Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 1   »   sr Присвојне заменице 1

66 [hatvanhat]

Birtokos névmások 1

Birtokos névmások 1

66 [шездесет и шест]

66 [šezdeset i šest]

Присвојне заменице 1

[Prisvojne zamenice 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
én – enyém ј- –-м-ј---м--а-- ---е ј- – м-- / м--- / м--- ј- – м-ј / м-ј- / м-ј- ---------------------- ја – мој / моја / моје 0
ja-- moj-/---j--/-moje j- – m-- / m--- / m--- j- – m-j / m-j- / m-j- ---------------------- ja – moj / moja / moje
Nem találom a kulcsomat. Ј- не могу-наћ---о--кљ-ч. Ј- н- м--- н--- м-- к---- Ј- н- м-г- н-ћ- м-ј к-у-. ------------------------- Ја не могу наћи мој кључ. 0
J- ne mogu---c-i --- -lju-. J- n- m--- n---- m-- k----- J- n- m-g- n-c-i m-j k-j-č- --------------------------- Ja ne mogu naći moj ključ.
Nem találom a jegyemet. Ј- н- мог---а---мо-у-во-н- --р--. Ј- н- м--- н--- м--- в---- к----- Ј- н- м-г- н-ћ- м-ј- в-з-у к-р-у- --------------------------------- Ја не могу наћи моју возну карту. 0
J- -- mo-- n--́i --j- -o--u-kar--. J- n- m--- n---- m--- v---- k----- J- n- m-g- n-c-i m-j- v-z-u k-r-u- ---------------------------------- Ja ne mogu naći moju voznu kartu.
te – tiéd т--–-т--ј-- -во-а --т---е т- – т--- / т---- / т---- т- – т-о- / т-о-а / т-о-е ------------------------- ти – твој / твоја / твоје 0
t- –--vo--- t--ja---tvoje t- – t--- / t---- / t---- t- – t-o- / t-o-a / t-o-e ------------------------- ti – tvoj / tvoja / tvoje
Megtaláltad a kulcsodat? Ј--и--и----ао--вој----ч? Ј--- л- н---- т--- к---- Ј-с- л- н-ш-о т-о- к-у-? ------------------------ Јеси ли нашао твој кључ? 0
J--- li--ašao-tvoj-k--uč? J--- l- n---- t--- k----- J-s- l- n-š-o t-o- k-j-č- ------------------------- Jesi li našao tvoj ključ?
Megtaláltad a jegyedet? Јес- л------- --о----оз-у ---ту? Ј--- л- н---- т---- в---- к----- Ј-с- л- н-ш-о т-о-у в-з-у к-р-у- -------------------------------- Јеси ли нашао твоју возну карту? 0
Je-i -i-na--o-tv--- v---u-ka--u? J--- l- n---- t---- v---- k----- J-s- l- n-š-o t-o-u v-z-u k-r-u- -------------------------------- Jesi li našao tvoju voznu kartu?
ő – övé он-–---гов-- њ-г-ва - --гово о- – њ---- / њ----- / њ----- о- – њ-г-в / њ-г-в- / њ-г-в- ---------------------------- он – његов / његова / његово 0
o- – njegov - nj---va-/--j----o o- – n----- / n------ / n------ o- – n-e-o- / n-e-o-a / n-e-o-o ------------------------------- on – njegov / njegova / njegovo
Tudod, hogy hol van a kulcsa? Зна--л- --е-ј--ње-ов-кљ-ч? З--- л- г-- ј- њ---- к---- З-а- л- г-е ј- њ-г-в к-у-? -------------------------- Знаш ли где је његов кључ? 0
Zna---i --- je nje-ov -----? Z--- l- g-- j- n----- k----- Z-a- l- g-e j- n-e-o- k-j-č- ---------------------------- Znaš li gde je njegov ključ?
Tudod, hol van a jegye? З-аш ли---- -- ње-о-а--озна--ар--? З--- л- г-- ј- њ----- в---- к----- З-а- л- г-е ј- њ-г-в- в-з-а к-р-а- ---------------------------------- Знаш ли где је његова возна карта? 0
Z-aš----gd- -- n---ov---o-n---arta? Z--- l- g-- j- n------ v---- k----- Z-a- l- g-e j- n-e-o-a v-z-a k-r-a- ----------------------------------- Znaš li gde je njegova vozna karta?
ő – övé он------н - њен- / -ено о-- – њ-- / њ--- / њ--- о-а – њ-н / њ-н- / њ-н- ----------------------- она – њен / њена / њено 0
ona –-n-en - n---- / --eno o-- – n--- / n---- / n---- o-a – n-e- / n-e-a / n-e-o -------------------------- ona – njen / njena / njeno
A pénze elveszett. Њен-н-в-- -- не----. Њ-- н---- ј- н------ Њ-н н-в-ц ј- н-с-а-. -------------------- Њен новац је нестао. 0
N-en-n---c j-----ta-. N--- n---- j- n------ N-e- n-v-c j- n-s-a-. --------------------- Njen novac je nestao.
És a hitelkártyája is elveszett. Њ--а---ед--на ка-т------ та-о-е--е-та--. Њ--- к------- к------ ј- т----- н------- Њ-н- к-е-и-н- к-р-и-а ј- т-к-ђ- н-с-а-а- ---------------------------------------- Њена кредитна картица је такође нестала. 0
Nj----kr--it-a k-rt-ca-j--t-k-----es-a--. N---- k------- k------ j- t----- n------- N-e-a k-e-i-n- k-r-i-a j- t-k-đ- n-s-a-a- ----------------------------------------- Njena kreditna kartica je takođe nestala.
mi – miénk ми-–-на--/-н--- - н-ше м- – н-- / н--- / н--- м- – н-ш / н-ш- / н-ш- ---------------------- ми – наш / наша / наше 0
m- –-n-- - -a---/ na-e m- – n-- / n--- / n--- m- – n-š / n-š- / n-š- ---------------------- mi – naš / naša / naše
A nagyapánk beteg. Наш--е-а ј---о---тан. Н-- д--- ј- б-------- Н-ш д-д- ј- б-л-с-а-. --------------------- Наш деда је болестан. 0
N-š d--a ---b--es---. N-- d--- j- b-------- N-š d-d- j- b-l-s-a-. --------------------- Naš deda je bolestan.
A nagymamánk egészséges. Н--а б--а-је--д-а-а. Н--- б--- ј- з------ Н-ш- б-к- ј- з-р-в-. -------------------- Наша бака је здрава. 0
N-ša ------e zd-av-. N--- b--- j- z------ N-š- b-k- j- z-r-v-. -------------------- Naša baka je zdrava.
ti – tiétek в----ва----в----/-в-ше в- – в-- / в--- / в--- в- – в-ш / в-ш- / в-ш- ---------------------- ви – ваш / ваша / ваше 0
v- - ----/ ------ ---e v- – v-- / v--- / v--- v- – v-š / v-š- / v-š- ---------------------- vi – vaš / vaša / vaše
Gyerekek, hol van apukátok? Де-о- --- ---ваш ---а? Д---- г-- ј- в-- т---- Д-ц-, г-е ј- в-ш т-т-? ---------------------- Децо, где је ваш тата? 0
Dec-- gde-j----š ---a? D---- g-- j- v-- t---- D-c-, g-e j- v-š t-t-? ---------------------- Deco, gde je vaš tata?
Gyerekek, hol van anyukátok? Д---,-г-- је в-ш- -а-а? Д---- г-- ј- в--- м---- Д-ц-, г-е ј- в-ш- м-м-? ----------------------- Децо, где је ваша мама? 0
De--,---- je -aša-mam-? D---- g-- j- v--- m---- D-c-, g-e j- v-š- m-m-? ----------------------- Deco, gde je vaša mama?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Kreatív nyelv

A kreativitás manapság egy nagyon fontos tulajdonság. Mindenki kreatív akar lenni. A kreatív emberek ugyanis intelligensnek számítanak. A nyelvünknek is kreatívnak kell lennie. Régebben arra törekedtek, hogy minél helyesebben beszéljenek. Manapság már minél kreatívabban akarjuk kifejezni magunkat. A reklámok és az új médiák kiváló példák erre. Megmutatják, hogyan lehet a nyelvvel játszani. Körülbelül 50 éve egyre nagyobb jelentőséggel bír a kreativitás. Még a kutatók is foglalkoznak ezzel a jelenséggel. Pszichológusok, pedagógusok és filozófusok vizsgálják a kreatív folyamatokat. A kreativitást pedig úgy definiálják, mint az új létrahozására irányuló képességet. Egy kreatív szónok tehát új nyelvi formákat hoz létre. Ezek lehetnek szavak vagy akár nyelvtani struktúrák. A nyelvészek a kreatív beszédben ismerik fel, hogy hogyan alakul a nyelvünk. De nem minden ember érti meg az új nyelvi elemeket. A kreatív nyelv megértéséhez tudásra van szükségünk. Tudnunk kell, hogyan működik egy nyelv. Ismerni kell a világot, ahol a nyelvet használók élnek. Csak így tudjuk megérteni, hogy mit akarnak mondani. Egy példa erre a fiatalok nyelve. A gyerekek és a fiatalok folyton új kifejezéseket találnak ki. A felnőttek sokszor nem értik meg ezeket a szavakat. Léteznek már szótárak is, amelyek a fiatalok nyelvét értelmezik. De ezek sokszor már egy generáció alatt elévülnek! A kreatív beszédet viszont meg lehet tanulni. Szakemberek különböző tanfolyamokat kínálnak ilyen célból. A legfontosabb szabály mindig úgy szól: Használja saját belső hangját!