Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 1   »   be Прыналежныя займеннікі 1

66 [hatvanhat]

Birtokos névmások 1

Birtokos névmások 1

66 [шэсцьдзесят шэсць]

66 [shests’dzesyat shests’]

Прыналежныя займеннікі 1

[Prynalezhnyya zaymennіkі 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
én – enyém я-–-мой я – м-- я – м-й ------- я – мой 0
ya-– m-y y- – m-- y- – m-y -------- ya – moy
Nem találom a kulcsomat. Я-----н---джу св-йг--к-ю--. Я н- з------- с----- к----- Я н- з-а-о-ж- с-а-г- к-ю-а- --------------------------- Я не знаходжу свайго ключа. 0
Y--ne --ak--dzhu svaygo-----cha. Y- n- z--------- s----- k------- Y- n- z-a-h-d-h- s-a-g- k-y-c-a- -------------------------------- Ya ne znakhodzhu svaygo klyucha.
Nem találom a jegyemet. Я-не------джу -вайго -----а. Я н- з------- с----- б------ Я н- з-а-о-ж- с-а-г- б-л-т-. ---------------------------- Я не знаходжу свайго білета. 0
Y---e -nak-o-z-u-sva-g- -і-e-a. Y- n- z--------- s----- b------ Y- n- z-a-h-d-h- s-a-g- b-l-t-. ------------------------------- Ya ne znakhodzhu svaygo bіleta.
te – tiéd ты-–---ой т- – т--- т- – т-о- --------- ты – твой 0
t- -----y t- – t--- t- – t-o- --------- ty – tvoy
Megtaláltad a kulcsodat? Ты-зн-йш-ў--вой ----? Т- з------ с--- к---- Т- з-а-ш-ў с-о- к-ю-? --------------------- Ты знайшоў свой ключ? 0
T------s--u--voy-k-yuc-? T- z------- s--- k------ T- z-a-s-o- s-o- k-y-c-? ------------------------ Ty znayshou svoy klyuch?
Megtaláltad a jegyedet? Ты--н-йшо- св-й -іл--? Т- з------ с--- б----- Т- з-а-ш-ў с-о- б-л-т- ---------------------- Ты знайшоў свой білет? 0
Ty znaysho- s--- --l--? T- z------- s--- b----- T- z-a-s-o- s-o- b-l-t- ----------------------- Ty znayshou svoy bіlet?
ő – övé ён-–---о ё- – я-- ё- – я-о -------- ён – яго 0
e--- y-go e- – y--- e- – y-g- --------- en – yago
Tudod, hogy hol van a kulcsa? Ты в-дае-, д---яг- -лю-? Т- в------ д-- я-- к---- Т- в-д-е-, д-е я-о к-ю-? ------------------------ Ты ведаеш, дзе яго ключ? 0
T--v-da-sh--d-e-y----k-yuc-? T- v------- d-- y--- k------ T- v-d-e-h- d-e y-g- k-y-c-? ---------------------------- Ty vedaesh, dze yago klyuch?
Tudod, hol van a jegye? Ты--е-а--, д-е яг- б---т? Т- в------ д-- я-- б----- Т- в-д-е-, д-е я-о б-л-т- ------------------------- Ты ведаеш, дзе яго білет? 0
Ty --dae-h------y-g--bіl--? T- v------- d-- y--- b----- T- v-d-e-h- d-e y-g- b-l-t- --------------------------- Ty vedaesh, dze yago bіlet?
ő – övé я-а - -е я-- – я- я-а – я- -------- яна – яе 0
y--a-–--aye y--- – y--- y-n- – y-y- ----------- yana – yaye
A pénze elveszett. Яе--ро---п-а----. Я- г---- п------- Я- г-о-ы п-а-а-і- ----------------- Яе грошы прапалі. 0
Yay--g----y---a--l-. Y--- g----- p------- Y-y- g-o-h- p-a-a-і- -------------------- Yaye groshy prapalі.
És a hitelkártyája is elveszett. І-яе-к-----н-- кар--а-такс-м- пр-п-ла. І я- к-------- к----- т------ п------- І я- к-э-ы-н-я к-р-к- т-к-а-а п-а-а-а- -------------------------------------- І яе крэдытная картка таксама прапала. 0
І--aye ---d-t-a-a-kar------ksama -rap-l-. І y--- k--------- k----- t------ p------- І y-y- k-e-y-n-y- k-r-k- t-k-a-a p-a-a-a- ----------------------------------------- І yaye kredytnaya kartka taksama prapala.
mi – miénk мы – наш м- – н-- м- – н-ш -------- мы – наш 0
m- ----sh m- – n--- m- – n-s- --------- my – nash
A nagyapánk beteg. На--д---у-я --ор-. Н-- д------ х----- Н-ш д-я-у-я х-о-ы- ------------------ Наш дзядуля хворы. 0
Nash d-----------v-ry. N--- d-------- k------ N-s- d-y-d-l-a k-v-r-. ---------------------- Nash dzyadulya khvory.
A nagymamánk egészséges. На-а -абу-- з-а-ов--. Н--- б----- з-------- Н-ш- б-б-л- з-а-о-а-. --------------------- Наша бабуля здаровая. 0
N--ha -a--l-a zdarov---. N---- b------ z--------- N-s-a b-b-l-a z-a-o-a-a- ------------------------ Nasha babulya zdarovaya.
ti – tiétek в- –-ваш в- – в-- в- – в-ш -------- вы – ваш 0
v--–-va-h v- – v--- v- – v-s- --------- vy – vash
Gyerekek, hol van apukátok? Д-ец-, д---в-ш-т-т-? Д----- д-- в-- т---- Д-е-і- д-е в-ш т-т-? -------------------- Дзеці, дзе ваш тата? 0
D-e--і- -ze--as---a-a? D------ d-- v--- t---- D-e-s-, d-e v-s- t-t-? ---------------------- Dzetsі, dze vash tata?
Gyerekek, hol van anyukátok? Д---і,-д-е-ва----а--? Д----- д-- в--- м---- Д-е-і- д-е в-ш- м-м-? --------------------- Дзеці, дзе ваша мама? 0
Dz-t--, --- v--h- -a--? D------ d-- v---- m---- D-e-s-, d-e v-s-a m-m-? ----------------------- Dzetsі, dze vasha mama?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Kreatív nyelv

A kreativitás manapság egy nagyon fontos tulajdonság. Mindenki kreatív akar lenni. A kreatív emberek ugyanis intelligensnek számítanak. A nyelvünknek is kreatívnak kell lennie. Régebben arra törekedtek, hogy minél helyesebben beszéljenek. Manapság már minél kreatívabban akarjuk kifejezni magunkat. A reklámok és az új médiák kiváló példák erre. Megmutatják, hogyan lehet a nyelvvel játszani. Körülbelül 50 éve egyre nagyobb jelentőséggel bír a kreativitás. Még a kutatók is foglalkoznak ezzel a jelenséggel. Pszichológusok, pedagógusok és filozófusok vizsgálják a kreatív folyamatokat. A kreativitást pedig úgy definiálják, mint az új létrahozására irányuló képességet. Egy kreatív szónok tehát új nyelvi formákat hoz létre. Ezek lehetnek szavak vagy akár nyelvtani struktúrák. A nyelvészek a kreatív beszédben ismerik fel, hogy hogyan alakul a nyelvünk. De nem minden ember érti meg az új nyelvi elemeket. A kreatív nyelv megértéséhez tudásra van szükségünk. Tudnunk kell, hogyan működik egy nyelv. Ismerni kell a világot, ahol a nyelvet használók élnek. Csak így tudjuk megérteni, hogy mit akarnak mondani. Egy példa erre a fiatalok nyelve. A gyerekek és a fiatalok folyton új kifejezéseket találnak ki. A felnőttek sokszor nem értik meg ezeket a szavakat. Léteznek már szótárak is, amelyek a fiatalok nyelvét értelmezik. De ezek sokszor már egy generáció alatt elévülnek! A kreatív beszédet viszont meg lehet tanulni. Szakemberek különböző tanfolyamokat kínálnak ilyen célból. A legfontosabb szabály mindig úgy szól: Használja saját belső hangját!