Kifejezéstár

hu Rövid párbeszédek 3   »   sr Ћаскање 3

22 [huszonkettő]

Rövid párbeszédek 3

Rövid párbeszédek 3

22 [двадесет и два]

22 [dvadeset i dva]

Ћаскање 3

[Ćaskanje 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Dohányzik? Пуш--е-л-? П----- л-- П-ш-т- л-? ---------- Пушите ли? 0
Pu--t- li? P----- l-- P-š-t- l-? ---------- Pušite li?
Régebben igen. П-е-д-. П-- д-- П-е д-. ------- Пре да. 0
Pre--a. P-- d-- P-e d-. ------- Pre da.
De most már nem dohányzom. А-и-са-а-в-ше -е пуши-. А-- с--- в--- н- п----- А-и с-д- в-ш- н- п-ш-м- ----------------------- Али сада више не пушим. 0
Al---a-- vi-- ne --š-m. A-- s--- v--- n- p----- A-i s-d- v-š- n- p-š-m- ----------------------- Ali sada više ne pušim.
Zavarja, ha dohányzom? С-----ли---- -ко--- п-шим? С---- л- В-- а-- ј- п----- С-е-а л- В-м а-о ј- п-ш-м- -------------------------- Смета ли Вам ако ја пушим? 0
S-e-- -- V-m --- ja p-š--? S---- l- V-- a-- j- p----- S-e-a l- V-m a-o j- p-š-m- -------------------------- Smeta li Vam ako ja pušim?
Nem, egyáltalán nem. Не- а-с--у-но--е. Н-- а-------- н-- Н-, а-с-л-т-о н-. ----------------- Не, апсолутно не. 0
Ne--apso---no-ne. N-- a-------- n-- N-, a-s-l-t-o n-. ----------------- Ne, apsolutno ne.
Nem zavar. Н--с--т--ми. Н- с---- м-- Н- с-е-а м-. ------------ Не смета ми. 0
Ne---e-a m-. N- s---- m-- N- s-e-a m-. ------------ Ne smeta mi.
Iszik valamit? Х--е-е--и--опи-и--ешто? Х----- л- п----- н----- Х-ћ-т- л- п-п-т- н-ш-о- ----------------------- Хоћете ли попити нешто? 0
Ho-́ete-----o-it- n--to? H------ l- p----- n----- H-c-e-e l- p-p-t- n-š-o- ------------------------ Hoćete li popiti nešto?
Egy konyakot? Ј-д-н к-њак? Ј---- к----- Ј-д-н к-њ-к- ------------ Један коњак? 0
Jeda--k-nj--? J---- k------ J-d-n k-n-a-? ------------- Jedan konjak?
Nem, szívesebben egy sört. Не- -адиј------. Н-- р----- п---- Н-, р-д-ј- п-в-. ---------------- Не, радије пиво. 0
Ne, -a--j- pi-o. N-- r----- p---- N-, r-d-j- p-v-. ---------------- Ne, radije pivo.
Sokat utazik? Путује------много? П------- л- м----- П-т-ј-т- л- м-о-о- ------------------ Путујете ли много? 0
P-t--ete--- -n---? P------- l- m----- P-t-j-t- l- m-o-o- ------------------ Putujete li mnogo?
Igen, ezek többnyire üzleti utak. Д----ећ-н-м су--о-по-л--н--п-т-ва--. Д-- в------ с- т- п------- п-------- Д-, в-ћ-н-м с- т- п-с-о-н- п-т-в-њ-. ------------------------------------ Да, већином су то пословна путовања. 0
D-,--e-́--om--- -- p--l---a put-va---. D-- v------- s- t- p------- p--------- D-, v-c-i-o- s- t- p-s-o-n- p-t-v-n-a- -------------------------------------- Da, većinom su to poslovna putovanja.
De most itt üdülünk. Ал---а---смо ов---на г-ди---- о-мо--. А-- с--- с-- о--- н- г------- о------ А-и с-д- с-о о-д- н- г-д-ш-е- о-м-р-. ------------------------------------- Али сада смо овде на годишњем одмору. 0
Ali ---a-smo--vde -a godiš---- od----. A-- s--- s-- o--- n- g-------- o------ A-i s-d- s-o o-d- n- g-d-š-j-m o-m-r-. -------------------------------------- Ali sada smo ovde na godišnjem odmoru.
Milyen hőség! Ка------ући--! К---- в------- К-к-а в-у-и-а- -------------- Каква врућина! 0
K---- vr--́ina! K---- v-------- K-k-a v-u-́-n-! --------------- Kakva vrućina!
Igen, ma tényleg meleg van. Д-- да-а- -----ва-н-------. Д-- д---- ј- с------ в----- Д-, д-н-с ј- с-в-р-о в-у-е- --------------------------- Да, данас је стварно вруће. 0
Da----n-s--e s-v---o -r----. D-- d---- j- s------ v------ D-, d-n-s j- s-v-r-o v-u-́-. ---------------------------- Da, danas je stvarno vruće.
Kimegyünk az erkélyre? Х----мо на-б-лк-н. Х------ н- б------ Х-ј-е-о н- б-л-о-. ------------------ Хајдемо на балкон. 0
Hajd--- ----a----. H------ n- b------ H-j-e-o n- b-l-o-. ------------------ Hajdemo na balkon.
Holnap lesz itt egy buli. С--ра----овд--би-и----а-а. С---- ћ- о--- б--- з------ С-т-а ћ- о-д- б-т- з-б-в-. -------------------------- Сутра ће овде бити забава. 0
Su------- --d- b----z--ava. S---- c-- o--- b--- z------ S-t-a c-e o-d- b-t- z-b-v-. --------------------------- Sutra će ovde biti zabava.
Önök is jönnek? Хоће----- ---и-д-ћи-? Х----- л- и В- д----- Х-ћ-т- л- и В- д-ћ-?- --------------------- Хоћете ли и Ви доћи?? 0
Ho-́-te -i-i V--d--́i-? H------ l- i V- d------ H-c-e-e l- i V- d-c-i-? ----------------------- Hoćete li i Vi doći??
Igen, minket is meghívtak. Да--м--смо ---о---позв---. Д-- м- с-- т----- п------- Д-, м- с-о т-к-ђ- п-з-а-и- -------------------------- Да, ми смо такође позвани. 0
Da, mi ------kođe-poz-ani. D-- m- s-- t----- p------- D-, m- s-o t-k-đ- p-z-a-i- -------------------------- Da, mi smo takođe pozvani.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nyelv és írás

Mindegyik nyelv az emberek közötti kommunikációt szolgálja. Amikor beszélünk, kifejezzük gondolatainkat és érzéseinket. Ilyenkor nem mindig tartjuk magunkat nyelvünk szabályaihoz. A saját nyelvünket használjuk, a köznyelvünket. Az írott nyelvben ez másképp van. Itt megmutatkozik nyelvünk összes szabálya. Az írás segítségével válik egy nyelv igazi nyelvvé. Az írás teszi a nyelvet láthatóvá. Az írás által évezredeken át fennmarad a tudás. Ezért az írás az alapja minden fejlett kultúrának. Az első írást több mint 5000 évvel ezelőtt alkották meg. Ez a sumérok ékírása volt. Agyagból készült táblákra karcolták. Ezt az ékírást három évezreden keresztül használták. Körülbelül ennyi idősek az egyiptomi hieroglifák. Velük számos tudós foglalkozott. A hieroglifák egy viszonylag bonyolult írás rendszert alkotnak. Megszületése viszont valószínűleg egy egészen egyszerű okra vezethető vissza. Az akkori Egyiptom egy óriási birodalom volt, sok lakossal. A hétköznapokat és főleg a gazdaságot meg kellett szervezni. Adókat és a könyveléseket hatékonyan kellett lebonyolítani. Ezért fejlesztették ki az egyiptomiak az írásjeleiket. Az ábécén alapuló írásrendszerek viszont a sumérokra vezethetők vissza. Minden egyes írás sokat elárul arról, aki használja. Emellett minden nemzet saját karakterisztikával rendelkezik az írását tekintve. Sajnos a kézírás egyre jobban háttérbe szorul. A modern technika szinte feleslegessé teszi. Tehát: Ne csak beszéljen, írjon is néha!