Kifejezéstár

hu Rövid párbeszédek 2   »   bg Кратък разговор 2

21 [huszonegy]

Rövid párbeszédek 2

Rövid párbeszédek 2

21 [двайсет и едно]

21 [dvayset i yedno]

Кратък разговор 2

[Kratyk razgovor 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
Hova valósi? / Honnan származik? О-к--е с--? О----- с--- О-к-д- с-е- ----------- Откъде сте? 0
O-k-de-ste? O----- s--- O-k-d- s-e- ----------- Otkyde ste?
Bázeli. О- Базел. О- Б----- О- Б-з-л- --------- От Базел. 0
Ot Ba---. O- B----- O- B-z-l- --------- Ot Bazel.
Bázel Svájcban van. Баз-- се-н--и-а-- -в--ца--я. Б---- с- н----- в Ш--------- Б-з-л с- н-м-р- в Ш-е-ц-р-я- ---------------------------- Базел се намира в Швейцария. 0
Baz---se na---- v-Shv-y-s--i--. B---- s- n----- v S------------ B-z-l s- n-m-r- v S-v-y-s-r-y-. ------------------------------- Bazel se namira v Shveytsariya.
Bemutathatom önnek Müller urat? Мо-- ли -а ---пред----я -----дин---л--? М--- л- д- В- п-------- г------- М----- М-ж- л- д- В- п-е-с-а-я г-с-о-и- М-л-р- --------------------------------------- Може ли да Ви представя господин Мюлер? 0
M-zhe----da--- -r-d--av-a g-spo-i--Myu-e-? M---- l- d- V- p--------- g------- M------ M-z-e l- d- V- p-e-s-a-y- g-s-o-i- M-u-e-? ------------------------------------------ Mozhe li da Vi predstavya gospodin Myuler?
Ő külföldi. То--е-ч--д-не-. Т-- е ч-------- Т-й е ч-ж-е-е-. --------------- Той е чужденец. 0
To--ye -h-zh----t-. T-- y- c----------- T-y y- c-u-h-e-e-s- ------------------- Toy ye chuzhdenets.
Több nyelvet beszél. Т-й---вор- ----л-о --и-а. Т-- г----- н------ е----- Т-й г-в-р- н-к-л-о е-и-а- ------------------------- Той говори няколко езика. 0
T-- g-vo-i-n-a-o--- -e--k-. T-- g----- n------- y------ T-y g-v-r- n-a-o-k- y-z-k-. --------------------------- Toy govori nyakolko yezika.
Először van itt? З- -р-в-пъ- ли-с-е----? З- п--- п-- л- с-- т--- З- п-ъ- п-т л- с-е т-к- ----------------------- За пръв път ли сте тук? 0
Z---r-v py--l---t- -u-? Z- p--- p-- l- s-- t--- Z- p-y- p-t l- s-e t-k- ----------------------- Za pryv pyt li ste tuk?
Nem, tavaly már voltam itt. Н---м-на-ат---один- -я--в--- т-к. Н-- м------- г----- б-- в--- т--- Н-, м-н-л-т- г-д-н- б-х в-ч- т-к- --------------------------------- Не, миналата година бях вече тук. 0
Ne,-m-n-la-- --d--a -y--h v-che ---. N-- m------- g----- b---- v---- t--- N-, m-n-l-t- g-d-n- b-a-h v-c-e t-k- ------------------------------------ Ne, minalata godina byakh veche tuk.
De csak egy hétig. Н----м--з--ед-а с--ми--. Н- с--- з- е--- с------- Н- с-м- з- е-н- с-д-и-а- ------------------------ Но само за една седмица. 0
No-s-m--za-y--na--ed-its-. N- s--- z- y---- s-------- N- s-m- z- y-d-a s-d-i-s-. -------------------------- No samo za yedna sedmitsa.
Hogy tetszik Önnek nálunk? Х--е--а-ли----п---на-? Х------ л- В- п-- н--- Х-р-с-а л- В- п-и н-с- ---------------------- Харесва ли Ви при нас? 0
K-a--s-a-li-Vi-p-- ---? K------- l- V- p-- n--- K-a-e-v- l- V- p-i n-s- ----------------------- Kharesva li Vi pri nas?
Nagyon. Az emberek kedvesek. Мн---- -орат- -а п-и---и. М----- Х----- с- п------- М-о-о- Х-р-т- с- п-и-т-и- ------------------------- Много. Хората са приятни. 0
Mnogo----ora-a -a--ri-atn-. M----- K------ s- p-------- M-o-o- K-o-a-a s- p-i-a-n-. --------------------------- Mnogo. Khorata sa priyatni.
És a táj is tetszik nekem. И м---но-тта--- ----сва. И м--------- м- х------- И м-с-н-с-т- м- х-р-с-а- ------------------------ И местността ми харесва. 0
I --s-----t- ----h--e-v-. I m--------- m- k-------- I m-s-n-s-t- m- k-a-e-v-. ------------------------- I mestnostta mi kharesva.
Mi a foglalkozása? Ка-ъв-- ----а-сте п--п---еси-? К---- / к---- с-- п- п-------- К-к-в / к-к-а с-е п- п-о-е-и-? ------------------------------ Какъв / каква сте по професия? 0
K-ky--/--a--a -t------r-f-siya? K---- / k---- s-- p- p--------- K-k-v / k-k-a s-e p- p-o-e-i-a- ------------------------------- Kakyv / kakva ste po profesiya?
Fordító vagyok. А---ъм--р-вод-ч-- --ево-ачк-. А- с-- п------- / п---------- А- с-м п-е-о-а- / п-е-о-а-к-. ----------------------------- Аз съм преводач / преводачка. 0
Az -y--pr--o-a-- ---r--o--c-ka. A- s-- p-------- / p----------- A- s-m p-e-o-a-h / p-e-o-a-h-a- ------------------------------- Az sym prevodach / prevodachka.
Könyveket fordítok. А- п-е-е---- к-иг-. А- п-------- к----- А- п-е-е-д-м к-и-и- ------------------- Аз превеждам книги. 0
A--p--v-zhda- k--g-. A- p--------- k----- A- p-e-e-h-a- k-i-i- -------------------- Az prevezhdam knigi.
Egyedül van itt? Са--/ с--а--и -те-т-к? С-- / с--- л- с-- т--- С-м / с-м- л- с-е т-к- ---------------------- Сам / сама ли сте тук? 0
Sa- --s-ma -i-s-e--u-? S-- / s--- l- s-- t--- S-m / s-m- l- s-e t-k- ---------------------- Sam / sama li ste tuk?
Nem, a feleségem / a férjem is itt van. Н-,-мо----ж--- / --я- м-жът --що - -у-. Н-- м---- ж--- / м--- м---- с--- е т--- Н-, м-я-а ж-н- / м-я- м-ж-т с-щ- е т-к- --------------------------------------- Не, моята жена / моят мъжът също е тук. 0
N-- m--a-a-z---a /--oyat m---yt --s-c-o ----u-. N-- m----- z---- / m---- m----- s------ y- t--- N-, m-y-t- z-e-a / m-y-t m-z-y- s-s-c-o y- t-k- ----------------------------------------------- Ne, moyata zhena / moyat myzhyt syshcho ye tuk.
És ott van a két gyermekem. А т-- -а----те--и -е-а. А т-- с- д---- м- д---- А т-м с- д-е-е м- д-ц-. ----------------------- А там са двете ми деца. 0
A t-m-s-----te--i -ets-. A t-- s- d---- m- d----- A t-m s- d-e-e m- d-t-a- ------------------------ A tam sa dvete mi detsa.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Újlatin nyelvek

Körülbelül 700 millió ember anyanyelve valamely újlatin nyelv. Ezzel az újlatin az egyik legfontosabb nyelvcsoport a világon. Az újlatin nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. Minden újlatin nyelv a latinra vezethető vissza. Ez azt jelenti, hogy a Róma nyelvének utódai. Minden újlatin nyelv alapja a konyhai latin volt. Ezalatt a késői ókorban beszélt latin nyelvet értjük. A konyhai latin a Római Birodalom hódításaival terjedt el Európában. Belőle alakultak ki később az újlatin nyelvek és dialektusok. A latin ezzel szemben egy ősitáliai nyelv. Összesen körülbelül 15 újlatin nyelv létezik. A pontos számot nehéz meghatározni. Sokszor nem egyértelmű, hogy önálló nyelvről vagy csak dialektusról van szó. Néhány újlatin nyelv mára már kihalt. De ki is alakultak új nyelvek az újlatin alapjaira. Ezek a kreol nyelvek. Manapság a spanyol a legnagyobb újlatin nyelv a világon. 380 millió anyanyelvűvel a világnyelvek közé tartozik. Tudósok számára az újlatin nyelvek nagyon érdekesek. Ugyanis ennek a nyelvcsoportnak a történelme nagyon jól dokumentált. 2500 éve léteznek latin és újlatin írások. Rajtuk keresztül kutatják a nyelvészek az egyes nyelvek kialakulását. Így lehetséges megvizsgálni, hogy milyen szabályok szerint alakul ki egy nyelv. Az eredmények számos más nyelvre is alkalmazhatóak. Az újlatin nyelvek nyelvtanának felépítése hasonló. De legfőképpen a nyelvek szókincse hasonló. Amennyiben beszél az ember egy újlatin nyelvet, könnyebben tanul meg egy másikat. Köszönjük, Latin!