Kifejezéstár

hu Bevásárlás   »   nn Shopping

54 [ötvennégy]

Bevásárlás

Bevásárlás

54 [femtifire]

Shopping

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar nynorsk Lejátszás Több
Szeretnék venni egy ajándékot. E---il-k---e --n -r-sang. E- v-- k---- e-- p------- E- v-l k-ø-e e-n p-e-a-g- ------------------------- Eg vil kjøpe ein presang. 0
De nem túl drágát. M---ik-je ---- a-------d---. M-- i---- n--- a-- f-- d---- M-n i-k-e n-k- a-t f-r d-r-. ---------------------------- Men ikkje noko alt for dyrt. 0
Talán egy kézitáskát? Ka--k----- v--ke? K------ e- v----- K-n-k-e e- v-s-e- ----------------- Kanskje ei veske? 0
Milyen színt szeretne? Kv---a--e-v-l-d- --? K-- f---- v-- d- h-- K-a f-r-e v-l d- h-? -------------------- Kva farge vil du ha? 0
Feketét, barnát vagy fehéret? Sv---- ---n e-l----vit? S----- b--- e---- k---- S-a-t- b-u- e-l-r k-i-? ----------------------- Svart, brun eller kvit? 0
Egy nagyot, vagy egy kicsit? S--- eller li-a? S--- e---- l---- S-o- e-l-r l-t-? ---------------- Stor eller lita? 0
Meg szabad ezt néznem? Kan--g-f--s---p- d---e? K-- e- f- s-- p- d----- K-n e- f- s-å p- d-n-e- ----------------------- Kan eg få sjå på denne? 0
Bőrből van? Er-d-t-s--n-? E- d-- s----- E- d-t s-i-n- ------------- Er det skinn? 0
Vagy műbőrből van? E-l-r-e- -et --nst-to--? E---- e- d-- k---------- E-l-r e- d-t k-n-t-t-f-? ------------------------ Eller er det kunststoff? 0
Bőrből természetesen. S-inn,-s-----ag-. S----- s--------- S-i-n- s-ø-v-a-t- ----------------- Skinn, sjølvsagt. 0
Ez egy különösen jó minőségű áru. D---er-s---t-god k-al--et. D-- e- s---- g-- k-------- D-t e- s-æ-t g-d k-a-i-e-. -------------------------- Det er svært god kvalitet. 0
És a kézitáska ára valóban nagyon kedvezö. O--den-e v---a-er-verkel-g---m-leg. O- d---- v---- e- v------- r------- O- d-n-e v-s-a e- v-r-e-e- r-m-l-g- ----------------------------------- Og denne veska er verkeleg rimeleg. 0
Ez tetszik nekem. E- lik-- -o. E- l---- h-- E- l-k-r h-. ------------ Eg likar ho. 0
Ezt veszem. Eg-t-----. E- t-- h-- E- t-k h-. ---------- Eg tek ho. 0
Esetleg visszacserélhetem ezt? Ka---- --e-tuelt--å byt---o? K-- e- e-------- f- b--- h-- K-n e- e-e-t-e-t f- b-t- h-? ---------------------------- Kan eg eventuelt få byte ho? 0
Magától értetődő. S-øl-sagt. S--------- S-ø-v-a-t- ---------- Sjølvsagt. 0
Becsomagoljuk mint egy ajándék. Vi--a--pak-- h--inn-som-p-e-a--. V- k-- p---- h- i-- s-- p------- V- k-n p-k-e h- i-n s-m p-e-a-g- -------------------------------- Vi kan pakke ho inn som presang. 0
A túloldalon van a pénztár. De- -orte--r-kass-. D-- b---- e- k----- D-r b-r-e e- k-s-a- ------------------- Der borte er kassa. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Ki ért meg kit?

Körülbelül 7 milliárd ember él a földön. Mindegyiküknek van egy nyelve. Sajnos ez nem mindig ugyanaz. Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk. Ez sokszor nagyon nehézkes. Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra. Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet. Ezt a jelenséget mutual intelligibility -nek nevezik. Itt két féle változatot különböztetünk meg. Az első a szóbeli egymás közti megértés. Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója. A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg. Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk. Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv. A másik lehetőség, az írás megértése egymás között. Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között. Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői. Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés. Erre jó példa a Német és a Holland. A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban mutually intelligible a két nyelv. Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao. Létezik azonban a mutual intelligibility -nek egy aszimmetrikus változata is. Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást. A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat. Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva. Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt. Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…