Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   ka დიდი – პატარა

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [სამოცდარვა]

68 [samotsdarva]

დიდი – პატარა

didi – p'at'ara

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar grúz Lejátszás Több
nagy és kicsi დ-დ---ა პა--რა დ___ დ_ პ_____ დ-დ- დ- პ-ტ-რ- -------------- დიდი და პატარა 0
d--i--- p--t'-ra d___ d_ p_______ d-d- d- p-a-'-r- ---------------- didi da p'at'ara
Az elefánt nagy. სპ--ო -ი-ია. ს____ დ_____ ს-ი-ო დ-დ-ა- ------------ სპილო დიდია. 0
sp'--o-d----. s_____ d_____ s-'-l- d-d-a- ------------- sp'ilo didia.
Az egér kicsi. თა-ვ- -ატარა-. თ____ პ_______ თ-გ-ი პ-ტ-რ-ა- -------------- თაგვი პატარაა. 0
t-gv- -'at--r-a. t____ p_________ t-g-i p-a-'-r-a- ---------------- tagvi p'at'araa.
sötét és világos ბ-ელ- და --თ--ი ბ____ დ_ ნ_____ ბ-ე-ი დ- ნ-თ-ლ- --------------- ბნელი და ნათელი 0
b-eli da -a--li b____ d_ n_____ b-e-i d- n-t-l- --------------- bneli da nateli
Az éjszaka sötét. ღ-მ--ბ-ე-ია. ღ___ ბ______ ღ-მ- ბ-ე-ი-. ------------ ღამე ბნელია. 0
g-ame-bn---a. g____ b______ g-a-e b-e-i-. ------------- ghame bnelia.
A nappal világos. დ-- ნ-თე-ი-. დ__ ნ_______ დ-ე ნ-თ-ლ-ა- ------------ დღე ნათელია. 0
d-h- -at--ia. d___ n_______ d-h- n-t-l-a- ------------- dghe natelia.
öreg és fiatal მოხ--ი -ა -ხა--ა-რდა. მ_____ დ_ ა__________ მ-ხ-ც- დ- ა-ა-გ-ზ-დ-. --------------------- მოხუცი და ახალგაზრდა. 0
m-kh-t-- -a --halga--d-. m_______ d_ a___________ m-k-u-s- d- a-h-l-a-r-a- ------------------------ mokhutsi da akhalgazrda.
A mi nagyapánk nagyon öreg. ჩ--ნ- ბაბ-ა----უც--. ჩ____ ბ____ მ_______ ჩ-ე-ი ბ-ბ-ა მ-ხ-ც-ა- -------------------- ჩვენი ბაბუა მოხუცია. 0
ch-eni b---- m-k-ut-ia. c_____ b____ m_________ c-v-n- b-b-a m-k-u-s-a- ----------------------- chveni babua mokhutsia.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. სა----ა--- წლის-წი--ის-ჯე- კიდევ ---ლგაზრდა-ი--. ს_________ წ___ წ__ ი_ ჯ__ კ____ ა_________ ი___ ს-მ-ც-ა-თ- წ-ი- წ-ნ ი- ჯ-რ კ-დ-ვ ა-ა-გ-ზ-დ- ი-ო- ------------------------------------------------ სამოცდაათი წლის წინ ის ჯერ კიდევ ახალგაზრდა იყო. 0
samo------i--s'------'in------r k-i-ev-ak--lg-zrd- -qo. s__________ t_____ t____ i_ j__ k_____ a__________ i___ s-m-t-d-a-i t-'-i- t-'-n i- j-r k-i-e- a-h-l-a-r-a i-o- ------------------------------------------------------- samotsdaati ts'lis ts'in is jer k'idev akhalgazrda iqo.
szép és csúnya ლ--ა-ი-დ----ნო ლ_____ დ_ უ___ ლ-მ-ზ- დ- უ-ნ- -------------- ლამაზი და უშნო 0
la-az- da---h-o l_____ d_ u____ l-m-z- d- u-h-o --------------- lamazi da ushno
A pillangó szép. პ---ლა--ამ-ზ--. პ_____ ლ_______ პ-პ-ლ- ლ-მ-ზ-ა- --------------- პეპელა ლამაზია. 0
p'-p'e---la--z--. p_______ l_______ p-e-'-l- l-m-z-a- ----------------- p'ep'ela lamazia.
A pók csúnya. ო-ობა უ--ოა. ო____ უ_____ ო-ო-ა უ-ნ-ა- ------------ ობობა უშნოა. 0
o-o-- -shn-a. o____ u______ o-o-a u-h-o-. ------------- oboba ushnoa.
kövér és sovány მსუ---ი-დ---ა-ხ-არი მ______ დ_ გ_______ მ-უ-ა-ი დ- გ-მ-დ-რ- ------------------- მსუქანი და გამხდარი 0
ms-k-ni -a---m-hdari m______ d_ g________ m-u-a-i d- g-m-h-a-i -------------------- msukani da gamkhdari
Egy nő 100 kilóval kövér. ასკ-ლო-რ-მ-ან----ლ--მ-უ-ანია. ა_____________ ქ___ მ________ ა-კ-ლ-გ-ა-ი-ნ- ქ-ლ- მ-უ-ა-ი-. ----------------------------- ასკილოგრამიანი ქალი მსუქანია. 0
a--'--ogr-----i-ka-- ms-ka--a. a______________ k___ m________ a-k-i-o-r-m-a-i k-l- m-u-a-i-. ------------------------------ ask'ilogramiani kali msukania.
Egy férfi 50 kilóval sovány. ო-მ------კი-ოგრამ-ა-ი--აც--გა----რი-. ო____________________ კ___ გ_________ ო-მ-ც-ა-თ-ი-ო-რ-მ-ა-ი კ-ც- გ-მ-დ-რ-ა- ------------------------------------- ორმოცდაათკილოგრამიანი კაცი გამხდარია. 0
ormo-sd-at-'---gr-----i-k'a--- g---h-a-ia. o______________________ k_____ g__________ o-m-t-d-a-k-i-o-r-m-a-i k-a-s- g-m-h-a-i-. ------------------------------------------ ormotsdaatk'ilogramiani k'atsi gamkhdaria.
drága és olcsó ძ---ი--ა ია-ი ძ____ დ_ ი___ ძ-ი-ი დ- ი-ფ- ------------- ძვირი და იაფი 0
d----- ---ia-i d_____ d_ i___ d-v-r- d- i-p- -------------- dzviri da iapi
Az autó drága. მა---ნა--ვ-რ-ა. მ______ ძ______ მ-ნ-ა-ა ძ-ი-ი-. --------------- მანქანა ძვირია. 0
ma-k--- -zvi---. m______ d_______ m-n-a-a d-v-r-a- ---------------- mankana dzviria.
Az újság olcsó. გაზ--ი -აფია. გ_____ ი_____ გ-ზ-თ- ი-ფ-ა- ------------- გაზეთი იაფია. 0
g---t-------. g_____ i_____ g-z-t- i-p-a- ------------- gazeti iapia.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + grúz (1-100) MP3 grúz (1-100)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…