Я-жа-----ал-ч-----рош- -а-с-о- --х----.
Я жадаю залічыць грошы на свой рахунак.
Я ж-д-ю з-л-ч-ц- г-о-ы н- с-о- р-х-н-к-
---------------------------------------
Я жадаю залічыць грошы на свой рахунак. 0 Y- ----a-- z---ch-t---gr-s-y-------y-rak-unak.Ya zhadayu zalіchyts’ groshy na svoy rakhunak.Y- z-a-a-u z-l-c-y-s- g-o-h- n- s-o- r-k-u-a-.----------------------------------------------Ya zhadayu zalіchyts’ groshy na svoy rakhunak.
Я хотел бы / хотела бы положить деньги на мой счёт.
Ek wil graag geld uit my rekening onttrek.
Я-жа--- з-я-ь---ошы-з--а-го-р-х--ку.
Я жадаю зняць грошы з майго рахунку.
Я ж-д-ю з-я-ь г-о-ы з м-й-о р-х-н-у-
------------------------------------
Я жадаю зняць грошы з майго рахунку. 0 Y--z-----u-z-yat-- gro--y z-ma-g----kh-n-u.Ya zhadayu znyats’ groshy z maygo rakhunku.Y- z-a-a-u z-y-t-’ g-o-h- z m-y-o r-k-u-k-.-------------------------------------------Ya zhadayu znyats’ groshy z maygo rakhunku.
Я хотел бы / хотела бы снять деньги с моего счёта.
Ek wil graag die rekeningstate afhaal.
Я-----ю -з--ь в----к--- ра-унк-.
Я жадаю ўзяць выпіскі з рахунку.
Я ж-д-ю ў-я-ь в-п-с-і з р-х-н-у-
--------------------------------
Я жадаю ўзяць выпіскі з рахунку. 0 Y--zh-d--u--zya-s- vyp---і-z --khu-k-.Ya zhadayu uzyats’ vypіskі z rakhunku.Y- z-a-a-u u-y-t-’ v-p-s-і z r-k-u-k-.--------------------------------------Ya zhadayu uzyats’ vypіskі z rakhunku.
Я-ж--аю а-р-м--ь-----ы----па-аро-н---чэ--.
Я жадаю атрымаць грошы па падарожным чэку.
Я ж-д-ю а-р-м-ц- г-о-ы п- п-д-р-ж-ы- ч-к-.
------------------------------------------
Я жадаю атрымаць грошы па падарожным чэку. 0 Ya--ha--y--a----at-’---osh- -- -adar-zh-ym-c-e--.Ya zhadayu atrymats’ groshy pa padarozhnym cheku.Y- z-a-a-u a-r-m-t-’ g-o-h- p- p-d-r-z-n-m c-e-u--------------------------------------------------Ya zhadayu atrymats’ groshy pa padarozhnym cheku.
Якую-суму --ла--ю-- п-д-т--?
Якую суму складаюць падаткі?
Я-у- с-м- с-л-д-ю-ь п-д-т-і-
----------------------------
Якую суму складаюць падаткі? 0 Y---y- -umu s---dayuts- -ada---?Yakuyu sumu skladayuts’ padatkі?Y-k-y- s-m- s-l-d-y-t-’ p-d-t-і---------------------------------Yakuyu sumu skladayuts’ padatkі?
Дз- я пав--е- рас-ісацца?
Дзе я павінен распісацца?
Д-е я п-в-н-н р-с-і-а-ц-?
-------------------------
Дзе я павінен распісацца? 0 D----------nen--a--і-a----a?Dze ya pavіnen raspіsatstsa?D-e y- p-v-n-n r-s-і-a-s-s-?----------------------------Dze ya pavіnen raspіsatstsa?
Я чакаю---р-вод з----ма---.
Я чакаю перавод з Германіі.
Я ч-к-ю п-р-в-д з Г-р-а-і-.
---------------------------
Я чакаю перавод з Германіі. 0 Ya --ak-yu -era-o- z-----anі-.Ya chakayu peravod z Germanіі.Y- c-a-a-u p-r-v-d z G-r-a-і-.------------------------------Ya chakayu peravod z Germanіі.
Тут--с---б-------?
Тут ёсць банкамат?
Т-т ё-ц- б-н-а-а-?
------------------
Тут ёсць банкамат? 0 T-t----t------ka--t?Tut yosts’ bankamat?T-t y-s-s- b-n-a-a-?--------------------Tut yosts’ bankamat?
Wanneer ons ’n taal leer, leer ons ook sy grammatika.
Dit gebeur outomaties terwyl kinders hul moedertaal leer.
Hulle kon nie eens agter dat hul brein nuwe reëls leer nie.
Nogtans leer hulle van die begin af hul moedertaal reg.
Aangesien daar baie tale bestaan, is daar ook baie soorte grammatika.
Maar bestaan daar ook ’n universele grammatika?
Dié vraag hou die wetenskap al lank besig.
Nuwe studies kan dalk ’n antwoord verskaf.
Want breinnavorsers het ’n interessante ontdekking gemaak.
Hulle het proefkonyne die reëls van grammatika laat leer.
Dié proefkonyne was taalstudente.
Hulle het Japannees of Italiaans geleer.
Die helfte van die grammatikareëls was uitgedink.
Die proefkonyne het dit egter nie geweet nie.
Na hul studie is daar vir die studente sinne gegee.
Hulle moes besluit of die sinne reg of verkeerd was.
Terwyl hulle die taak gedoen het, is hul brein ontleed.
Dit wil sê die navorsers het die brein se aktiwiteit gemeet.
So kon hulle toets hoe die brein op die sinne reageer.
En dit lyk asof ons brein grammatika kan herken!
Wanneer taal verwerk word, is sekere dele van die brein aktief.
Een van hulle is die Broca-gebied.
Dit is in die linkerdeel van die serebrum.
Toe die studente die regte reëls verwerk het, was dit baie aktief.
Met die uitgedinkte reëls het die aktiwiteit aansienlik afgeneem.
Dit is dus moontlik dat alle grammatikastelsels dieselfde grondslag het.
Dan sal almal dieselfde beginsels volg.
En is dié beginsels aangebore…