Kifejezéstár

hu Megkérdezni az utat   »   be Пытацца пра дарогу

40 [negyven]

Megkérdezni az utat

Megkérdezni az utat

40 [сорак]

40 [sorak]

Пытацца пра дарогу

[Pytatstsa pra darogu]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Bocsánat! Пра-а-це! П-------- П-а-а-ц-! --------- Прабачце! 0
Prab---t-e! P---------- P-a-a-h-s-! ----------- Prabachtse!
Tudna nekem segíteni? Не---глі-б В--м-е---м--ч-? Н- м---- б В- м-- п------- Н- м-г-і б В- м-е п-м-г-ы- -------------------------- Не маглі б Вы мне памагчы? 0
N--m-gl--b--y-mne---------? N- m---- b V- m-- p-------- N- m-g-і b V- m-e p-m-g-h-? --------------------------- Ne maglі b Vy mne pamagchy?
Hol van itt egy jó vendéglő? Дзе-тут ёсць д--ры ---тар--? Д-- т-- ё--- д---- р-------- Д-е т-т ё-ц- д-б-ы р-с-а-а-? ---------------------------- Дзе тут ёсць добры рэстаран? 0
D-e--u-------- ----y r-s----n? D-- t-- y----- d---- r-------- D-e t-t y-s-s- d-b-y r-s-a-a-? ------------------------------ Dze tut yosts’ dobry restaran?
A saroknál menjen balra. П-вя--іц- ---р-г нале--. П-------- з- р-- н------ П-в-р-і-е з- р-г н-л-в-. ------------------------ Павярніце за рог налева. 0
Pa---rn--se--- ro--n--ev-. P---------- z- r-- n------ P-v-a-n-t-e z- r-g n-l-v-. -------------------------- Pavyarnіtse za rog naleva.
Utána egyenesen előre egy darabig. Поты---рох--прайд---е--рама. П---- т---- п-------- п----- П-т-м т-о-і п-а-д-і-е п-а-а- ---------------------------- Потым трохі прайдзіце прама. 0
P------r--hі---aydz---e---ama. P---- t----- p--------- p----- P-t-m t-o-h- p-a-d-і-s- p-a-a- ------------------------------ Potym trokhі praydzіtse prama.
Menjen száz métert, utána jobbra. Пот-м-з--рніц---ап-ава і-пр-йдз--- ст- --траў. П---- з------- н------ і п-------- с-- м------ П-т-м з-я-н-ц- н-п-а-а і п-а-д-і-е с-о м-т-а-. ---------------------------------------------- Потым звярніце направа і прайдзіце сто метраў. 0
P-t---z----n-tse-n--r--- - pr-ydzі-se st---et---. P---- z--------- n------ і p--------- s-- m------ P-t-m z-y-r-і-s- n-p-a-a і p-a-d-і-s- s-o m-t-a-. ------------------------------------------------- Potym zvyarnіtse naprava і praydzіtse sto metrau.
Busszal is mehet. Т-кс-ма-В------ц----с-і на------у-. Т------ В- м----- с---- н- а------- Т-к-а-а В- м-ж-ц- с-с-і н- а-т-б-с- ----------------------------------- Таксама Вы можаце сесці на аўтобус. 0
T-k---a----m-z---se --s-s- na -utob--. T------ V- m------- s----- n- a------- T-k-a-a V- m-z-a-s- s-s-s- n- a-t-b-s- -------------------------------------- Taksama Vy mozhatse sestsі na autobus.
Villamossal is mehet. Т--сама В------це се-ці н- -рамв--. Т------ В- м----- с---- н- т------- Т-к-а-а В- м-ж-ц- с-с-і н- т-а-в-й- ----------------------------------- Таксама Вы можаце сесці на трамвай. 0
T--s----Vy -o--a------s--- na t-am---. T------ V- m------- s----- n- t------- T-k-a-a V- m-z-a-s- s-s-s- n- t-a-v-y- -------------------------------------- Taksama Vy mozhatse sestsі na tramvay.
Egyszerüen utánam is jöhet. Та-сама Вы м--аце пр-с-- -р---ац- за м-ой. Т------ В- м----- п----- п------- з- м---- Т-к-а-а В- м-ж-ц- п-о-т- п-а-х-ц- з- м-о-. ------------------------------------------ Таксама Вы можаце проста праехаць за мной. 0
Tak---a--y mo-h---e--ro--a-pr-e-h-t-’ z- --oy. T------ V- m------- p----- p--------- z- m---- T-k-a-a V- m-z-a-s- p-o-t- p-a-k-a-s- z- m-o-. ---------------------------------------------- Taksama Vy mozhatse prosta praekhats’ za mnoy.
Hogyan jutok el a futballstadionig? Я- мн- -----ці д--фу----ьн--- с-а---на? Я- м-- п------ д- ф---------- с-------- Я- м-е п-а-с-і д- ф-т-о-ь-а-а с-а-ы-н-? --------------------------------------- Як мне прайсці да футбольнага стадыёна? 0
Y-k-m-- --aystsі--- fu-bol-na-- --adyen-? Y-- m-- p------- d- f---------- s-------- Y-k m-e p-a-s-s- d- f-t-o-’-a-a s-a-y-n-? ----------------------------------------- Yak mne praystsі da futbol’naga stadyena?
Menjen át a hídon! Пе-а-д--ц- -раз-м--т! П--------- п--- м---- П-р-й-з-ц- п-а- м-с-! --------------------- Перайдзіце праз мост! 0
P---y--і----pr----o-t! P---------- p--- m---- P-r-y-z-t-e p-a- m-s-! ---------------------- Peraydzіtse praz most!
Menjen át az alagúton! П--едз-ц----аз ту----! П-------- п--- т------ П-а-д-ь-е п-а- т-н-л-! ---------------------- Праедзьце праз тунэль! 0
P-a--z’t-e--r-- tun--’! P--------- p--- t------ P-a-d-’-s- p-a- t-n-l-! ----------------------- Praedz’tse praz tunel’!
Menjen a harmadik jelzőlámpáig. Пр---з-ц- -- -р--я-а -в-тл-фор-. П-------- д- т------ с---------- П-а-д-ь-е д- т-э-я-а с-я-л-ф-р-. -------------------------------- Праедзьце да трэцяга святлафора. 0
P--e-z’ts- d--tr--s---- ----tl-f---. P--------- d- t-------- s----------- P-a-d-’-s- d- t-e-s-a-a s-y-t-a-o-a- ------------------------------------ Praedz’tse da tretsyaga svyatlafora.
Utána forduljon el jobbra az első utcán. П---м-з--рніце на-першы--п---роце н------. П---- з------- н- п----- п------- н------- П-т-м з-я-н-ц- н- п-р-ы- п-в-р-ц- н-п-а-а- ------------------------------------------ Потым звярніце на першым павароце направа. 0
P-ty--z----n--se n- p-rshy--p-varo--------av-. P---- z--------- n- p------ p-------- n------- P-t-m z-y-r-і-s- n- p-r-h-m p-v-r-t-e n-p-a-a- ---------------------------------------------- Potym zvyarnіtse na pershym pavarotse naprava.
Utána menjen egyenesen előre, át a következő útkereszteződésen! По--м------зь-- -аў----т--а-туп--е -кр-жа-а--е. П---- п-------- н------- н-------- с----------- П-т-м п-а-д-ь-е н-ў-р-с- н-с-у-н-е с-р-ж-в-н-е- ----------------------------------------------- Потым праедзьце наўпрост наступнае скрыжаванне. 0
P-ty- -ra-d--ts----u-r--t-nas----ae -kryzh---nne. P---- p--------- n------- n-------- s------------ P-t-m p-a-d-’-s- n-u-r-s- n-s-u-n-e s-r-z-a-a-n-. ------------------------------------------------- Potym praedz’tse nauprost nastupnae skryzhavanne.
Bocsánat, hogy jutok el a repülőtérre? Прашу -р----------як --е-т------ у ---а-о--? П---- п---------- я- м-- т------ у а-------- П-а-у п-а-а-э-н-, я- м-е т-а-і-ь у а-р-п-р-? -------------------------------------------- Прашу прабачэння, як мне трапіць у аэрапорт? 0
P-a--- pra-a---n--a, y---mne tr---ts’ u ae--po-t? P----- p------------ y-- m-- t------- u a-------- P-a-h- p-a-a-h-n-y-, y-k m-e t-a-і-s- u a-r-p-r-? ------------------------------------------------- Prashu prabachennya, yak mne trapіts’ u aeraport?
A legjobb, ha metróval megy. На-ле-ш---аед-ьц---- м-тр-. Н------ п-------- н- м----- Н-й-е-ш п-а-д-ь-е н- м-т-о- --------------------------- Найлепш праедзьце на метро. 0
N-yle-s- -ra-dz’-se-na -e---. N------- p--------- n- m----- N-y-e-s- p-a-d-’-s- n- m-t-o- ----------------------------- Naylepsh praedz’tse na metro.
Menjen egyszerűen a végállomásig! П-оста---а--з----д- к--ц-во- станцы-. П----- п-------- д- к------- с------- П-о-т- п-а-д-ь-е д- к-н-а-о- с-а-ц-і- ------------------------------------- Проста праедзьце да канцавой станцыі. 0
P-o-ta--ra--z’-se d--k---sav-y stan-syі. P----- p--------- d- k-------- s-------- P-o-t- p-a-d-’-s- d- k-n-s-v-y s-a-t-y-. ---------------------------------------- Prosta praedz’tse da kantsavoy stantsyі.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az állatok nyelve

Amikor közölni akarunk valamit, nyelvünket használjuk. Az állatoknak is megvan a saját nyelvük. Ugyanúgy használják mint az emberek. Ez azt jelenti, hogy információ csere érdekében beszélnek egymással. Alapvetően minden állatfaj egy bizonyos nyelvet beszél. Még a termeszek is beszélgetnek egymás között. Veszély esetén alsótestükkel kopognak a talajon. Így figyelmeztetik egymást. Más állatok fütyülnek, ha ellenség közeledik. A méhek tánc formájában beszélnek egymással. Így mutatják meg más méheknek, hogy merre találnak eledelt. A bálnák olyan hangokat bocsájtanak ki, amelyeket 5000 kilométerre is lehet hallani. Speciális énekkel kommunikálnak egymás között. Az elefántok is különböző akusztikus jelekkel kommunikálnak. Az ember viszont nem képes hallani ezeket. A legtöbb állati nyelv nagyon bonyolult. Különböző jelek kombinációiból tevődnek össze. Tehát akusztikus, kémiai és optikai jeleket használnak. Emellett az állatok különböző gesztusokat is használnak. A háziállatok nyelvét időközben megtanulta az ember. Tudja, hogy mikor boldog a kutyája. És felismeri, hogy mikor akar egyedül lenni a macska. A kutyák és a macskák viszont egy teljesen más nyelvet beszélnek. Sok jel teljesen ellentétes jelentéssel bír. Sokáig úgy gondolták, hogy ez a két állat egyszerűen nem szereti egymást. Pedig csak rosszul értik meg egymást. Ez az oka a kutyák és macskák közötti problémáknak. Tehát az állatok is a félreértések miatt veszekednek…