Kifejezéstár

hu Bevásárlás   »   sl Nakupovanje

54 [ötvennégy]

Bevásárlás

Bevásárlás

54 [štiriinpetdeset]

Nakupovanje

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szlovén Lejátszás Több
Szeretnék venni egy ajándékot. R-d(---bi -u--l(-)-darilo. R----- b- k------- d------ R-d-a- b- k-p-l-a- d-r-l-. -------------------------- Rad(a) bi kupil(a) darilo. 0
De nem túl drágát. Vend-r -e -re-r---. V----- n- p-------- V-n-a- n- p-e-r-g-. ------------------- Vendar ne predrago. 0
Talán egy kézitáskát? Mo-d------ico? M---- t------- M-r-a t-r-i-o- -------------- Morda torbico? 0
Milyen színt szeretne? V --kšn- barvi-j- že---e? V k----- b---- j- ž------ V k-k-n- b-r-i j- ž-l-t-? ------------------------- V kakšni barvi jo želite? 0
Feketét, barnát vagy fehéret? V č-n-- --av- al--bel-? V č---- r---- a-- b---- V č-n-, r-a-i a-i b-l-? ----------------------- V črni, rjavi ali beli? 0
Egy nagyot, vagy egy kicsit? Ve---o---- -a----? V----- a-- m------ V-l-k- a-i m-j-n-? ------------------ Veliko ali majhno? 0
Meg szabad ezt néznem? S---ah----ol--po-l--am? S- l---- t--- p-------- S- l-h-o t-l- p-g-e-a-? ----------------------- Si lahko tole pogledam? 0
Bőrből van? Je-t-l- iz-u-n--? J- t--- i- u----- J- t-l- i- u-n-a- ----------------- Je tale iz usnja? 0
Vagy műbőrből van? A-- -z-u---ne sn-v-? A-- i- u----- s----- A-i i- u-e-n- s-o-i- -------------------- Ali iz umetne snovi? 0
Bőrből természetesen. Se-----j- iz--snja. S----- j- i- u----- S-v-d- j- i- u-n-a- ------------------- Seveda je iz usnja. 0
Ez egy különösen jó minőségű áru. Je-ze-o d-b-e --------i. J- z--- d---- k--------- J- z-l- d-b-e k-k-v-s-i- ------------------------ Je zelo dobre kakovosti. 0
És a kézitáska ára valóban nagyon kedvezö. I-----t-r-ic--j--re-n---o-z-lo---c-n-. I- t- t------ j- r------- z--- p------ I- t- t-r-i-a j- r-s-i-n- z-l- p-c-n-. -------------------------------------- In ta torbica je resnično zelo poceni. 0
Ez tetszik nekem. V-eč m---e. V--- m- j-- V-e- m- j-. ----------- Všeč mi je. 0
Ezt veszem. Vzame- --. V----- j-- V-a-e- j-. ---------- Vzamem jo. 0
Esetleg visszacserélhetem ezt? Jo-l-h-o --s--j- m-goče-zamenja-? J- l---- k------ m----- z-------- J- l-h-o k-s-e-e m-g-č- z-m-n-a-? --------------------------------- Jo lahko kasneje mogoče zamenjam? 0
Magától értetődő. Sev---. S------ S-v-d-. ------- Seveda. 0
Becsomagoljuk mint egy ajándék. Jo---m--za-akiral----t -a-i--. J- b--- z--------- k-- d------ J- b-m- z-p-k-r-l- k-t d-r-l-. ------------------------------ Jo bomo zapakirali kot darilo. 0
A túloldalon van a pénztár. T---j- --a-----. T-- j- b-------- T-m j- b-a-a-n-. ---------------- Tam je blagajna. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Ki ért meg kit?

Körülbelül 7 milliárd ember él a földön. Mindegyiküknek van egy nyelve. Sajnos ez nem mindig ugyanaz. Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk. Ez sokszor nagyon nehézkes. Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra. Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet. Ezt a jelenséget mutual intelligibility -nek nevezik. Itt két féle változatot különböztetünk meg. Az első a szóbeli egymás közti megértés. Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója. A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg. Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk. Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv. A másik lehetőség, az írás megértése egymás között. Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között. Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői. Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés. Erre jó példa a Német és a Holland. A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban mutually intelligible a két nyelv. Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao. Létezik azonban a mutual intelligibility -nek egy aszimmetrikus változata is. Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást. A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat. Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva. Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt. Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…