Kifejezéstár

hu Bevásárlás   »   be Рабіць пакупкі

54 [ötvennégy]

Bevásárlás

Bevásárlás

54 [пяцьдзесят чатыры]

54 [pyats’dzesyat chatyry]

Рабіць пакупкі

[Rabіts’ pakupkі]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Szeretnék venni egy ajándékot. Я-жада----пі-ь п--ар-нак. Я ж---- к----- п--------- Я ж-д-ю к-п-ц- п-д-р-н-к- ------------------------- Я жадаю купіць падарунак. 0
Ya z---ayu--u--t-- p-da-un-k. Y- z------ k------ p--------- Y- z-a-a-u k-p-t-’ p-d-r-n-k- ----------------------------- Ya zhadayu kupіts’ padarunak.
De nem túl drágát. А-е н- надта --раг-. А-- н- н---- д------ А-е н- н-д-а д-р-г-. -------------------- Але не надта дарагі. 0
A----e ----- ---a-і. A-- n- n---- d------ A-e n- n-d-a d-r-g-. -------------------- Ale ne nadta daragі.
Talán egy kézitáskát? М--а----ь--у-а--у? М--- б--- с------- М-ж- б-ц- с-м-ч-у- ------------------ Можа быць сумачку? 0
M-zha by-s’ su-a-h--? M---- b---- s-------- M-z-a b-t-’ s-m-c-k-? --------------------- Mozha byts’ sumachku?
Milyen színt szeretne? Як-га--о-е-у В- -ад-еце? Я---- к----- В- ж------- Я-о-а к-л-р- В- ж-д-е-е- ------------------------ Якога колеру Вы жадаеце? 0
Y-kog--ko--ru V---ha--et--? Y----- k----- V- z--------- Y-k-g- k-l-r- V- z-a-a-t-e- --------------------------- Yakoga koleru Vy zhadaetse?
Feketét, barnát vagy fehéret? Чо--ага--к---ч--в-г- а-о--е-а--? Ч------- к---------- а-- б------ Ч-р-а-а- к-р-ч-е-а-а а-о б-л-г-? -------------------------------- Чорнага, карычневага або белага? 0
Chornag-- k-r-c-nevag--a-- -el---? C-------- k----------- a-- b------ C-o-n-g-, k-r-c-n-v-g- a-o b-l-g-? ---------------------------------- Chornaga, karychnevaga abo belaga?
Egy nagyot, vagy egy kicsit? Вяліку- а-о ма--н--у-? В------ а-- м--------- В-л-к-ю а-о м-л-н-к-ю- ---------------------- Вялікую або маленькую? 0
V--lі--y--ab---a--n’-uyu? V-------- a-- m---------- V-a-і-u-u a-o m-l-n-k-y-? ------------------------- Vyalіkuyu abo malen’kuyu?
Meg szabad ezt néznem? М-жн- па--ядз----гэту-? М---- п--------- г----- М-ж-а п-г-я-з-ц- г-т-ю- ----------------------- Можна паглядзець гэтую? 0
M-z-n- p-gl-a----s’ -et-y-? M----- p----------- g------ M-z-n- p-g-y-d-e-s- g-t-y-? --------------------------- Mozhna paglyadzets’ getuyu?
Bőrből van? Я-а--а--кур-? Я-- с- с----- Я-а с- с-у-ы- ------------- Яна са скуры? 0
Ya-- --------? Y--- s- s----- Y-n- s- s-u-y- -------------- Yana sa skury?
Vagy műbőrből van? А-- я---з-сінт--ыкі? А-- я-- з с--------- А-о я-а з с-н-э-ы-і- -------------------- Або яна з сінтэтыкі? 0
Ab- -ana-----n--ty--? A-- y--- z s--------- A-o y-n- z s-n-e-y-і- --------------------- Abo yana z sіntetykі?
Bőrből természetesen. Б-з-моў--- --------. Б--------- с- с----- Б-з-м-ў-а- с- с-у-ы- -------------------- Безумоўна, са скуры. 0
Bezum-una- ----ku--. B--------- s- s----- B-z-m-u-a- s- s-u-y- -------------------- Bezumouna, sa skury.
Ez egy különösen jó minőségű áru. Гэ-а а-а--ів- -о---я ----ц-. Г--- а------- д----- я------ Г-т- а-а-л-в- д-б-а- я-а-ц-. ---------------------------- Гэта асабліва добрая якасць. 0
G-t----ablіva-d-br-ya -a----s-. G--- a------- d------ y-------- G-t- a-a-l-v- d-b-a-a y-k-s-s-. ------------------------------- Geta asablіva dobraya yakasts’.
És a kézitáska ára valóban nagyon kedvezö. С-ма-ка са-р-ўды -ус-м н-д-р--ая. С------ с------- з---- н--------- С-м-ч-а с-п-а-д- з-с-м н-д-р-г-я- --------------------------------- Сумачка сапраўды зусім недарагая. 0
S-m--h-a-sa-r-ud----------dar-g--a. S------- s------- z---- n---------- S-m-c-k- s-p-a-d- z-s-m n-d-r-g-y-. ----------------------------------- Sumachka sapraudy zusіm nedaragaya.
Ez tetszik nekem. Я-а---е пад-б-ецц-. Я-- м-- п---------- Я-а м-е п-д-б-е-ц-. ------------------- Яна мне падабаецца. 0
Ya-- -ne p-d--a-t-tsa. Y--- m-- p------------ Y-n- m-e p-d-b-e-s-s-. ---------------------- Yana mne padabaetstsa.
Ezt veszem. Я-в-зь---яе. Я в----- я-- Я в-з-м- я-. ------------ Я вазьму яе. 0
Ya-v--’m--y--e. Y- v----- y---- Y- v-z-m- y-y-. --------------- Ya vaz’mu yaye.
Esetleg visszacserélhetem ezt? К--і-што,-ц- змагу-- ---а----я-ь? К--- ш--- ц- з---- я я- а-------- К-л- ш-о- ц- з-а-у я я- а-м-н-ц-? --------------------------------- Калі што, ці змагу я яе абмяняць? 0
K-l--s--o, ts- z-ag---- yaye-ab----y-t-’? K--- s---- t-- z---- y- y--- a----------- K-l- s-t-, t-і z-a-u y- y-y- a-m-a-y-t-’- ----------------------------------------- Kalі shto, tsі zmagu ya yaye abmyanyats’?
Magától értetődő. Са-о ---ой з---у-е-а. С--- с---- з--------- С-м- с-б-й з-а-у-е-а- --------------------- Само сабой зразумела. 0
S-m--sab---zra--m---. S--- s---- z--------- S-m- s-b-y z-a-u-e-a- --------------------- Samo saboy zrazumela.
Becsomagoljuk mint egy ajándék. М---па-уем -е як ---арун-к. М- ў------ я- я- п--------- М- ў-а-у-м я- я- п-д-р-н-к- --------------------------- Мы ўпакуем яе як падарунак. 0
My u-a-ue--yay- yak p-d-r-na-. M- u------ y--- y-- p--------- M- u-a-u-m y-y- y-k p-d-r-n-k- ------------------------------ My upakuem yaye yak padarunak.
A túloldalon van a pénztár. Там -нахо--і--а ка--. Т-- з---------- к---- Т-м з-а-о-з-ц-а к-с-. --------------------- Там знаходзіцца каса. 0
Tam --a-hodzі---sa-ka--. T-- z------------- k---- T-m z-a-h-d-і-s-s- k-s-. ------------------------ Tam znakhodzіtstsa kasa.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Ki ért meg kit?

Körülbelül 7 milliárd ember él a földön. Mindegyiküknek van egy nyelve. Sajnos ez nem mindig ugyanaz. Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk. Ez sokszor nagyon nehézkes. Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra. Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet. Ezt a jelenséget mutual intelligibility -nek nevezik. Itt két féle változatot különböztetünk meg. Az első a szóbeli egymás közti megértés. Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója. A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg. Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk. Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv. A másik lehetőség, az írás megértése egymás között. Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között. Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői. Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés. Erre jó példa a Német és a Holland. A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban mutually intelligible a két nyelv. Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao. Létezik azonban a mutual intelligibility -nek egy aszimmetrikus változata is. Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást. A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat. Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva. Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt. Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…