Мора л- -е -латити-у-аз?
М___ л_ с_ п______ у____
М-р- л- с- п-а-и-и у-а-?
------------------------
Мора ли се платити улаз? 0 Mo-a li se --ati-- u---?M___ l_ s_ p______ u____M-r- l- s- p-a-i-i u-a-?------------------------Mora li se platiti ulaz?
К--и-- ј-----ра ---з-р---?
К_____ ј_ с____ т_ з______
К-л-к- ј- с-а-а т- з-р-д-?
--------------------------
Колико је стара та зграда? 0 Kol--- j-----ra--a zgr-d-?K_____ j_ s____ t_ z______K-l-k- j- s-a-a t- z-r-d-?--------------------------Koliko je stara ta zgrada?
Világszerte több mint 6000 különböző nyelv létezik.
Mindegyiknek egyazon szerepet van.
Segítenek nekünk az információ megosztásában.
Ez minden nyelvben különböző formában történik.
Ugyanis minden nyelv a saját szabályai alapján működik.
A sebesség is, mellyel a nyelvet beszélik különböző.
Ezt nyelvkutatók különböző kutatások során bebizonyították.
Ehhez rövid szövegrészeket különböző nyelvekre fordítottak.
Ezeket a szövegeket aztán anyanyelvűekkel felolvastatták.
Az eredmény egyértelmű volt.
A japán és a spanyol a leggyorsabb nyelvek.
Ezeken a nyelveken beszélők másodpercenként majdnem 8 szótagot ejtenek ki.
Lényegesen lassabban beszélnek a kínaiak.
Ők 5 szótagot ejtenek ki másodpercenként.
A sebesség a szótagok összetettségétől függ.
Amennyiben a szótagok összetettebbek, tovább tart kiejteni őket.
A német nyelv például 3 szótagot tartalmaz másodpercenként.
Ezért viszonylag lassan beszélik.
A gyors beszéd viszont nem jelenti azt, hogy sokat mondunk.
Sőt, pont ellenkezőleg!
A gyorsan kiejtett szótagok kevés információt tartalmaznak.
Tehát annak ellenére hogy a japánok gyorsan beszélnek, kevés tartalmat adnak át.
A ‘lassabb’ kínai kevesebb szóval többet ad át.
Az angol szótagjai is sok információt tartalmaznak.
Érdekes: A megvizsgált nyelvek majdnem ugyanannyira hatékonyak!
Ez azt jelenti, hogy aki lassabban beszél többet ad át.
Aki gyorsabban beszél, annak több szóra van szüksége.
Tehát a végén mindenki szinte egyszerre ér célba…