Kifejezéstár

hu Évszakok és időjárás   »   am ወቅቶች እና የአየር ሁኔታ

16 [tizenhat]

Évszakok és időjárás

Évszakok és időjárás

16 [አስራ ስድስት]

16 [አስራ ስድስት]

ወቅቶች እና የአየር ሁኔታ

wek’itochina ye’āyeri hunēta

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar amhara Lejátszás Több
Ezek az évszakok: እነ-ህ --ቶች-ና--። እ___ ወ___ ና___ እ-ዚ- ወ-ቶ- ና-ው- -------------- እነዚህ ወቅቶች ናቸው። 0
i-ez--i------t--h- -a----i. i______ w_________ n_______ i-e-ī-i w-k-i-o-h- n-c-e-i- --------------------------- inezīhi wek’itochi nachewi.
tavasz, nyár, ጸ-ይ ፤-በጋ ጸ__ ፤ በ_ ጸ-ይ ፤ በ- -------- ጸደይ ፤ በጋ 0
t--edey- ;--ega t_______ ; b___ t-’-d-y- ; b-g- --------------- ts’edeyi ; bega
ősz és tél. በ-ግ - ክ-ምት በ__ ፤ ክ___ በ-ግ ፤ ክ-ም- ---------- በልግ ፤ ክረምት 0
b--i-- ; -i----ti b_____ ; k_______ b-l-g- ; k-r-m-t- ----------------- beligi ; kiremiti
A nyár forró. በጋ---ታማ ነው። በ_ ሞ___ ነ__ በ- ሞ-ታ- ነ-። ----------- በጋ ሞቃታማ ነው። 0
bega---k’atam- ne-i. b___ m________ n____ b-g- m-k-a-a-a n-w-. -------------------- bega mok’atama newi.
Nyáron süt a nap. ጸሐይ-በ-- -ደም-ለ--/ ትበራ--። ጸ__ በ__ ት_____ / ት_____ ጸ-ይ በ-ጋ ት-ም-ለ- / ት-ራ-ች- ----------------------- ጸሐይ በበጋ ትደምቃለች / ትበራለች። 0
ts’--̣ā-i-be---a--id-m---al-chi---tib--a---h-. t_______ b_____ t_____________ / t___________ t-’-h-ā-i b-b-g- t-d-m-k-a-e-h- / t-b-r-l-c-i- ---------------------------------------------- ts’eḥāyi bebega tidemik’alechi / tiberalechi.
Nyáron szeretünk sétálni. በ-- እኛ --ግ- ---ማድ-- እን-ዳለ-። በ__ እ_ የ___ ጉ_ ማ___ እ______ በ-ጋ እ- የ-ግ- ጉ- ማ-ረ- እ-ወ-ለ-። --------------------------- በበጋ እኛ የእግር ጉዞ ማድረግ እንወዳለን። 0
b-bega--ny- y-’igi-- -u----a-ire---iniw-dalen-. b_____ i___ y_______ g___ m_______ i___________ b-b-g- i-y- y-’-g-r- g-z- m-d-r-g- i-i-e-a-e-i- ----------------------------------------------- bebega inya ye’igiri guzo madiregi iniwedaleni.
A tél hideg. ክ-ም- ቀ-ቃ- -ው። ክ___ ቀ___ ነ__ ክ-ም- ቀ-ቃ- ነ-። ------------- ክረምት ቀዝቃዛ ነው። 0
k-----ti-k’e-----za new-. k_______ k_________ n____ k-r-m-t- k-e-i-’-z- n-w-. ------------------------- kiremiti k’ezik’aza newi.
Télen havazik, vagy az eső esik. በ--ም--በረዶ-ይጥ-ል ወ-ም -ዘ-ባል። በ____ በ__ ይ___ ወ__ ይ_____ በ-ረ-ት በ-ዶ ይ-ላ- ወ-ም ይ-ን-ል- ------------------------- በክረምት በረዶ ይጥላል ወይም ይዘንባል። 0
be-i-emiti-b-r----yit’i-a-i w------yize--ba-i. b_________ b_____ y________ w_____ y__________ b-k-r-m-t- b-r-d- y-t-i-a-i w-y-m- y-z-n-b-l-. ---------------------------------------------- bekiremiti beredo yit’ilali weyimi yizenibali.
Télen szívesen maradunk otthon. በ---ት -- ው----ቀመ- -- እ-ወ-ለን። በ____ ቤ_ ው__ መ___ እ_ እ______ በ-ረ-ት ቤ- ው-ጥ መ-መ- እ- እ-ወ-ለ-። ---------------------------- በክረምት ቤት ውስጥ መቀመጥ እኛ እንወዳለን። 0
be-ir-mi-- b--- w-s-t’i m-k-em-------ya i--w-d-le--. b_________ b___ w______ m_________ i___ i___________ b-k-r-m-t- b-t- w-s-t-i m-k-e-e-’- i-y- i-i-e-a-e-i- ---------------------------------------------------- bekiremiti bēti wisit’i mek’emet’i inya iniwedaleni.
Hideg van. ቀዝቃዛ--ው። ቀ___ ነ__ ቀ-ቃ- ነ-። -------- ቀዝቃዛ ነው። 0
k--z--’a-- -e-i. k_________ n____ k-e-i-’-z- n-w-. ---------------- k’ezik’aza newi.
Esik az eső. እ--ነ- -ው። እ____ ነ__ እ-ዘ-በ ነ-። --------- እየዘነበ ነው። 0
iye----be --wi. i________ n____ i-e-e-e-e n-w-. --------------- iyezenebe newi.
Szeles idő van. ነፋሻማ-ነ-። ነ___ ነ__ ነ-ሻ- ነ-። -------- ነፋሻማ ነው። 0
ne-as-a----ewi. n________ n____ n-f-s-a-a n-w-. --------------- nefashama newi.
Meleg van. ሞ-ታ--ነው። ሞ___ ነ__ ሞ-ታ- ነ-። -------- ሞቃታማ ነው። 0
mok’a--m- ne-i. m________ n____ m-k-a-a-a n-w-. --------------- mok’atama newi.
Napos idő van. ፀሐ-ማ --። ፀ___ ነ__ ፀ-ያ- ነ-። -------- ፀሐያማ ነው። 0
t͟s’--̣ā---- ---i. t͟_________ n____ t-s-e-̣-y-m- n-w-. ------------------ t͟s’eḥāyama newi.
Derült idő van. አ--ሳች -ው። አ____ ነ__ አ-ደ-ች ነ-። --------- አስደሳች ነው። 0
ā--d-s--hi-newi. ā_________ n____ ā-i-e-a-h- n-w-. ---------------- āsidesachi newi.
Milyen ma az idő? የአ--------ምን--ይ-ት ነው-ዛ-? የ___ ሁ___ ም_ አ___ ነ_ ዛ__ የ-የ- ሁ-ታ- ም- አ-ነ- ነ- ዛ-? ------------------------ የአየር ሁኔታው ምን አይነት ነው ዛሬ? 0
y----e-i h------- ---i āyine-i--e-i ----? y_______ h_______ m___ ā______ n___ z____ y-’-y-r- h-n-t-w- m-n- ā-i-e-i n-w- z-r-? ----------------------------------------- ye’āyeri hunētawi mini āyineti newi zarē?
Ma hideg van. ዛ- -ዝ-ዛ --። ዛ_ ቀ___ ነ__ ዛ- ቀ-ቃ- ነ-። ----------- ዛሬ ቀዝቃዛ ነው። 0
zar- -’ezik-aza new-. z___ k_________ n____ z-r- k-e-i-’-z- n-w-. --------------------- zarē k’ezik’aza newi.
Ma meleg van. ዛሬ --ታማ--ው። ዛ_ ሞ___ ነ__ ዛ- ሞ-ታ- ነ-። ----------- ዛሬ ሞቃታማ ነው። 0
za-ē mok---ama ----. z___ m________ n____ z-r- m-k-a-a-a n-w-. -------------------- zarē mok’atama newi.

Tanulás és érzelmek

Örömmel tölt el minket, amennyiben képesek vagyunk idegen nyelven beszélgetni. Büszkék vagyunk magunkra és a fejlődésünkre. Ha viszont elmaradnak a sikerélmények, akkor bosszúsak és csalódottak vagyunk. A tanuláshoz tehát különböző érzelmek kapcsolódnak. Új keletű kutatások további érdekes eredményekkel szolgálnak. Megmutatják, hogy az érzelmek már a tanulás során is fontos szerepet játszanak. Ugyanis az érzelmeink hatással vannak a tanulási sikereinkre. Agyunk számára a tanulás mindig egy feladat. És ezt a feladatot meg akarja oldani. Az, hogy ez sikerül-e, az érzelmeinktől függ. Ha el hisszük hogy megtudjuk oldani a feladatot, akkor magabiztosak vagyunk. Ez az érzelmi stabilitás segít a tanulásban. A pozitív gondolkodás segíti intellektuális képességeinket. Stressz hatása alatt viszont sokkal rosszabbul megy a tanulás. Kételyek és aggodalmak megakadályozzák a jó teljesítményt. Kifejezetten rosszul tanulunk ha félünk. Ebben az esetben az agyunk nagyon rosszul képes új tartalmak befogadására. Ezért fontos, hogy tanulás közben mindig motiváltak legyünk. Az érzelmek tehát hatással vannak a tanulásra. De a tanulás is befolyásolja az érzelmeinket! Az agynak azon részei, melyek a tényeket dolgozzák fel, felelősek az érzelmek feldolgozásáért is. Így a tanulás boldoggá tehet és aki boldog, hatékonyabban tanul. Természetesen a tanulás nem mindig szórakozás, néha nehézkes is lehet. Ezért mindig kis célokat kell kitűzni magunk elé. Így nem terheljük túl az agyunkat. És biztosítjuk magunknak, hogy elvárásainknak meg tudunk felelni. A sikerünk így olyan jutalom, mely ismét motivál minket. Tehát: Tanuljon - és mosolyogjon közben!