Kifejezéstár

hu Megismerkedés   »   sq Njoh

3 [három]

Megismerkedés

Megismerkedés

3 [tre]

Njoh

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar albán Lejátszás Több
Szia! T-ng-a-j-t-! --Ç--emi! Tungjatjeta! / Ç’kemi! T-n-j-t-e-a- / Ç-k-m-! ---------------------- Tungjatjeta! / Ç’kemi! 0
Jó napot! M-r-dit-! Mirёdita! M-r-d-t-! --------- Mirёdita! 0
Hogy vagy? Si-jen-? Si jeni? S- j-n-? -------- Si jeni? 0
Ön Európából jön? / Ön európai? V-----ga ----pa? Vini nga Europa? V-n- n-a E-r-p-? ---------------- Vini nga Europa? 0
Ön Amerikából jön? / Ön amerikai? V-n----a -m---ka? Vini nga Amerika? V-n- n-a A-e-i-a- ----------------- Vini nga Amerika? 0
Ön Ázsiából jön? / Ön ázsiai? Vin- ng- A-ia? Vini nga Azia? V-n- n-a A-i-? -------------- Vini nga Azia? 0
Melyik hotelben lakik? N--c-l-n h-te- po-rrini? Nё cilin hotel po rrini? N- c-l-n h-t-l p- r-i-i- ------------------------ Nё cilin hotel po rrini? 0
Mióta van már itt? S- -o-----ni k-t-? Sa kohё keni kёtu? S- k-h- k-n- k-t-? ------------------ Sa kohё keni kёtu? 0
Meddig marad? Sa--o-t--r-in-? Sa do tё rrini? S- d- t- r-i-i- --------------- Sa do tё rrini? 0
Tetszik önnek itt? A--u ---qen-k-tu? A ju pёlqen kёtu? A j- p-l-e- k-t-? ----------------- A ju pёlqen kёtu? 0
Ön itt nyaral? K-tu----- k--on-------m-t? Kёtu po i kaloni pushimet? K-t- p- i k-l-n- p-s-i-e-? -------------------------- Kёtu po i kaloni pushimet? 0
Látogasson meg egyszer! Ej----n--n-ё--r- --r --zi-ё! Ejani ndonjёherё pёr vizitё! E-a-i n-o-j-h-r- p-r v-z-t-! ---------------------------- Ejani ndonjёherё pёr vizitё! 0
Itt van az én címem. Kj--ë--t- adre----me. Kjo është adresa ime. K-o ë-h-ë a-r-s- i-e- --------------------- Kjo është adresa ime. 0
Látjuk egymást holnap? A d---- shih--- n-s--? A do tё shihemi nesёr? A d- t- s-i-e-i n-s-r- ---------------------- A do tё shihemi nesёr? 0
Sajnálom, már más tervem van. Mё -je- keq, --r -am pun-. Mё vjen keq, por kam punё. M- v-e- k-q- p-r k-m p-n-. -------------------------- Mё vjen keq, por kam punё. 0
Szia! / Viszlát! (Vigyázat! / Csak elköszönésnél!) Mi-u-afsh-m! Mirupafshim! M-r-p-f-h-m- ------------ Mirupafshim! 0
Viszontlátásra! M-r-p-f-h-m! Mirupafshim! M-r-p-f-h-m- ------------ Mirupafshim! 0
Nemsokára találkozunk! / A közeli viszontlátásra! S----m--pas---! Shihemi pastaj! S-i-e-i p-s-a-! --------------- Shihemi pastaj! 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az ábécék

A nyelvekkel tudjuk megértetni magunkat. Elmondjuk másoknak hogyan gondolkozunk, mit érzünk. Az írásnak is ez a szerepe. A legtöbb nyelv rendelkezik írással is. Az írás jelekből áll. Ezek a jelek különbözően nézhetnek ki. Sok írás betűkből áll. Ezeket az írásokat ábécésnek hívjuk. Az ábécé grafikus jelek rendezett halmaza. Ezeket a jeleket különböző szabályok szerint szavakká kötik össze. Minden jelnek van egy meghatározott kiejtése. Az alfabet szó görög eredetű. A görög nyelvben az első két betű az alfa és a béta. A történelem során sok különböző ábécé létezett. Már 3000 évvel ezelőtt is használtak az emberek írásjeleket. Régebben az írásjelek varázslatos szimbólumok voltak. Csak kevés ember ismerte jelentésüket. Később elvesztették szimbolikus jelentésüket. A betűknek manapság nincsenek jelentésük. Csak további betűkkel való kombinálás után jelentenek valamit. Olyan írások, mint például a kínai, más elven működnek. Ezek képekre hasonlítanak és gyakran azt ábrázolják amit jelentenek. Amikor írunk gondolatainkat kódoljuk. Jeleket használunk, hogy tudásunkat rögzítsük. Agyunk megtanulta az ábécét dekódolni. A jelek szavakká formálódnak, a szavak ötletekké. Így képes egy szöveg évezredeken keresztül fennmaradni. És még mindig képes megértetni magát…