Libri i frazës

sq E shkuara 2   »   hu Múlt 2

82 [tetёdhjetёedy]

E shkuara 2

E shkuara 2

82 [nyolcvankettő]

Múlt 2

Zgjidhni se si dëshironi të shihni përkthimin:   
Shqip Hungarisht Luaj Më shumë
A tё duhej tё thёrrisje njё ambulancё? Mus--j -ol--m-n--t h-----? Muszáj volt mentőt hívnod? M-s-á- v-l- m-n-ő- h-v-o-? -------------------------- Muszáj volt mentőt hívnod? 0
A tё duhej tё thёrrisje mjekun? M-s-áj vo-t-az --vo-t--ívn-d? Muszáj volt az orvost hívnod? M-s-á- v-l- a- o-v-s- h-v-o-? ----------------------------- Muszáj volt az orvost hívnod? 0
A tё duhej tё thёrrisje policinё? M-szá--v-l- ----n-őr-éget-------? Muszáj volt a rendőrséget hívnod? M-s-á- v-l- a r-n-ő-s-g-t h-v-o-? --------------------------------- Muszáj volt a rendőrséget hívnod? 0
A e keni numrin e telefonit? E kisha deri para pak. M----n --t---fon-z-m--Az---ő-b --g-megvo--. Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. M-g-a- a t-l-f-n-z-m- A- e-ő-b m-g m-g-o-t- ------------------------------------------- Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. 0
A e keni adresёn? E kisha deri para pak. Meg-an a cí-?-Az előbb-mé- -e-v---. Megvan a cím? Az előbb még megvolt. M-g-a- a c-m- A- e-ő-b m-g m-g-o-t- ----------------------------------- Megvan a cím? Az előbb még megvolt. 0
A e keni planin e qytetit? E kisha deri para pak. M-gva- - -á--s-é--é-?-A- ----- még m---o-t. Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. M-g-a- a v-r-s-é-k-p- A- e-ő-b m-g m-g-o-t- ------------------------------------------- Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. 0
A erdhi nё kohё? Ai nuk mund tё vinte nё kohё. P--tos-n -öt---Ne- tudot- pont---n -ön--. Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. P-n-o-a- j-t-? N-m t-d-t- p-n-o-a- j-n-i- ----------------------------------------- Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. 0
A e gjeti rrugёn? Ai nuk mund ta gjente rrugёn. Me-ta----- -z ut-t? N-- -ud-- m-g--l-l-i -z -ta-. Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. M-g-a-á-t- a- u-a-? N-m t-d-a m-g-a-á-n- a- u-a-. ------------------------------------------------- Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. 0
A tё kuptoi ai ty? Ai nuk mund tё mё kuptonte. M-gé-tet---é--d?---- t-do-t----ér----. Megértett téged? Nem tudott megérteni. M-g-r-e-t t-g-d- N-m t-d-t- m-g-r-e-i- -------------------------------------- Megértett téged? Nem tudott megérteni. 0
Pse nuk munde tё vije nё kohё? M-ért---m -u---l p-----a- -ön--? Miért nem tudtál pontosan jönni? M-é-t n-m t-d-á- p-n-o-a- j-n-i- -------------------------------- Miért nem tudtál pontosan jönni? 0
Pse nuk munde ta gjeje rrugёn? M---- ne- --dta----g--l-ln- az--t--? Miért nem tudtad megtalálni az utat? M-é-t n-m t-d-a- m-g-a-á-n- a- u-a-? ------------------------------------ Miért nem tudtad megtalálni az utat? 0
Pse nuk munde ta kuptoje atё? M--r- ne---u---- -t m---rten-? Miért nem tudtad őt megérteni? M-é-t n-m t-d-a- ő- m-g-r-e-i- ------------------------------ Miért nem tudtad őt megérteni? 0
Nuk munda tё vija nё kohё, sepse s’kishte autobus. Nem--u--am----t--a- -ö--i--mer- --m -ö-t-bus-. Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. N-m t-d-a- p-n-o-a- j-n-i- m-r- n-m j-t- b-s-. ---------------------------------------------- Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. 0
Nuk munda ta gjeja rrugёn, sepse s’kisha plan qyteti. N-m tu-tam---gt-lá-ni ----t-t--m-rt-nem---l- vá-os------e-. Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. N-m t-d-a- m-g-a-á-n- a- u-a-, m-r- n-m v-l- v-r-s-é-k-p-m- ----------------------------------------------------------- Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. 0
Nuk munda ta kuptoja, sepse muzika ishte e lartё. Ne---u---- m-----eni---ert ol-an---ng-s v--t-a ----. Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. N-m t-d-a- m-g-r-e-i- m-r- o-y-n h-n-o- v-l- a z-n-. ---------------------------------------------------- Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. 0
M’u desh tё merrja njё taksi. M-sz-j -olt-----taxit hí--o-. Muszáj volt egy taxit hívnom. M-s-á- v-l- e-y t-x-t h-v-o-. ----------------------------- Muszáj volt egy taxit hívnom. 0
M’u desh tё blija njё plan qyteti. Mus------lt-e-y -ár---érk-p-- --s--ol--m. Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. M-s-á- v-l- e-y v-r-s-é-k-p-t v-s-r-l-o-. ----------------------------------------- Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. 0
M’u desh tё fikja radion. Ki k-lle-t-k--csolno--a-r-d-ót. Ki kellett kapcsolnom a rádiót. K- k-l-e-t k-p-s-l-o- a r-d-ó-. ------------------------------- Ki kellett kapcsolnom a rádiót. 0

Shkarko MP3 (.zip dosjet)

Nuk u gjet asnjë video!

Mësoni gjuhë të huaja më mirë jashtë shtetit!

Të rriturit nuk mësojnë gjuhë aq lehtë sa fëmijët. Truri i tyre është zhvilluar plotësisht. Prandaj, nuk mund të krijojë rrjete të reja aq lehtë. Gjithsesi, mund të mësohet shumë mirë një gjuhë edhe si i rritur! Për këtë është e nevojshme të udhëtoni në vendin ku flitet gjuha. Një gjuhë e huaj mësohet në mënyrë efektive, veçanërisht jashtë shtetit. Këtë e di kushdo që ka bërë pushime gjuhësore. Në mjedisin natyror, gjuha e re mësohet shumë më shpejt. Një studim i ri ka arritur në një përfundim interesant. Ai tregon se një gjuhë e re mësohet ndryshe jashtë vendit! Truri mund ta përpunojë gjuhën e huaj si gjuhë amtare. Studiuesit prej kohësh kanë besuar se ka procese të ndryshme të të mësuari. Duket se një eksperiment e ka konfirmuar këtë. Një grup personash që u testuan, duhej të mësonin një gjuhë artificiale. Një pjesë e tyre merrnin pjesë në orë normale mësimore. Pjesa tjetër mësonin në një situatë të stimuluar jashtë vendit. Këta persona të testuar duhej të orientoheshin në një mjedis të huaj. Të gjithë njerëzit me të cilët kishin kontakt, flisnin gjuhën e re. Pra, personat e testuar të këtij grupimi nuk ishin nxënës normalë. Ata i përkisnin një komuniteti të huaj folësish. Kështu, ishin të detyruar të përparonin në gjuhën e re. Pas njëfarë kohe personat u testuan. Te dy grupet shfaqën të kishin njohuri të barabarta të gjuhës. Por, truri e përpunonte gjuhën e huaj ndryshe. Ata që mësuan ”jashtë shtetit”, treguan aktivitet të dalluar të trurit. Truri i tyre e përpunonte gramatikën e huaj si gjuhën amtare. U identifikuan të njëjtat mekanizma si tek folësit nativë. Një pushim gjuhësor është mënyra më e këndshme dhe efikase për të mësuar një gjuhë!