Kifejezéstár

hu Rövid párbeszédek 3   »   he ‫שיחת חולין 3‬

22 [huszonkettő]

Rövid párbeszédek 3

Rövid párbeszédek 3

‫22 [עשרים ושתיים]‬

22 [essrim ushtaim]

‫שיחת חולין 3‬

[ssixat xulin 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar héber Lejátszás Több
Dohányzik? ‫את-/-ה מעשן - -?‬ ‫את / ה מעשן / ת?‬ ‫-ת / ה מ-ש- / ת-‬ ------------------ ‫את / ה מעשן / ת?‬ 0
a-a-/a- ----s------'a-h-ne-? atah/at me'ashen/me'ashenet? a-a-/-t m-'-s-e-/-e-a-h-n-t- ---------------------------- atah/at me'ashen/me'ashenet?
Régebben igen. ‫ב--ר עי---י-‬ ‫בעבר עישנתי.‬ ‫-ע-ר ע-ש-ת-.- -------------- ‫בעבר עישנתי.‬ 0
b'av-- i-h---i. b'avar ishanti. b-a-a- i-h-n-i- --------------- b'avar ishanti.
De most már nem dohányzom. ‫א-ל-ע---- --י כ-- ל----שן---ת.‬ ‫אבל עכשיו אני כבר לא מעשן / ת.‬ ‫-ב- ע-ש-ו א-י כ-ר ל- מ-ש- / ת-‬ -------------------------------- ‫אבל עכשיו אני כבר לא מעשן / ת.‬ 0
av-l--k-sha-w-an--kva- -o ---as-en---'--hene-. aval akhshayw ani kvar lo me'ashen/me'ashenet. a-a- a-h-h-y- a-i k-a- l- m-'-s-e-/-e-a-h-n-t- ---------------------------------------------- aval akhshayw ani kvar lo me'ashen/me'ashenet.
Zavarja, ha dohányzom? ‫יפר-ע לך-א---ע-ן-‬ ‫יפריע לך אם אעשן?‬ ‫-פ-י- ל- א- א-ש-?- ------------------- ‫יפריע לך אם אעשן?‬ 0
yafr--- l-kha/la-- im-a'-shen? yafri'a lekha/lakh im a'ashen? y-f-i-a l-k-a-l-k- i- a-a-h-n- ------------------------------ yafri'a lekha/lakh im a'ashen?
Nem, egyáltalán nem. ‫לא- -ל--ל--‬ ‫לא, כלל לא.‬ ‫-א- כ-ל ל-.- ------------- ‫לא, כלל לא.‬ 0
lo---l-l--o. lo, klal lo. l-, k-a- l-. ------------ lo, klal lo.
Nem zavar. ‫----א י-רי- --.‬ ‫זה לא יפריע לי.‬ ‫-ה ל- י-ר-ע ל-.- ----------------- ‫זה לא יפריע לי.‬ 0
z-h l--yaf-i'a---. zeh lo yafri'a li. z-h l- y-f-i-a l-. ------------------ zeh lo yafri'a li.
Iszik valamit? ‫-ר-ה /-- -ש-ות -----‬ ‫תרצה / י לשתות משהו?‬ ‫-ר-ה / י ל-ת-ת מ-ה-?- ---------------------- ‫תרצה / י לשתות משהו?‬ 0
t-------t-rt---l---t-t -as----? tirtseh/tirtsi lishtot mashehu? t-r-s-h-t-r-s- l-s-t-t m-s-e-u- ------------------------------- tirtseh/tirtsi lishtot mashehu?
Egy konyakot? ‫-ו-י- ק---אק?‬ ‫כוסית קוניאק?‬ ‫-ו-י- ק-נ-א-?- --------------- ‫כוסית קוניאק?‬ 0
ko--- qo--a'q? kosit qonya'q? k-s-t q-n-a-q- -------------- kosit qonya'q?
Nem, szívesebben egy sört. ‫--, -----עד------- --רה-‬ ‫לא, אני מעדיף / פה בירה.‬ ‫-א- א-י מ-ד-ף / פ- ב-ר-.- -------------------------- ‫לא, אני מעדיף / פה בירה.‬ 0
lo----i-m--a--f/m-'----a- bi---. lo, ani ma'adif/ma'adifah birah. l-, a-i m-'-d-f-m-'-d-f-h b-r-h- -------------------------------- lo, ani ma'adif/ma'adifah birah.
Sokat utazik? ‫א--- - ---ע---ת-הר-ה-‬ ‫את / ה נוסע / ת הרבה?‬ ‫-ת / ה נ-ס- / ת ה-ב-?- ----------------------- ‫את / ה נוסע / ת הרבה?‬ 0
atah/a- --s--a---s-t -a--b--? atah/at nose'a/nosat harubeh? a-a-/-t n-s-'-/-o-a- h-r-b-h- ----------------------------- atah/at nose'a/nosat harubeh?
Igen, ezek többnyire üzleti utak. ‫כן, ---ב-א-ה-נ-י-ות---קים.‬ ‫כן, לרוב אלה נסיעות עסקים.‬ ‫-ן- ל-ו- א-ה נ-י-ו- ע-ק-ם-‬ ---------------------------- ‫כן, לרוב אלה נסיעות עסקים.‬ 0
ke-, l-r----leh-n-si--- a-a-i-. ken, larov eleh nesi'ot asaqim. k-n- l-r-v e-e- n-s-'-t a-a-i-. ------------------------------- ken, larov eleh nesi'ot asaqim.
De most itt üdülünk. ‫א------ אנחנ- נמצ-י- ----ב-ו--ה-‬ ‫אבל כעת אנחנו נמצאים כאן בחופשה.‬ ‫-ב- כ-ת א-ח-ו נ-צ-י- כ-ן ב-ו-ש-.- ---------------------------------- ‫אבל כעת אנחנו נמצאים כאן בחופשה.‬ 0
av-- -a-e--anaxn---i--s--i--k--- b--ufsha-. aval ka'et anaxnu nimtse'im ka'n b'xufshah. a-a- k-'-t a-a-n- n-m-s-'-m k-'- b-x-f-h-h- ------------------------------------------- aval ka'et anaxnu nimtse'im ka'n b'xufshah.
Milyen hőség! ‫-יזה-ח-ם-‬ ‫איזה חום!‬ ‫-י-ה ח-ם-‬ ----------- ‫איזה חום!‬ 0
ey-eh -o-! eyzeh xom! e-z-h x-m- ---------- eyzeh xom!
Igen, ma tényleg meleg van. ‫כ-,-ה-ום--א-- ---‬ ‫כן, היום באמת חם.‬ ‫-ן- ה-ו- ב-מ- ח-.- ------------------- ‫כן, היום באמת חם.‬ 0
ke-,---yo- b'--e- x--. ken, hayom b'emet xam. k-n- h-y-m b-e-e- x-m- ---------------------- ken, hayom b'emet xam.
Kimegyünk az erkélyre? ‫נצ----רפ-ת-‬ ‫נצא למרפסת.‬ ‫-צ- ל-ר-ס-.- ------------- ‫נצא למרפסת.‬ 0
n--se l-mi-----t. netse lamirpeset. n-t-e l-m-r-e-e-. ----------------- netse lamirpeset.
Holnap lesz itt egy buli. ‫-חר ----ה כ-- מ-י-ה.‬ ‫מחר תהייה כאן מסיבה.‬ ‫-ח- ת-י-ה כ-ן מ-י-ה-‬ ---------------------- ‫מחר תהייה כאן מסיבה.‬ 0
m-x-r -i-ie- ka-n--e-iba-. maxar tihieh ka'n mesibah. m-x-r t-h-e- k-'- m-s-b-h- -------------------------- maxar tihieh ka'n mesibah.
Önök is jönnek? ‫-רצ----- ל-צטרף-‬ ‫תרצה / י להצטרף?‬ ‫-ר-ה / י ל-צ-ר-?- ------------------ ‫תרצה / י להצטרף?‬ 0
t--ts---ti-t-- l'-i-star--? tirtseh/tirtsi l'hitstaref? t-r-s-h-t-r-s- l-h-t-t-r-f- --------------------------- tirtseh/tirtsi l'hitstaref?
Igen, minket is meghívtak. ‫כן, -ם אנ-נ--מ-ז-----‬ ‫כן, גם אנחנו מוזמנים.‬ ‫-ן- ג- א-ח-ו מ-ז-נ-ם-‬ ----------------------- ‫כן, גם אנחנו מוזמנים.‬ 0
ken----- a-a-n---u-ma---. ken, gam anaxnu muzmanim. k-n- g-m a-a-n- m-z-a-i-. ------------------------- ken, gam anaxnu muzmanim.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nyelv és írás

Mindegyik nyelv az emberek közötti kommunikációt szolgálja. Amikor beszélünk, kifejezzük gondolatainkat és érzéseinket. Ilyenkor nem mindig tartjuk magunkat nyelvünk szabályaihoz. A saját nyelvünket használjuk, a köznyelvünket. Az írott nyelvben ez másképp van. Itt megmutatkozik nyelvünk összes szabálya. Az írás segítségével válik egy nyelv igazi nyelvvé. Az írás teszi a nyelvet láthatóvá. Az írás által évezredeken át fennmarad a tudás. Ezért az írás az alapja minden fejlett kultúrának. Az első írást több mint 5000 évvel ezelőtt alkották meg. Ez a sumérok ékírása volt. Agyagból készült táblákra karcolták. Ezt az ékírást három évezreden keresztül használták. Körülbelül ennyi idősek az egyiptomi hieroglifák. Velük számos tudós foglalkozott. A hieroglifák egy viszonylag bonyolult írás rendszert alkotnak. Megszületése viszont valószínűleg egy egészen egyszerű okra vezethető vissza. Az akkori Egyiptom egy óriási birodalom volt, sok lakossal. A hétköznapokat és főleg a gazdaságot meg kellett szervezni. Adókat és a könyveléseket hatékonyan kellett lebonyolítani. Ezért fejlesztették ki az egyiptomiak az írásjeleiket. Az ábécén alapuló írásrendszerek viszont a sumérokra vezethetők vissza. Minden egyes írás sokat elárul arról, aki használja. Emellett minden nemzet saját karakterisztikával rendelkezik az írását tekintve. Sajnos a kézírás egyre jobban háttérbe szorul. A modern technika szinte feleslegessé teszi. Tehát: Ne csak beszéljen, írjon is néha!