Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   be вялікі – маленькі

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [шэсцьдзесят восем]

68 [shests’dzesyat vosem]

вялікі – маленькі

[vyalіkі – malen’kі]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
nagy és kicsi вял-кі-- -а-----і в----- і м------- в-л-к- і м-л-н-к- ----------------- вялікі і маленькі 0
vya--k--і -a-e---і v------ і m------- v-a-і-і і m-l-n-k- ------------------ vyalіkі і malen’kі
Az elefánt nagy. С--- -я-і--. С--- в------ С-о- в-л-к-. ------------ Слон вялікі. 0
S----v--l--і. S--- v------- S-o- v-a-і-і- ------------- Slon vyalіkі.
Az egér kicsi. М-- м-ле-ь-ая. М-- м--------- М-ш м-л-н-к-я- -------------- Мыш маленькая. 0
Mys----len’-aya. M--- m---------- M-s- m-l-n-k-y-. ---------------- Mysh malen’kaya.
sötét és világos ц------ -ветлы ц---- і с----- ц-м-ы і с-е-л- -------------- цёмны і светлы 0
tse--y---s--tly t----- і s----- t-e-n- і s-e-l- --------------- tsemny і svetly
Az éjszaka sötét. Но--цёмная. Н-- ц------ Н-ч ц-м-а-. ----------- Ноч цёмная. 0
N--h ts--n-y-. N--- t-------- N-c- t-e-n-y-. -------------- Noch tsemnaya.
A nappal világos. Дз--ь---е-л-. Д---- с------ Д-е-ь с-е-л-. ------------- Дзень светлы. 0
D---’ s---ly. D---- s------ D-e-’ s-e-l-. ------------- Dzen’ svetly.
öreg és fiatal с--р--і -а-а-ы с---- і м----- с-а-ы і м-л-д- -------------- стары і малады 0
st----і --l--y s---- і m----- s-a-y і m-l-d- -------------- stary і malady
A mi nagyapánk nagyon öreg. Наш-дзяд-ля-ве-ьм- стар-. Н-- д------ в----- с----- Н-ш д-я-у-я в-л-м- с-а-ы- ------------------------- Наш дзядуля вельмі стары. 0
Na-h dz--dulya---l’-і--tary. N--- d-------- v----- s----- N-s- d-y-d-l-a v-l-m- s-a-y- ---------------------------- Nash dzyadulya vel’mі stary.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. 70 ---о-----ад-ё---ыў -ш-э м-----. 7- г---- н---- ё- б-- я--- м------ 7- г-д-ў н-з-д ё- б-ў я-ч- м-л-д-. ---------------------------------- 70 гадоў назад ён быў яшчэ малады. 0
70-ga--u--aza--y-- byu y--hch----la-y. 7- g---- n---- y-- b-- y------ m------ 7- g-d-u n-z-d y-n b-u y-s-c-e m-l-d-. -------------------------------------- 70 gadou nazad yon byu yashche malady.
szép és csúnya пр-г--- - --ыд-і п------ і б----- п-ы-о-ы і б-ы-к- ---------------- прыгожы і брыдкі 0
pr---zh- - -ry-kі p------- і b----- p-y-o-h- і b-y-k- ----------------- prygozhy і brydkі
A pillangó szép. Мат--ёк --ы--жы. М------ п------- М-т-л-к п-ы-о-ы- ---------------- Матылёк прыгожы. 0
Ma--l---prygo-h-. M------ p-------- M-t-l-k p-y-o-h-. ----------------- Matylek prygozhy.
A pók csúnya. Паву- б--дк-. П---- б------ П-в-к б-ы-к-. ------------- Павук брыдкі. 0
Pa----b---kі. P---- b------ P-v-k b-y-k-. ------------- Pavuk brydkі.
kövér és sovány т---т--- х-ды т----- і х--- т-ў-т- і х-д- ------------- тоўсты і худы 0
t-u-t-------dy t----- і k---- t-u-t- і k-u-y -------------- tousty і khudy
Egy nő 100 kilóval kövér. Жан--на----ою -00-к- -оўст-я. Ж------ в---- 1-- к- т------- Ж-н-ы-а в-г-ю 1-0 к- т-ў-т-я- ----------------------------- Жанчына вагою 100 кг тоўстая. 0
Z-a--h--- v-go-u-1-0--g --us--y-. Z-------- v----- 1-- k- t-------- Z-a-c-y-a v-g-y- 1-0 k- t-u-t-y-. --------------------------------- Zhanchyna vagoyu 100 kg toustaya.
Egy férfi 50 kilóval sovány. Муж--н- ваг----- ----у-ы. М------ в---- 5- к- х---- М-ж-ы-а в-г-ю 5- к- х-д-. ------------------------- Мужчына вагою 50 кг худы. 0
M-zhc--na-v-g--- -- -g-k-u--. M-------- v----- 5- k- k----- M-z-c-y-a v-g-y- 5- k- k-u-y- ----------------------------- Muzhchyna vagoyu 50 kg khudy.
drága és olcsó д-ра-і-і-т---ы д----- і т---- д-р-г- і т-н-ы -------------- дарагі і танны 0
d-ra---і-ta--y d----- і t---- d-r-g- і t-n-y -------------- daragі і tanny
Az autó drága. Аў---а--л- --ра--. А--------- д------ А-т-м-б-л- д-р-г-. ------------------ Аўтамабіль дарагі. 0
A--am-bіl’--arag-. A--------- d------ A-t-m-b-l- d-r-g-. ------------------ Autamabіl’ daragі.
Az újság olcsó. Га-ет- -ан--я. Г----- т------ Г-з-т- т-н-а-. -------------- Газета танная. 0
G--et--tannaya. G----- t------- G-z-t- t-n-a-a- --------------- Gazeta tannaya.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…