Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   sr велико – мало

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [шездесет и осам]

68 [šezdeset i osam]

велико – мало

veliko – malo

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
nagy és kicsi вели-о и---ло в_____ и м___ в-л-к- и м-л- ------------- велико и мало 0
vel--- ---a-o v_____ i m___ v-l-k- i m-l- ------------- veliko i malo
Az elefánt nagy. С-----е --ли-. С___ ј_ в_____ С-о- ј- в-л-к- -------------- Слон је велик. 0
Sl------vel-k. S___ j_ v_____ S-o- j- v-l-k- -------------- Slon je velik.
Az egér kicsi. М-- је --л-н. М__ ј_ м_____ М-ш ј- м-л-н- ------------- Миш је мален. 0
Mi- -- mal--. M__ j_ m_____ M-š j- m-l-n- ------------- Miš je malen.
sötét és világos тамн- - -ветло т____ и с_____ т-м-о и с-е-л- -------------- тамно и светло 0
t-mno i-s-e-lo t____ i s_____ t-m-o i s-e-l- -------------- tamno i svetlo
Az éjszaka sötét. Н----е т--на. Н__ ј_ т_____ Н-ћ ј- т-м-а- ------------- Ноћ је тамна. 0
N-ć--e-t----. N__ j_ t_____ N-c- j- t-m-a- -------------- Noć je tamna.
A nappal világos. Д---ј- св----. Д__ ј_ с______ Д-н ј- с-е-а-. -------------- Дан је светао. 0
Da- -- sve-a-. D__ j_ s______ D-n j- s-e-a-. -------------- Dan je svetao.
öreg és fiatal ст--- ----ад-. с____ и м_____ с-а-о и м-а-о- -------------- старо и младо. 0
staro-- -lado. s____ i m_____ s-a-o i m-a-o- -------------- staro i mlado.
A mi nagyapánk nagyon öreg. На- д--а је јако--тар. Н__ д___ ј_ ј___ с____ Н-ш д-д- ј- ј-к- с-а-. ---------------------- Наш деда је јако стар. 0
Naš ded--j-----o -t--. N__ d___ j_ j___ s____ N-š d-d- j- j-k- s-a-. ---------------------- Naš deda je jako star.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. П-е-70----ина-б-о ј- јо------. П__ 7_ г_____ б__ ј_ ј__ м____ П-е 7- г-д-н- б-о ј- ј-ш м-а-. ------------------------------ Пре 70 година био је још млад. 0
P-e 7---od-na-bio je ------a-. P__ 7_ g_____ b__ j_ j__ m____ P-e 7- g-d-n- b-o j- j-š m-a-. ------------------------------ Pre 70 godina bio je još mlad.
szép és csúnya ле-- и ру--о л___ и р____ л-п- и р-ж-о ------------ лепо и ружно 0
lep- i-ruž-o l___ i r____ l-p- i r-ž-o ------------ lepo i ružno
A pillangó szép. Ле--и--је-ле-. Л_____ ј_ л___ Л-п-и- ј- л-п- -------------- Лептир је леп. 0
L-p-ir-j- l--. L_____ j_ l___ L-p-i- j- l-p- -------------- Leptir je lep.
A pók csúnya. П--к -е -уж--. П___ ј_ р_____ П-у- ј- р-ж-н- -------------- Паук је ружан. 0
Pau- j--r-ž--. P___ j_ r_____ P-u- j- r-ž-n- -------------- Pauk je ružan.
kövér és sovány де-ел- --мрша-о д_____ и м_____ д-б-л- и м-ш-в- --------------- дебело и мршаво 0
d-be-- --m--avo d_____ i m_____ d-b-l- i m-š-v- --------------- debelo i mršavo
Egy nő 100 kilóval kövér. Же-а--д 100 к--а ј---е-е--. Ж___ о_ 1__ к___ ј_ д______ Ж-н- о- 1-0 к-л- ј- д-б-л-. --------------------------- Жена од 100 кила је дебела. 0
Že-a--d 1-- -i-a--e -ebela. Ž___ o_ 1__ k___ j_ d______ Ž-n- o- 1-0 k-l- j- d-b-l-. --------------------------- Žena od 100 kila je debela.
Egy férfi 50 kilóval sovány. М-шкар------5-----а је-мрш-в. М_______ о_ 5_ к___ ј_ м_____ М-ш-а-а- о- 5- к-л- ј- м-ш-в- ----------------------------- Мушкарац од 50 кила је мршав. 0
M--k-r-c--d----k-l- -e-m-š--. M_______ o_ 5_ k___ j_ m_____ M-š-a-a- o- 5- k-l- j- m-š-v- ----------------------------- Muškarac od 50 kila je mršav.
drága és olcsó ск----и ----и-о с____ и ј______ с-у-о и ј-ф-и-о --------------- скупо и јефтино 0
s-upo-i --fti-o s____ i j______ s-u-o i j-f-i-o --------------- skupo i jeftino
Az autó drága. А--- -е---у--. А___ ј_ с_____ А-т- ј- с-у-о- -------------- Ауто је скупо. 0
Auto--e--kup-. A___ j_ s_____ A-t- j- s-u-o- -------------- Auto je skupo.
Az újság olcsó. Н-в--- су-ј-ф--не. Н_____ с_ ј_______ Н-в-н- с- ј-ф-и-е- ------------------ Новине су јефтине. 0
Nov-n- -- -----ne. N_____ s_ j_______ N-v-n- s- j-f-i-e- ------------------ Novine su jeftine.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + szerb (1-100) MP3 szerb (1-100)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…