Не знам -а ли -е--- -о--.
Н- з--- д- л- м- о- в----
Н- з-а- д- л- м- о- в-л-.
-------------------------
Не знам да ли ме он воли. 0 Ne z-a- -a -- -- o- -ol-.N- z--- d- l- m- o- v----N- z-a- d- l- m- o- v-l-.-------------------------Ne znam da li me on voli.
Да-ли ---о--ипа--в---?
Д- л- м- о- и--- в----
Д- л- м- о- и-а- в-л-?
----------------------
Да ли ме он ипак воли? 0 D--li--- o--i-ak v--i?D- l- m- o- i--- v----D- l- m- o- i-a- v-l-?----------------------Da li me on ipak voli?
Да-л- ће-------вра-и-и?
Д- л- ћ- с- о- в-------
Д- л- ћ- с- о- в-а-и-и-
-----------------------
Да ли ће се он вратити? 0 Da----c-e-s- -------it-?D- l- c-- s- o- v-------D- l- c-e s- o- v-a-i-i-------------------------Da li će se on vratiti?
Пи--- се -а-ли-о------и -- ----.
П---- с- д- л- о- м---- н- м----
П-т-м с- д- л- о- м-с-и н- м-н-.
--------------------------------
Питам се да ли он мисли на мене. 0 P---m -e--a-l---n m-s---na m--e.P---- s- d- l- o- m---- n- m----P-t-m s- d- l- o- m-s-i n- m-n-.--------------------------------Pitam se da li on misli na mene.
Пи-а--с- д- л- ---и-а д---у.
П---- с- д- л- о- и-- д-----
П-т-м с- д- л- о- и-а д-у-у-
----------------------------
Питам се да ли он има другу. 0 P-t-m s-----li-on-im- -ru-u.P---- s- d- l- o- i-- d-----P-t-m s- d- l- o- i-a d-u-u-----------------------------Pitam se da li on ima drugu.
Мис-и--и -н-ипа- на ме--?
М---- л- о- и--- н- м----
М-с-и л- о- и-а- н- м-н-?
-------------------------
Мисли ли он ипак на мене? 0 Mi----l---n-ipak na-m---?M---- l- o- i--- n- m----M-s-i l- o- i-a- n- m-n-?-------------------------Misli li on ipak na mene?
И---л--он-и------ку д--г-?
И-- л- о- и--- н--- д-----
И-а л- о- и-а- н-к- д-у-у-
--------------------------
Има ли он ипак неку другу? 0 Ima-li--- -----neku --u-u?I-- l- o- i--- n--- d-----I-a l- o- i-a- n-k- d-u-u---------------------------Ima li on ipak neku drugu?
Го-ор---и-он -п-к-исти-у?
Г----- л- о- и--- и------
Г-в-р- л- о- и-а- и-т-н-?
-------------------------
Говори ли он ипак истину? 0 Go-o-- ----- ipa- i-tin-?G----- l- o- i--- i------G-v-r- l- o- i-a- i-t-n-?-------------------------Govori li on ipak istinu?
Да--- ћ---и он-и--- ---а-и?
Д- л- ћ- м- о- и--- п------
Д- л- ћ- м- о- и-а- п-с-т-?
---------------------------
Да ли ће ми он ипак писати? 0 Da ---će ----n--pa- p--a--?D- l- c-- m- o- i--- p------D- l- c-e m- o- i-a- p-s-t-?----------------------------Da li će mi on ipak pisati?
Csecsemőként kezdjük el az anyanyelvünket megtanulni.
Ez automatikusan történik.
Nem is vesszük észre.
Agyunk azonban a tanulás közben nagy mennyiségű munkát kell hogy elvégezzen.
Amikor például nyelvtant tanulunk, sok a dolga.
Minden nap új dolgokat hall.
Folyamatosan új impulzusok érik.
Agyunk azonban nem képes minden egyes impulzust egyenként feldolgozni.
Gazdaságosan kell cselekednie.
Ezért keresi a hasonlóságokat.
Az agyunk megjegyzi azt, amit gyakran hall.
Regisztrálja, hogy egy bizonyos dolog milyen gyakran fordul elő.
Ezekből a példákból aztán összerak egy nyelvtani szabályt.
A gyerekek tudják, hogy egy mondat helyes vagy helytelen.
Azt azonban nem tudják, hogy ez miért van így.
Agyuk anélkül ismeri a szabályokat, hogy megtanulta volna azokat.
A felnőttek másképpen tanulják a nyelveket.
Ők már ismerik anyanyelvűk felépítését.
Ezek alkotják az új nyelvtani szabályok alapjait.
A felnőtteknek a tanuláshoz azonban tanórákra van szükségük.
Amikor agyunk nyelvtant tanul, egy bizonyos rendszert követ.
Ez például a főneveknél és az igéknél látszik.
Ezek az agy különböző területein kerülnek tárolásra.
Értelmezésük során az agy különböző területei aktívak.
Egyszerű szabályokat is máshogy tanulunk meg mint a bonyolultakat.
Az összetett szabályoknál agyunk több területe is összedolgozik.
Azt, hogy pontosan hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant, még nem derítették ki.
Azt azonban tudjuk, hogy elméletileg minden nyelvtant képes megtanulni…