--ች --። አ____ ነ__ አ-ደ-ች ነ-። --------- አስደሳች ነው። 0
ā-i-esa-hi----i. ā_________ n____ ā-i-e-a-h- n-w-. ---------------- āsidesachi newi.
Milyen ma az idő? የ--- ሁኔታ--ምን--ይነት ---ዛ-? የ___ ሁ___ ም_ አ___ ነ_ ዛ__ የ-የ- ሁ-ታ- ም- አ-ነ- ነ- ዛ-? ------------------------ የአየር ሁኔታው ምን አይነት ነው ዛሬ? 0
ye-ā-e-------taw- -i-i --ineti -e-- zar-? y_______ h_______ m___ ā______ n___ z____ y-’-y-r- h-n-t-w- m-n- ā-i-e-i n-w- z-r-? ----------------------------------------- ye’āyeri hunētawi mini āyineti newi zarē?
Ma hideg van. ዛ--ቀዝ-ዛ---። ዛ_ ቀ___ ነ__ ዛ- ቀ-ቃ- ነ-። ----------- ዛሬ ቀዝቃዛ ነው። 0
z-rē------k-a-a ne--. z___ k_________ n____ z-r- k-e-i-’-z- n-w-. --------------------- zarē k’ezik’aza newi.
Ma meleg van. ዛ- ሞ--ማ-ነ-። ዛ_ ሞ___ ነ__ ዛ- ሞ-ታ- ነ-። ----------- ዛሬ ሞቃታማ ነው። 0
z--ē m-k--t-ma new-. z___ m________ n____ z-r- m-k-a-a-a n-w-. -------------------- zarē mok’atama newi.

Tanulás és érzelmek

Örömmel tölt el minket, amennyiben képesek vagyunk idegen nyelven beszélgetni. Büszkék vagyunk magunkra és a fejlődésünkre. Ha viszont elmaradnak a sikerélmények, akkor bosszúsak és csalódottak vagyunk. A tanuláshoz tehát különböző érzelmek kapcsolódnak. Új keletű kutatások további érdekes eredményekkel szolgálnak. Megmutatják, hogy az érzelmek már a tanulás során is fontos szerepet játszanak. Ugyanis az érzelmeink hatással vannak a tanulási sikereinkre. Agyunk számára a tanulás mindig egy feladat. És ezt a feladatot meg akarja oldani. Az, hogy ez sikerül-e, az érzelmeinktől függ. Ha el hisszük hogy megtudjuk oldani a feladatot, akkor magabiztosak vagyunk. Ez az érzelmi stabilitás segít a tanulásban. A pozitív gondolkodás segíti intellektuális képességeinket. Stressz hatása alatt viszont sokkal rosszabbul megy a tanulás. Kételyek és aggodalmak megakadályozzák a jó teljesítményt. Kifejezetten rosszul tanulunk ha félünk. Ebben az esetben az agyunk nagyon rosszul képes új tartalmak befogadására. Ezért fontos, hogy tanulás közben mindig motiváltak legyünk. Az érzelmek tehát hatással vannak a tanulásra. De a tanulás is befolyásolja az érzelmeinket! Az agynak azon részei, melyek a tényeket dolgozzák fel, felelősek az érzelmek feldolgozásáért is. Így a tanulás boldoggá tehet és aki boldog, hatékonyabban tanul. Természetesen a tanulás nem mindig szórakozás, néha nehézkes is lehet. Ezért mindig kis célokat kell kitűzni magunk elé. Így nem terheljük túl az agyunkat. És biztosítjuk magunknak, hogy elvárásainknak meg tudunk felelni. A sikerünk így olyan jutalom, mely ismét motivál minket. Tehát: Tanuljon - és mosolyogjon közben!