Kifejezéstár

hu Találkozót megbeszélni   »   am ቀጠሮ

24 [huszonnégy]

Találkozót megbeszélni

Találkozót megbeszélni

24 [ሃያ አራት]

24 [haya ārati]

ቀጠሮ

[k’et’ero]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar amhara Lejátszás Több
Lekésted az autóbuszt? አ-ቶቢ--አ-----ሽ? አ---- አ------- አ-ቶ-ሱ አ-ለ-ህ-ሽ- -------------- አውቶቢሱ አመለጠህ/ሽ? 0
ā-i-o-ī-u-ā---et-e--/-h-? ā-------- ā-------------- ā-i-o-ī-u ā-e-e-’-h-/-h-? ------------------------- āwitobīsu āmelet’ehi/shi?
Egy fél órát vártam rád. ለግማ- ሰ-ት------ሽ። ለ--- ሰ-- ጠ------ ለ-ማ- ሰ-ት ጠ-ኩ-/-። ---------------- ለግማሽ ሰዓት ጠበኩህ/ሽ። 0
le-i--s-i -e‘--i t’-bek-h-/shi. l-------- s----- t------------- l-g-m-s-i s-‘-t- t-e-e-u-i-s-i- ------------------------------- legimashi se‘ati t’ebekuhi/shi.
Nincs nálad mobiltelefon? ሞ--ልክ(ሽ)- አ----ውም-ሽውም? ሞ-------- አ----------- ሞ-ይ-ክ-ሽ-ን አ-ያ-ከ-ም-ሽ-ም- ---------------------- ሞባይልክ(ሽ)ን አልያዝከውም/ሽውም? 0
mo-a-i---i-shi-n- ---yaz------i/sh--i--? m---------------- ā--------------------- m-b-y-l-k-(-h-)-i ā-i-a-i-e-i-i-s-i-i-i- ---------------------------------------- mobayiliki(shi)ni āliyazikewimi/shiwimi?
Legközelebb légy pontos! በ-ቀጥ-- ጊዜ ---- ---! በ----- ጊ- በ--- ተ--- በ-ቀ-ለ- ጊ- በ-አ- ተ-ኝ- ------------------- በሚቀጥለው ጊዜ በሰአቱ ተገኝ! 0
be-ī-’e--il-w- g-zē ---e’-tu ---e-yi! b------------- g--- b------- t------- b-m-k-e-’-l-w- g-z- b-s-’-t- t-g-n-i- ------------------------------------- bemīk’et’ilewi gīzē bese’ātu tegenyi!
Legközelebb hívj egy taxit! በሚቀ----ጊዜ -ክሲ ያ-! በ----- ጊ- ታ-- ያ-- በ-ቀ-ለ- ጊ- ታ-ሲ ያ-! ----------------- በሚቀጥለው ጊዜ ታክሲ ያዝ! 0
be-īk--t’-l-w- gī-ē---k--- y--i! b------------- g--- t----- y---- b-m-k-e-’-l-w- g-z- t-k-s- y-z-! -------------------------------- bemīk’et’ilewi gīzē takisī yazi!
Legközelebb hozz magaddal esernyőt! በ----- ጊዜ-ጃን-ላ-ያ-! በ----- ጊ- ጃ--- ያ-- በ-ቀ-ለ- ጊ- ጃ-ጥ- ያ-! ------------------ በሚቀጥለው ጊዜ ጃንጥላ ያዝ! 0
b--ī--et-i-e-i-g------------- -az-! b------------- g--- j-------- y---- b-m-k-e-’-l-w- g-z- j-n-t-i-a y-z-! ----------------------------------- bemīk’et’ilewi gīzē janit’ila yazi!
Holnap szabad vagyok. ነ- ---ት -ኝ። ነ- እ--- ነ-- ነ- እ-ፍ- ነ-። ----------- ነገ እረፍት ነኝ። 0
n-ge-ire--t---enyi. n--- i------ n----- n-g- i-e-i-i n-n-i- ------------------- nege irefiti nenyi.
Akarunk holnap találkozni? ነገ እን---? ነ- እ----- ነ- እ-ገ-ኝ- --------- ነገ እንገናኝ? 0
nege-ini---an-i? n--- i---------- n-g- i-i-e-a-y-? ---------------- nege inigenanyi?
Sajnálom, holnap nekem nem megy. አዝናለ-!-ገ አል---። አ------- አ----- አ-ና-ው-ነ- አ-ች-ም- --------------- አዝናለው!ነገ አልችልም። 0
ā--n-l--i----- ----h-li--. ā------------- ā---------- ā-i-a-e-i-n-g- ā-i-h-l-m-. -------------------------- āzinalewi!nege ālichilimi.
Van már programod a hétvégére? ለ-ም-ቱ መጨ-- -ኖች -ቅድ -ለ-/ሽ? ለ---- መ--- ቀ-- እ-- አ----- ለ-ም-ቱ መ-ረ- ቀ-ች እ-ድ አ-ህ-ሽ- ------------------------- ለሳምንቱ መጨረሻ ቀኖች እቅድ አለህ/ሽ? 0
lesa---i-u --ch--r-s-a---e-o-hi ik’idi-ālehi--hi? l--------- m---------- k------- i----- ā--------- l-s-m-n-t- m-c-’-r-s-a k-e-o-h- i-’-d- ā-e-i-s-i- ------------------------------------------------- lesaminitu mech’eresha k’enochi ik’idi ālehi/shi?
Vagy már elígérkeztél valahova? ወይ---ስ---ህ-ሽ -ጠ- ይ-ካል/ሻል? ወ-- አ------- ቀ-- ይ------- ወ-ም አ-ቀ-መ-/- ቀ-ሮ ይ-ካ-/-ል- ------------------------- ወይም አስቀድመህ/ሽ ቀጠሮ ይዘካል/ሻል? 0
we-imi-ā--k-e---e---s-i k----e-- ---e-a-i----l-? w----- ā--------------- k------- y-------------- w-y-m- ā-i-’-d-m-h-/-h- k-e-’-r- y-z-k-l-/-h-l-? ------------------------------------------------ weyimi āsik’edimehi/shi k’et’ero yizekali/shali?
Javaslatom, találkozzunk a hétvégén. በሳ-ን--መ--ሻ --ገናኝ ነው-እ---ምለ-። በ---- መ--- እ---- ነ- እ- የ---- በ-ም-ቱ መ-ረ- እ-ገ-ኝ ነ- እ- የ-ለ-። ---------------------------- በሳምንቱ መጨረሻ እንገናኝ ነው እኔ የምለው። 0
bes---nitu-m--h’e-es---ini-e----i----- -nē-----lew-. b--------- m---------- i--------- n--- i-- y-------- b-s-m-n-t- m-c-’-r-s-a i-i-e-a-y- n-w- i-ē y-m-l-w-. ---------------------------------------------------- besaminitu mech’eresha inigenanyi newi inē yemilewi.
Akarunk piknikezni? / Piknikezzünk? ሽ-ሽ- -ንሄ--ይ-ላል? ሽ--- ብ--- ይ---- ሽ-ሽ- ብ-ሄ- ይ-ላ-? --------------- ሽርሽር ብንሄድ ይሻላል? 0
s-iris-i-- bin-------is-a---i? s--------- b------- y--------- s-i-i-h-r- b-n-h-d- y-s-a-a-i- ------------------------------ shirishiri binihēdi yishalali?
Akarunk a strandra menni? / Menjünk a strandra? ወደ--ህር-ዳ-ቻ ብንሄድ--ሻላ-? ወ- ባ-- ዳ-- ብ--- ይ---- ወ- ባ-ር ዳ-ቻ ብ-ሄ- ይ-ላ-? --------------------- ወደ ባህር ዳርቻ ብንሄድ ይሻላል? 0
w--e --h-ri d--ic-- bini---i --s--l---? w--- b----- d------ b------- y--------- w-d- b-h-r- d-r-c-a b-n-h-d- y-s-a-a-i- --------------------------------------- wede bahiri daricha binihēdi yishalali?
Akarunk a hegyekbe menni? / Menjünk a hegyekbe? ወ- --ራ---ብ-ሄ- ይ---? ወ- ተ---- ብ--- ይ---- ወ- ተ-ራ-ቹ ብ-ሄ- ይ-ላ-? ------------------- ወደ ተራራዎቹ ብንሄድ ይሻላል? 0
w-d---er-rawo--- -----ēdi-yis---a--? w--- t---------- b------- y--------- w-d- t-r-r-w-c-u b-n-h-d- y-s-a-a-i- ------------------------------------ wede terarawochu binihēdi yishalali?
Elhozlak az irodából. / Felveszlek az irodánál. ከ-ሮ መጥቼ-እ-ስድ-ለው- --ው። ከ-- መ-- እ------- ሻ--- ከ-ሮ መ-ቼ እ-ስ-ካ-ው- ሻ-ው- --------------------- ከቢሮ መጥቼ እወስድካለው/ ሻለው። 0
keb-ro met----ē i-e-idi---e--- s-a----. k----- m------- i------------- s------- k-b-r- m-t-i-h- i-e-i-i-a-e-i- s-a-e-i- --------------------------------------- kebīro met’ichē iwesidikalewi/ shalewi.
Elhozlak otthonról. / Felveszlek a házatoknál. ከቤት---ቼ--ወስድካለ-/ -ለ-። ከ-- መ-- እ------- ሻ--- ከ-ት መ-ቼ እ-ስ-ካ-ው- ሻ-ው- --------------------- ከቤት መጥቼ እወስድካለው/ ሻለው። 0
ke-ē-i-m---ich--iwes-----le-i/ s------. k----- m------- i------------- s------- k-b-t- m-t-i-h- i-e-i-i-a-e-i- s-a-e-i- --------------------------------------- kebēti met’ichē iwesidikalewi/ shalewi.
Elhozlak a buszmegállótól. ከ-----ማቆሚ- -ር--ወስ----/ ሻ--። ከ---- ማ--- ጋ- እ------- ሻ--- ከ-ቶ-ስ ማ-ሚ- ጋ- እ-ስ-ካ-ው- ሻ-ው- --------------------------- ከአቶቢስ ማቆሚያ ጋር እወስድካለው/ ሻለው። 0
ke’-----si-m--’om--a ---- i--sidika-e-i-----l-w-. k--------- m-------- g--- i------------- s------- k-’-t-b-s- m-k-o-ī-a g-r- i-e-i-i-a-e-i- s-a-e-i- ------------------------------------------------- ke’ātobīsi mak’omīya gari iwesidikalewi/ shalewi.

Tippek a nyelvtanuláshoz

Egy új nyelvet megtanulni mindig nehézkes. Kiejtés, nyelvtan és a sok új szó fegyelmet követel. Léteznek azonban különféle trükkök a nyelvtanulás megkönnyítésére. Elsőként fontos a pozitív hozzáállás. Örüljön az új nyelvnek és az ezzel járó új tapasztalatoknak! Hogy mivel kezdi a nyelvtanulást, tulajdonképpen mindegy. Keressen egy olyan témát ami különösen érdekli. Ésszerű elsőnek a hallásra és a kiejtésre koncentrálni. Ezután olvasson és írjon szövegeket. Találjon ki egy olyan tanulási módszert, ami a hétköznapjaiba beilleszthető. A mellékneveknél rögtön megtanulhatja az ellentettjüket. Vagy teleragaszthatja a lakását szavakkal. Sportolás és vezetés közben hanganyagok segítségével tanulhat. Ha egy téma nagyon nehezére esik, akkor ne erőltesse. Tartson szünetet vagy tanuljon mást! Így nem veszíti el a kedvét. Keresztrejtvények megfejtése idegen nyelven jó móka lehet. Idegen nyelvű filmek megtekintése változatosságot hoz. Külföldi újságokból sokat lehet az országról és az emberekről megtudni. Az interneten számos olyan gyakorlat található, melyek kiegészítik a könyveket. És keressen olyan barátokat, akik szintén élvezik a nyelvtanulást. Tanulja mindig szövegkörnyezetben az új dolgokat, sose önmagában! Ismételjen meg minden rendszeresen! Így az agy képes jól megjegyezni az anyagot. Akinek elege van az elméletből, az pakolja össze cuccait! Ugyanis sehol sem tanul olyan hatékonyan az ember, mint anyanyelvűek között. Utazásai során vezethet naplót élményeiről. De a legfontosabb: Sose adja fel!