Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   ka დიდი – პატარა

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [სამოცდარვა]

68 [samotsdarva]

დიდი – პატარა

[didi – p'at'ara]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar grúz Lejátszás Több
nagy és kicsi დ-დ---ა პატა-ა დ--- დ- პ----- დ-დ- დ- პ-ტ-რ- -------------- დიდი და პატარა 0
di-i da p---'-ra d--- d- p------- d-d- d- p-a-'-r- ---------------- didi da p'at'ara
Az elefánt nagy. ს-ი---დიდი-. ს---- დ----- ს-ი-ო დ-დ-ა- ------------ სპილო დიდია. 0
sp'il- -i---. s----- d----- s-'-l- d-d-a- ------------- sp'ilo didia.
Az egér kicsi. თაგ-- -ა-არა-. თ---- პ------- თ-გ-ი პ-ტ-რ-ა- -------------- თაგვი პატარაა. 0
tagv------'-r-a. t---- p--------- t-g-i p-a-'-r-a- ---------------- tagvi p'at'araa.
sötét és világos ბნ----დ--ნ-თე-ი ბ---- დ- ნ----- ბ-ე-ი დ- ნ-თ-ლ- --------------- ბნელი და ნათელი 0
bn-l- d--na---i b---- d- n----- b-e-i d- n-t-l- --------------- bneli da nateli
Az éjszaka sötét. ღ----ბნ----. ღ--- ბ------ ღ-მ- ბ-ე-ი-. ------------ ღამე ბნელია. 0
gh--e-b-e---. g---- b------ g-a-e b-e-i-. ------------- ghame bnelia.
A nappal világos. დღ---ა--ლ--. დ-- ნ------- დ-ე ნ-თ-ლ-ა- ------------ დღე ნათელია. 0
d--e --tel-a. d--- n------- d-h- n-t-l-a- ------------- dghe natelia.
öreg és fiatal მ-ხუ---დ---ხალ---რ-ა. მ----- დ- ა---------- მ-ხ-ც- დ- ა-ა-გ-ზ-დ-. --------------------- მოხუცი და ახალგაზრდა. 0
m-k--t-i d- ak--l---rda. m------- d- a----------- m-k-u-s- d- a-h-l-a-r-a- ------------------------ mokhutsi da akhalgazrda.
A mi nagyapánk nagyon öreg. ჩ---- ----- ------ა. ჩ---- ბ---- მ------- ჩ-ე-ი ბ-ბ-ა მ-ხ-ც-ა- -------------------- ჩვენი ბაბუა მოხუცია. 0
chveni-b-----mokhut---. c----- b---- m--------- c-v-n- b-b-a m-k-u-s-a- ----------------------- chveni babua mokhutsia.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. სა------თი წ----წინ ის ჯ-- კი-ე- ----გაზ-დ--ი--. ს--------- წ--- წ-- ი- ჯ-- კ---- ა--------- ი--- ს-მ-ც-ა-თ- წ-ი- წ-ნ ი- ჯ-რ კ-დ-ვ ა-ა-გ-ზ-დ- ი-ო- ------------------------------------------------ სამოცდაათი წლის წინ ის ჯერ კიდევ ახალგაზრდა იყო. 0
samo-sdaat--t--l-s---'in-i---er-k-ide- -kh--ga-rda -q-. s---------- t----- t---- i- j-- k----- a---------- i--- s-m-t-d-a-i t-'-i- t-'-n i- j-r k-i-e- a-h-l-a-r-a i-o- ------------------------------------------------------- samotsdaati ts'lis ts'in is jer k'idev akhalgazrda iqo.
szép és csúnya ლ-მ--ი--ა-უ--ო ლ----- დ- უ--- ლ-მ-ზ- დ- უ-ნ- -------------- ლამაზი და უშნო 0
l-m--- da---h-o l----- d- u---- l-m-z- d- u-h-o --------------- lamazi da ushno
A pillangó szép. პეპე-- ---აზ-ა. პ----- ლ------- პ-პ-ლ- ლ-მ-ზ-ა- --------------- პეპელა ლამაზია. 0
p-ep-el- la-azi-. p------- l------- p-e-'-l- l-m-z-a- ----------------- p'ep'ela lamazia.
A pók csúnya. ო-ო-ა-უშ-ო-. ო---- უ----- ო-ო-ა უ-ნ-ა- ------------ ობობა უშნოა. 0
obo-a u---o-. o---- u------ o-o-a u-h-o-. ------------- oboba ushnoa.
kövér és sovány მ-------და --მ--არი მ------ დ- გ------- მ-უ-ა-ი დ- გ-მ-დ-რ- ------------------- მსუქანი და გამხდარი 0
msu-----da--am---ari m------ d- g-------- m-u-a-i d- g-m-h-a-i -------------------- msukani da gamkhdari
Egy nő 100 kilóval kövér. ასკი---რამია-ი -ალი--ს---ნი-. ა------------- ქ--- მ-------- ა-კ-ლ-გ-ა-ი-ნ- ქ-ლ- მ-უ-ა-ი-. ----------------------------- ასკილოგრამიანი ქალი მსუქანია. 0
a-k-ilo--a--an----li----k-n-a. a-------------- k--- m-------- a-k-i-o-r-m-a-i k-l- m-u-a-i-. ------------------------------ ask'ilogramiani kali msukania.
Egy férfi 50 kilóval sovány. ო-მო-და-თკ-ლო--ა-ია-ი--აცი -ამხ----ა. ო-------------------- კ--- გ--------- ო-მ-ც-ა-თ-ი-ო-რ-მ-ა-ი კ-ც- გ-მ-დ-რ-ა- ------------------------------------- ორმოცდაათკილოგრამიანი კაცი გამხდარია. 0
o-m-t--a-tk----gr-m---i---ats- -amk-da---. o---------------------- k----- g---------- o-m-t-d-a-k-i-o-r-m-a-i k-a-s- g-m-h-a-i-. ------------------------------------------ ormotsdaatk'ilogramiani k'atsi gamkhdaria.
drága és olcsó ძ-ი-ი-და ია-ი ძ---- დ- ი--- ძ-ი-ი დ- ი-ფ- ------------- ძვირი და იაფი 0
d-vi-i da---pi d----- d- i--- d-v-r- d- i-p- -------------- dzviri da iapi
Az autó drága. მ--ქა-- -ვ-რ--. მ------ ძ------ მ-ნ-ა-ა ძ-ი-ი-. --------------- მანქანა ძვირია. 0
m-n--na d-v--ia. m------ d------- m-n-a-a d-v-r-a- ---------------- mankana dzviria.
Az újság olcsó. გ--ეთ---ა--ა. გ----- ი----- გ-ზ-თ- ი-ფ-ა- ------------- გაზეთი იაფია. 0
g-z--i -ap-a. g----- i----- g-z-t- i-p-a- ------------- gazeti iapia.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…