Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 1   »   be Прыналежныя займеннікі 1

66 [hatvanhat]

Birtokos névmások 1

Birtokos névmások 1

66 [шэсцьдзесят шэсць]

66 [shests’dzesyat shests’]

Прыналежныя займеннікі 1

Prynalezhnyya zaymennіkі 1

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
én – enyém я----ой я – м__ я – м-й ------- я – мой 0
ya-- moy y_ – m__ y- – m-y -------- ya – moy
Nem találom a kulcsomat. Я-----н-хо-жу свай-о----ча. Я н_ з_______ с_____ к_____ Я н- з-а-о-ж- с-а-г- к-ю-а- --------------------------- Я не знаходжу свайго ключа. 0
Ya-n--z-ak-o---u--v------lyucha. Y_ n_ z_________ s_____ k_______ Y- n- z-a-h-d-h- s-a-g- k-y-c-a- -------------------------------- Ya ne znakhodzhu svaygo klyucha.
Nem találom a jegyemet. Я-не з-а-од-у ----г-----е--. Я н_ з_______ с_____ б______ Я н- з-а-о-ж- с-а-г- б-л-т-. ---------------------------- Я не знаходжу свайго білета. 0
Ya--e -na-h--z-- -va-go---le-a. Y_ n_ z_________ s_____ b______ Y- n- z-a-h-d-h- s-a-g- b-l-t-. ------------------------------- Ya ne znakhodzhu svaygo bіleta.
te – tiéd ты-–---ой т_ – т___ т- – т-о- --------- ты – твой 0
ty-– t-oy t_ – t___ t- – t-o- --------- ty – tvoy
Megtaláltad a kulcsodat? Ты зн----- -во- ---ч? Т_ з______ с___ к____ Т- з-а-ш-ў с-о- к-ю-? --------------------- Ты знайшоў свой ключ? 0
T---nay-h-u -vo- k--u--? T_ z_______ s___ k______ T- z-a-s-o- s-o- k-y-c-? ------------------------ Ty znayshou svoy klyuch?
Megtaláltad a jegyedet? Ты--н-йшо---во--б---т? Т_ з______ с___ б_____ Т- з-а-ш-ў с-о- б-л-т- ---------------------- Ты знайшоў свой білет? 0
T- znaysh-- s--y-bіl-t? T_ z_______ s___ b_____ T- z-a-s-o- s-o- b-l-t- ----------------------- Ty znayshou svoy bіlet?
ő – övé ён-– яго ё_ – я__ ё- – я-о -------- ён – яго 0
en ----go e_ – y___ e- – y-g- --------- en – yago
Tudod, hogy hol van a kulcsa? Ты---даеш,--зе-яго---ю-? Т_ в______ д__ я__ к____ Т- в-д-е-, д-е я-о к-ю-? ------------------------ Ты ведаеш, дзе яго ключ? 0
Ty--e-ae--, -z- ya---klyuc-? T_ v_______ d__ y___ k______ T- v-d-e-h- d-e y-g- k-y-c-? ---------------------------- Ty vedaesh, dze yago klyuch?
Tudod, hol van a jegye? Т- веда----дз- -го---л-т? Т_ в______ д__ я__ б_____ Т- в-д-е-, д-е я-о б-л-т- ------------------------- Ты ведаеш, дзе яго білет? 0
T- --d--sh------------і-e-? T_ v_______ d__ y___ b_____ T- v-d-e-h- d-e y-g- b-l-t- --------------------------- Ty vedaesh, dze yago bіlet?
ő – övé я-а – яе я__ – я_ я-а – я- -------- яна – яе 0
y--a -----e y___ – y___ y-n- – y-y- ----------- yana – yaye
A pénze elveszett. Я--гро-ы-п-ап--і. Я_ г____ п_______ Я- г-о-ы п-а-а-і- ----------------- Яе грошы прапалі. 0
Y--e g-o-hy--rap--і. Y___ g_____ p_______ Y-y- g-o-h- p-a-a-і- -------------------- Yaye groshy prapalі.
És a hitelkártyája is elveszett. І -е--р-д---------тк- -аксама-пра---а. І я_ к________ к_____ т______ п_______ І я- к-э-ы-н-я к-р-к- т-к-а-а п-а-а-а- -------------------------------------- І яе крэдытная картка таксама прапала. 0
І --ye-kre-y-nay- kar-k----ks--a-p-a-al-. І y___ k_________ k_____ t______ p_______ І y-y- k-e-y-n-y- k-r-k- t-k-a-a p-a-a-a- ----------------------------------------- І yaye kredytnaya kartka taksama prapala.
mi – miénk м--- наш м_ – н__ м- – н-ш -------- мы – наш 0
m--– nash m_ – n___ m- – n-s- --------- my – nash
A nagyapánk beteg. Н-ш -зя-ул--х--р-. Н__ д______ х_____ Н-ш д-я-у-я х-о-ы- ------------------ Наш дзядуля хворы. 0
Na-h -z-ad-------v---. N___ d________ k______ N-s- d-y-d-l-a k-v-r-. ---------------------- Nash dzyadulya khvory.
A nagymamánk egészséges. Н-ш- --бул- -д-р-ва-. Н___ б_____ з________ Н-ш- б-б-л- з-а-о-а-. --------------------- Наша бабуля здаровая. 0
Na--- babul-- zda-o--ya. N____ b______ z_________ N-s-a b-b-l-a z-a-o-a-a- ------------------------ Nasha babulya zdarovaya.
ti – tiétek вы-–---ш в_ – в__ в- – в-ш -------- вы – ваш 0
v- – --sh v_ – v___ v- – v-s- --------- vy – vash
Gyerekek, hol van apukátok? Д-е-і, д-е -а- -а--? Д_____ д__ в__ т____ Д-е-і- д-е в-ш т-т-? -------------------- Дзеці, дзе ваш тата? 0
Dz---і- -----a-- -at-? D______ d__ v___ t____ D-e-s-, d-e v-s- t-t-? ---------------------- Dzetsі, dze vash tata?
Gyerekek, hol van anyukátok? Дз---,-дз--в--а --ма? Д_____ д__ в___ м____ Д-е-і- д-е в-ш- м-м-? --------------------- Дзеці, дзе ваша мама? 0
D-etsі- -ze-v-s-a -a-a? D______ d__ v____ m____ D-e-s-, d-e v-s-a m-m-? ----------------------- Dzetsі, dze vasha mama?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + belorusz (1-100) MP3 belorusz (1-100)

Kreatív nyelv

A kreativitás manapság egy nagyon fontos tulajdonság. Mindenki kreatív akar lenni. A kreatív emberek ugyanis intelligensnek számítanak. A nyelvünknek is kreatívnak kell lennie. Régebben arra törekedtek, hogy minél helyesebben beszéljenek. Manapság már minél kreatívabban akarjuk kifejezni magunkat. A reklámok és az új médiák kiváló példák erre. Megmutatják, hogyan lehet a nyelvvel játszani. Körülbelül 50 éve egyre nagyobb jelentőséggel bír a kreativitás. Még a kutatók is foglalkoznak ezzel a jelenséggel. Pszichológusok, pedagógusok és filozófusok vizsgálják a kreatív folyamatokat. A kreativitást pedig úgy definiálják, mint az új létrahozására irányuló képességet. Egy kreatív szónok tehát új nyelvi formákat hoz létre. Ezek lehetnek szavak vagy akár nyelvtani struktúrák. A nyelvészek a kreatív beszédben ismerik fel, hogy hogyan alakul a nyelvünk. De nem minden ember érti meg az új nyelvi elemeket. A kreatív nyelv megértéséhez tudásra van szükségünk. Tudnunk kell, hogyan működik egy nyelv. Ismerni kell a világot, ahol a nyelvet használók élnek. Csak így tudjuk megérteni, hogy mit akarnak mondani. Egy példa erre a fiatalok nyelve. A gyerekek és a fiatalok folyton új kifejezéseket találnak ki. A felnőttek sokszor nem értik meg ezeket a szavakat. Léteznek már szótárak is, amelyek a fiatalok nyelvét értelmezik. De ezek sokszor már egy generáció alatt elévülnek! A kreatív beszédet viszont meg lehet tanulni. Szakemberek különböző tanfolyamokat kínálnak ilyen célból. A legfontosabb szabály mindig úgy szól: Használja saját belső hangját!