Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   mk голем – мал

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [шеесет и осум]

68 [shyeyesyet i osoom]

голем – мал

[guolyem – mal]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
nagy és kicsi г--ем-и---л голем и мал г-л-м и м-л ----------- голем и мал 0
guo--em - mal guolyem i mal g-o-y-m i m-l ------------- guolyem i mal
Az elefánt nagy. Сл---т-е -олем. Слонот е голем. С-о-о- е г-л-м- --------------- Слонот е голем. 0
S-ono- ye -uo-y--. Slonot ye guolyem. S-o-o- y- g-o-y-m- ------------------ Slonot ye guolyem.
Az egér kicsi. Гл--ец---е-ма-. Глушецот е мал. Г-у-е-о- е м-л- --------------- Глушецот е мал. 0
G---osh-e-z-t y--ma-. Gulooshyetzot ye mal. G-l-o-h-e-z-t y- m-l- --------------------- Gulooshyetzot ye mal.
sötét és világos т-м-н-- с---ол темен и светол т-м-н и с-е-о- -------------- темен и светол 0
tyem-en----v--tol tyemyen i svyetol t-e-y-n i s-y-t-l ----------------- tyemyen i svyetol
Az éjszaka sötét. Н------ тем-а. Ноќта е темна. Н-ќ-а е т-м-а- -------------- Ноќта е темна. 0
No--t- ye---em-a. Nokjta ye tyemna. N-k-t- y- t-e-n-. ----------------- Nokjta ye tyemna.
A nappal világos. Де--т е-св--ол. Денот е светол. Д-н-т е с-е-о-. --------------- Денот е светол. 0
D----t--- --yetol. Dyenot ye svyetol. D-e-o- y- s-y-t-l- ------------------ Dyenot ye svyetol.
öreg és fiatal с--р-и ---д стар и млад с-а- и м-а- ----------- стар и млад 0
s--r --ml-d star i mlad s-a- i m-a- ----------- star i mlad
A mi nagyapánk nagyon öreg. Наш--т--едо ----огу ---р. Нашиот дедо е многу стар. Н-ш-о- д-д- е м-о-у с-а-. ------------------------- Нашиот дедо е многу стар. 0
Na-hiot-dy-d- -e-m--g-oo -ta-. Nashiot dyedo ye mnoguoo star. N-s-i-t d-e-o y- m-o-u-o s-a-. ------------------------------ Nashiot dyedo ye mnoguoo star.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. П--д 70 ---и-и----е ---е -л--. Пред 70 години беше уште млад. П-е- 7- г-д-н- б-ш- у-т- м-а-. ------------------------------ Пред 70 години беше уште млад. 0
P--e- -- -u-din- -y-s-ye-o---ty--m--d. Pryed 70 guodini byeshye ooshtye mlad. P-y-d 7- g-o-i-i b-e-h-e o-s-t-e m-a-. -------------------------------------- Pryed 70 guodini byeshye ooshtye mlad.
szép és csúnya у--- - г-д убав и грд у-а- и г-д ---------- убав и грд 0
oo-a--- g--d oobav i gurd o-b-v i g-r- ------------ oobav i gurd
A pillangó szép. П-п-----ат- е-убав-. Пеперутката е убава. П-п-р-т-а-а е у-а-а- -------------------- Пеперутката е убава. 0
P-ep----ot--ta-y---o-a--. Pyepyerootkata ye oobava. P-e-y-r-o-k-t- y- o-b-v-. ------------------------- Pyepyerootkata ye oobava.
A pók csúnya. Пајако- - --д. Пајакот е грд. П-ј-к-т е г-д- -------------- Пајакот е грд. 0
P---ko--y- --r-. Paјakot ye gurd. P-ј-k-t y- g-r-. ---------------- Paјakot ye gurd.
kövér és sovány д--ел-и --а--- тенок дебел и слаб / тенок д-б-л и с-а- / т-н-к -------------------- дебел и слаб / тенок 0
dy--ye--i-s-ab / ----ok dyebyel i slab / tyenok d-e-y-l i s-a- / t-e-o- ----------------------- dyebyel i slab / tyenok
Egy nő 100 kilóval kövér. Ж-на с--1---к-ло-рами-е д-бе-а. Жена со 100 килограми е дебела. Ж-н- с- 1-0 к-л-г-а-и е д-б-л-. ------------------------------- Жена со 100 килограми е дебела. 0
ʐ-ena--o 100-k----u-a-i ye -yebye-a. ʐyena so 100 kilogurami ye dyebyela. ʐ-e-a s- 1-0 k-l-g-r-m- y- d-e-y-l-. ------------------------------------ ʐyena so 100 kilogurami ye dyebyela.
Egy férfi 50 kilóval sovány. М-ж----5---ило---м--е сл--. Маж со 50 килограми е слаб. М-ж с- 5- к-л-г-а-и е с-а-. --------------------------- Маж со 50 килограми е слаб. 0
M---so-50--ilogura-i-ye-s-ab. Maʐ so 50 kilogurami ye slab. M-ʐ s- 5- k-l-g-r-m- y- s-a-. ----------------------------- Maʐ so 50 kilogurami ye slab.
drága és olcsó с-а--- ев-ин скап и евтин с-а- и е-т-н ------------ скап и евтин 0
s----i-yevtin skap i yevtin s-a- i y-v-i- ------------- skap i yevtin
Az autó drága. Автомоб-----е -кап. Автомобилот е скап. А-т-м-б-л-т е с-а-. ------------------- Автомобилот е скап. 0
Av-om-bil-- ye sk-p. Avtomobilot ye skap. A-t-m-b-l-t y- s-a-. -------------------- Avtomobilot ye skap.
Az újság olcsó. В-с--к---е-е--и-. Весникот е евтин. В-с-и-о- е е-т-н- ----------------- Весникот е евтин. 0
V-esn-k-- -e-yev-i-. Vyesnikot ye yevtin. V-e-n-k-t y- y-v-i-. -------------------- Vyesnikot ye yevtin.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…