短语手册

zh 数(复数)   »   hu Számok

7[七]

数(复数)

数(复数)

7 [hét]

Számok

选择您想要查看翻译的方式:   
中文(简体) 匈牙利语 播放 更多
我 数 数 : S-ámol--: Számolok: S-á-o-o-: --------- Számolok: 0
一, 二, 三 eg-- k-t--- h-rom egy, kettő, három e-y- k-t-ő- h-r-m ----------------- egy, kettő, három 0
我 数 到 三 。 É---á-o-i---zá-o---. Én háromig számolok. É- h-r-m-g s-á-o-o-. -------------------- Én háromig számolok. 0
我 继续 数数 : Én---v--b-s-ám-l-k: Én tovább számolok: É- t-v-b- s-á-o-o-: ------------------- Én tovább számolok: 0
四, 五, 六 n-g-,-ö-, -at, négy, öt, hat, n-g-, ö-, h-t- -------------- négy, öt, hat, 0
七, 八, 九 hé-- -y---- -il-nc hét, nyolc, kilenc h-t- n-o-c- k-l-n- ------------------ hét, nyolc, kilenc 0
我 数 数 。 É- számol--. Én számolok. É- s-á-o-o-. ------------ Én számolok. 0
你 数 数 。 T- szám---z. Te számolsz. T- s-á-o-s-. ------------ Te számolsz. 0
他 数 数 。 Ő-s-ám--. Ő számol. Ő s-á-o-. --------- Ő számol. 0
一, 第一 E--.-A---l--. Egy. Az első. E-y- A- e-s-. ------------- Egy. Az első. 0
二, 第二 Ke-t---A-----d--. Kettő. A második. K-t-ő- A m-s-d-k- ----------------- Kettő. A második. 0
三, 第三 Há-----A h-------. Három. A harmadik. H-r-m- A h-r-a-i-. ------------------ Három. A harmadik. 0
四, 第四 Nég-. A--eg---ik. Négy. A negyedik. N-g-. A n-g-e-i-. ----------------- Négy. A negyedik. 0
五, 第五 Ö---Az-ötödik. Öt. Az ötödik. Ö-. A- ö-ö-i-. -------------- Öt. Az ötödik. 0
六, 第六 H-t-------o-ik. Hat. A hatodik. H-t- A h-t-d-k- --------------- Hat. A hatodik. 0
七, 第七 Hét- A het-d--. Hét. A hetedik. H-t- A h-t-d-k- --------------- Hét. A hetedik. 0
八, 第八 Ny-lc--- -yo---di-. Nyolc. A nyolcadik. N-o-c- A n-o-c-d-k- ------------------- Nyolc. A nyolcadik. 0
九, 第九 Kil---- - kil-n----k. Kilenc. A kilencedik. K-l-n-. A k-l-n-e-i-. --------------------- Kilenc. A kilencedik. 0

思维和语言

我们的思维也同样取决于我们的语言。 思考时,我们正在跟自己“说话”。 因此,语言影响着我们对事物的看法。 尽管语言不同,但是我们能有同样的思维吗? 还是因为我们说不同的语言,所以才有不一样的思维? 每个民族都有属于自己的词汇。 但是某些词汇在某些语言里是缺失的。 比如有些民族没有区分绿色和蓝色。 该民族的人用同一个词语来表示这两种颜色。 因此他们辨别色彩的能力比其他民族差! 他们不能分辨色彩的色相和色差。 在描述色彩时也同样存在问题。 又比如在某些语言里,表示数量的词汇寥寥无几。 因此该语言使用者的计数能力特别地差。 还有某些语言里没有“左”和“右”这两个词。 该语言使用者以东南西北来表达方位。 因此他们的地理导航能力非常地好。 但是他们不能理解“右”和“左”这两个概念。 当然,影响我们思维的并不仅是语言。 我们周围的环境和日常生活也在塑造我们的思维。 然而语言究竟在扮演什么角色呢? 语言给我们的思维划了界限吗? 还是我们只能拥有思维所及的话语? 何者为因,何者为果? 所有的这些问题仍未得到解答。 大脑神经学家和语言学家正在为此忙碌。 这个课题关系到我们每个人...... 你即你所言?!