Kifejezéstár

hu Megismerkedés   »   mk Запознавање

3 [három]

Megismerkedés

Megismerkedés

3 [три]

3 [tri]

Запознавање

[Zapoznavaњye]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Szia! З-р---! З------ З-р-в-! ------- Здраво! 0
Zdr-vo! Z------ Z-r-v-! ------- Zdravo!
Jó napot! Д--------! Д---- д--- Д-б-р д-н- ---------- Добар ден! 0
D-bar dyen! D---- d---- D-b-r d-e-! ----------- Dobar dyen!
Hogy vagy? Како -и? К--- с-- К-к- с-? -------- Како си? 0
K--- --? K--- s-- K-k- s-? -------- Kako si?
Ön Európából jön? / Ön európai? До--ате -- -- Ев--па? Д------ л- о- Е------ Д-а-а-е л- о- Е-р-п-? --------------------- Доаѓате ли од Европа? 0
Doa-a--------d-Y-vro--? D------- l- o- Y------- D-a-a-y- l- o- Y-v-o-a- ----------------------- Doaѓatye li od Yevropa?
Ön Amerikából jön? / Ön amerikai? Д-аѓа-е л---д--ме--ка? Д------ л- о- А------- Д-а-а-е л- о- А-е-и-а- ---------------------- Доаѓате ли од Америка? 0
Doa---ye-----d --ye---a? D------- l- o- A-------- D-a-a-y- l- o- A-y-r-k-? ------------------------ Doaѓatye li od Amyerika?
Ön Ázsiából jön? / Ön ázsiai? До--ат- л---д-Аз--а? Д------ л- о- А----- Д-а-а-е л- о- А-и-а- -------------------- Доаѓате ли од Азија? 0
Doa--tye -i -- -z-ј-? D------- l- o- A----- D-a-a-y- l- o- A-i-a- --------------------- Doaѓatye li od Aziјa?
Melyik hotelben lakik? Во-к-ј х------и--е--? В- к-- х---- ж------- В- к-ј х-т-л ж-в-е-е- --------------------- Во кој хотел живеете? 0
Vo ko--kho-y----i-ye---ye? V- k-- k------ ʐ---------- V- k-ј k-o-y-l ʐ-v-e-e-y-? -------------------------- Vo koј khotyel ʐivyeyetye?
Mióta van már itt? К-----д-л-о-с-е -е-е-----? К---- д---- с-- в--- о---- К-л-у д-л-о с-е в-ќ- о-д-? -------------------------- Колку долго сте веќе овде? 0
K--koo--o-gu- stye vy--jy- -vdy-? K----- d----- s--- v------ o----- K-l-o- d-l-u- s-y- v-e-j-e o-d-e- --------------------------------- Kolkoo dolguo stye vyekjye ovdye?
Meddig marad? К-л----ол-о ос----ват-? К---- д---- о---------- К-л-у д-л-о о-т-н-в-т-? ----------------------- Колку долго останувате? 0
Ko---- dol-u- o-t-----aty-? K----- d----- o------------ K-l-o- d-l-u- o-t-n-o-a-y-? --------------------------- Kolkoo dolguo ostanoovatye?
Tetszik önnek itt? В- с--до-а----- -вде? В- с- д----- л- о---- В- с- д-п-ѓ- л- о-д-? --------------------- Ви се допаѓа ли овде? 0
V--sye d---ѓa -i-ov-y-? V- s-- d----- l- o----- V- s-e d-p-ѓ- l- o-d-e- ----------------------- Vi sye dopaѓa li ovdye?
Ön itt nyaral? Д-л--сте-о-д---а одмор? Д--- с-- о--- н- о----- Д-л- с-е о-д- н- о-м-р- ----------------------- Дали сте овде на одмор? 0
D--i --y--o---e n--o-mo-? D--- s--- o---- n- o----- D-l- s-y- o-d-e n- o-m-r- ------------------------- Dali stye ovdye na odmor?
Látogasson meg egyszer! Пос-т--- ме! П------- м-- П-с-т-т- м-! ------------ Посетете ме! 0
Po-ye-ye------e! P---------- m--- P-s-e-y-t-e m-e- ---------------- Posyetyetye mye!
Itt van az én címem. Е-- -а --ј-та-а---са. Е-- ј- м----- а------ Е-е ј- м-ј-т- а-р-с-. --------------------- Еве ја мојата адреса. 0
Yevye јa----at- ---yesa. Y---- ј- m----- a------- Y-v-e ј- m-ј-t- a-r-e-a- ------------------------ Yevye јa moјata adryesa.
Látjuk egymást holnap? Ќе -е види---ли утр-? Ќ- с- в----- л- у---- Ќ- с- в-д-м- л- у-р-? --------------------- Ќе се видиме ли утре? 0
Kjye -y- --d-my--li -o-r-e? K--- s-- v------ l- o------ K-y- s-e v-d-m-e l- o-t-y-? --------------------------- Kjye sye vidimye li ootrye?
Sajnálom, már más tervem van. Жа- ми--, -м-м-в-ќе не--о --пла----но. Ж-- м- е- и--- в--- н---- и----------- Ж-л м- е- и-а- в-ќ- н-ш-о и-п-а-и-а-о- -------------------------------------- Жал ми е, имам веќе нешто испланирано. 0
ʐa--m---e- ima- vy-kj---n-e-ht--i--lan---no. ʐ-- m- y-- i--- v------ n------ i----------- ʐ-l m- y-, i-a- v-e-j-e n-e-h-o i-p-a-i-a-o- -------------------------------------------- ʐal mi ye, imam vyekjye nyeshto isplanirano.
Szia! / Viszlát! (Vigyázat! / Csak elköszönésnél!) Ча-! Ч--- Ч-о- ---- Чао! 0
C--o! C---- C-a-! ----- Chao!
Viszontlátásra! Д--ид-ва--! Д---------- Д-в-д-в-њ-! ----------- Довидување! 0
D---d---aњy-! D------------ D-v-d-o-a-y-! ------------- Dovidoovaњye!
Nemsokára találkozunk! / A közeli viszontlátásra! Д--н-ск-ро! Д- н------- Д- н-с-о-о- ----------- До наскоро! 0
D- naskoro! D- n------- D- n-s-o-o- ----------- Do naskoro!

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az ábécék

A nyelvekkel tudjuk megértetni magunkat. Elmondjuk másoknak hogyan gondolkozunk, mit érzünk. Az írásnak is ez a szerepe. A legtöbb nyelv rendelkezik írással is. Az írás jelekből áll. Ezek a jelek különbözően nézhetnek ki. Sok írás betűkből áll. Ezeket az írásokat ábécésnek hívjuk. Az ábécé grafikus jelek rendezett halmaza. Ezeket a jeleket különböző szabályok szerint szavakká kötik össze. Minden jelnek van egy meghatározott kiejtése. Az alfabet szó görög eredetű. A görög nyelvben az első két betű az alfa és a béta. A történelem során sok különböző ábécé létezett. Már 3000 évvel ezelőtt is használtak az emberek írásjeleket. Régebben az írásjelek varázslatos szimbólumok voltak. Csak kevés ember ismerte jelentésüket. Később elvesztették szimbolikus jelentésüket. A betűknek manapság nincsenek jelentésük. Csak további betűkkel való kombinálás után jelentenek valamit. Olyan írások, mint például a kínai, más elven működnek. Ezek képekre hasonlítanak és gyakran azt ábrázolják amit jelentenek. Amikor írunk gondolatainkat kódoljuk. Jeleket használunk, hogy tudásunkat rögzítsük. Agyunk megtanulta az ábécét dekódolni. A jelek szavakká formálódnak, a szavak ötletekké. Így képes egy szöveg évezredeken keresztül fennmaradni. És még mindig képes megértetni magát…