Да ли -- сме ф-тогр-ф-с---?
Д- л- с- с-- ф-------------
Д- л- с- с-е ф-т-г-а-и-а-и-
---------------------------
Да ли се сме фотографисати? 0 Da -- -- -m--f--o--afi--t-?D- l- s- s-- f-------------D- l- s- s-e f-t-g-a-i-a-i----------------------------Da li se sme fotografisati?
К-л--о је стара-та-зград-?
К----- ј- с---- т- з------
К-л-к- ј- с-а-а т- з-р-д-?
--------------------------
Колико је стара та зграда? 0 Ko------e-s-ar- t- z--a--?K----- j- s---- t- z------K-l-k- j- s-a-a t- z-r-d-?--------------------------Koliko je stara ta zgrada?
Világszerte több mint 6000 különböző nyelv létezik.
Mindegyiknek egyazon szerepet van.
Segítenek nekünk az információ megosztásában.
Ez minden nyelvben különböző formában történik.
Ugyanis minden nyelv a saját szabályai alapján működik.
A sebesség is, mellyel a nyelvet beszélik különböző.
Ezt nyelvkutatók különböző kutatások során bebizonyították.
Ehhez rövid szövegrészeket különböző nyelvekre fordítottak.
Ezeket a szövegeket aztán anyanyelvűekkel felolvastatták.
Az eredmény egyértelmű volt.
A japán és a spanyol a leggyorsabb nyelvek.
Ezeken a nyelveken beszélők másodpercenként majdnem 8 szótagot ejtenek ki.
Lényegesen lassabban beszélnek a kínaiak.
Ők 5 szótagot ejtenek ki másodpercenként.
A sebesség a szótagok összetettségétől függ.
Amennyiben a szótagok összetettebbek, tovább tart kiejteni őket.
A német nyelv például 3 szótagot tartalmaz másodpercenként.
Ezért viszonylag lassan beszélik.
A gyors beszéd viszont nem jelenti azt, hogy sokat mondunk.
Sőt, pont ellenkezőleg!
A gyorsan kiejtett szótagok kevés információt tartalmaznak.
Tehát annak ellenére hogy a japánok gyorsan beszélnek, kevés tartalmat adnak át.
A ‘lassabb’ kínai kevesebb szóval többet ad át.
Az angol szótagjai is sok információt tartalmaznak.
Érdekes: A megvizsgált nyelvek majdnem ugyanannyira hatékonyak!
Ez azt jelenti, hogy aki lassabban beszél többet ad át.
Aki gyorsabban beszél, annak több szóra van szüksége.
Tehát a végén mindenki szinte egyszerre ér célba…