Kifejezéstár

hu Megkérdezni az utat   »   be Пытацца пра дарогу

40 [negyven]

Megkérdezni az utat

Megkérdezni az utat

40 [сорак]

40 [sorak]

Пытацца пра дарогу

Pytatstsa pra darogu

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Bocsánat! П-а-а---! П________ П-а-а-ц-! --------- Прабачце! 0
P-ab-c-tse! P__________ P-a-a-h-s-! ----------- Prabachtse!
Tudna nekem segíteni? Н--ма--і б -ы -н--памагч-? Н_ м____ б В_ м__ п_______ Н- м-г-і б В- м-е п-м-г-ы- -------------------------- Не маглі б Вы мне памагчы? 0
N---aglі b--y-------m-g---? N_ m____ b V_ m__ p________ N- m-g-і b V- m-e p-m-g-h-? --------------------------- Ne maglі b Vy mne pamagchy?
Hol van itt egy jó vendéglő? Д-----т -с-ь д-бр--рэстара-? Д__ т__ ё___ д____ р________ Д-е т-т ё-ц- д-б-ы р-с-а-а-? ---------------------------- Дзе тут ёсць добры рэстаран? 0
D-- -ut yost-’--o--y---staran? D__ t__ y_____ d____ r________ D-e t-t y-s-s- d-b-y r-s-a-a-? ------------------------------ Dze tut yosts’ dobry restaran?
A saroknál menjen balra. Па-я----е-з---о--на--в-. П________ з_ р__ н______ П-в-р-і-е з- р-г н-л-в-. ------------------------ Павярніце за рог налева. 0
Pavy-----s-----rog--al--a. P__________ z_ r__ n______ P-v-a-n-t-e z- r-g n-l-v-. -------------------------- Pavyarnіtse za rog naleva.
Utána egyenesen előre egy darabig. По--м -р--і---а--зі----ра-а. П____ т____ п________ п_____ П-т-м т-о-і п-а-д-і-е п-а-а- ---------------------------- Потым трохі прайдзіце прама. 0
P-ty- trok-----aydzі--e---a--. P____ t_____ p_________ p_____ P-t-m t-o-h- p-a-d-і-s- p-a-a- ------------------------------ Potym trokhі praydzіtse prama.
Menjen száz métert, utána jobbra. По-ым----------на--ав- і---айдз--е-сто -е-раў. П____ з_______ н______ і п________ с__ м______ П-т-м з-я-н-ц- н-п-а-а і п-а-д-і-е с-о м-т-а-. ---------------------------------------------- Потым звярніце направа і прайдзіце сто метраў. 0
P-ty- ---arn-ts- naprava і--r--dz-t---st- -----u. P____ z_________ n______ і p_________ s__ m______ P-t-m z-y-r-і-s- n-p-a-a і p-a-d-і-s- s-o m-t-a-. ------------------------------------------------- Potym zvyarnіtse naprava і praydzіtse sto metrau.
Busszal is mehet. Т-кс-м- -ы -ожа-- -есц- на аў-обу-. Т______ В_ м_____ с____ н_ а_______ Т-к-а-а В- м-ж-ц- с-с-і н- а-т-б-с- ----------------------------------- Таксама Вы можаце сесці на аўтобус. 0
Ta--ama--- -o--a-s- s-stsі na au-ob--. T______ V_ m_______ s_____ n_ a_______ T-k-a-a V- m-z-a-s- s-s-s- n- a-t-b-s- -------------------------------------- Taksama Vy mozhatse sestsі na autobus.
Villamossal is mehet. Таксам- -- ----це----ці -а -рам-а-. Т______ В_ м_____ с____ н_ т_______ Т-к-а-а В- м-ж-ц- с-с-і н- т-а-в-й- ----------------------------------- Таксама Вы можаце сесці на трамвай. 0
T-k--m- -y --z-a--e -estsі-n---ramv--. T______ V_ m_______ s_____ n_ t_______ T-k-a-a V- m-z-a-s- s-s-s- n- t-a-v-y- -------------------------------------- Taksama Vy mozhatse sestsі na tramvay.
Egyszerüen utánam is jöhet. Такс---------жац- п-о--- п-а-х--ь-за --ой. Т______ В_ м_____ п_____ п_______ з_ м____ Т-к-а-а В- м-ж-ц- п-о-т- п-а-х-ц- з- м-о-. ------------------------------------------ Таксама Вы можаце проста праехаць за мной. 0
T-k--ma -- mo--a--e----s-a --a-k---s’ za---oy. T______ V_ m_______ p_____ p_________ z_ m____ T-k-a-a V- m-z-a-s- p-o-t- p-a-k-a-s- z- m-o-. ---------------------------------------------- Taksama Vy mozhatse prosta praekhats’ za mnoy.
Hogyan jutok el a futballstadionig? Я----- -ра-с-і--- ---б-----га --а--ёна? Я_ м__ п______ д_ ф__________ с________ Я- м-е п-а-с-і д- ф-т-о-ь-а-а с-а-ы-н-? --------------------------------------- Як мне прайсці да футбольнага стадыёна? 0
Yak-mne-pra-sts--d- futb-l’nag---ta-ye-a? Y__ m__ p_______ d_ f__________ s________ Y-k m-e p-a-s-s- d- f-t-o-’-a-a s-a-y-n-? ----------------------------------------- Yak mne praystsі da futbol’naga stadyena?
Menjen át a hídon! Пера---і-----а---о-т! П_________ п___ м____ П-р-й-з-ц- п-а- м-с-! --------------------- Перайдзіце праз мост! 0
Pe-ay-zі--e pr---mo--! P__________ p___ m____ P-r-y-z-t-e p-a- m-s-! ---------------------- Peraydzіtse praz most!
Menjen át az alagúton! Пра-д-ь-е -раз--унэль! П________ п___ т______ П-а-д-ь-е п-а- т-н-л-! ---------------------- Праедзьце праз тунэль! 0
Pr--dz’t-e--r-z t--e--! P_________ p___ t______ P-a-d-’-s- p-a- t-n-l-! ----------------------- Praedz’tse praz tunel’!
Menjen a harmadik jelzőlámpáig. Пра-дзь-е--а т-э---- св-тл-----. П________ д_ т______ с__________ П-а-д-ь-е д- т-э-я-а с-я-л-ф-р-. -------------------------------- Праедзьце да трэцяга святлафора. 0
Pr---z’--e -a---ets--g- --ya-l-for-. P_________ d_ t________ s___________ P-a-d-’-s- d- t-e-s-a-a s-y-t-a-o-a- ------------------------------------ Praedz’tse da tretsyaga svyatlafora.
Utána forduljon el jobbra az első utcán. Пот-м звяр--ц--н- п--шы- ---ар-це -а-р-в-. П____ з_______ н_ п_____ п_______ н_______ П-т-м з-я-н-ц- н- п-р-ы- п-в-р-ц- н-п-а-а- ------------------------------------------ Потым звярніце на першым павароце направа. 0
Potym -vyar--tse n----r-----p------se-n--ra-a. P____ z_________ n_ p______ p________ n_______ P-t-m z-y-r-і-s- n- p-r-h-m p-v-r-t-e n-p-a-a- ---------------------------------------------- Potym zvyarnіtse na pershym pavarotse naprava.
Utána menjen egyenesen előre, át a következő útkereszteződésen! П-----п--едз--- н--п--ст-н--т-пн---с----аван-е. П____ п________ н_______ н________ с___________ П-т-м п-а-д-ь-е н-ў-р-с- н-с-у-н-е с-р-ж-в-н-е- ----------------------------------------------- Потым праедзьце наўпрост наступнае скрыжаванне. 0
Po--m-praed-’-s- na--rost-na-tup-a- ----zh--a-ne. P____ p_________ n_______ n________ s____________ P-t-m p-a-d-’-s- n-u-r-s- n-s-u-n-e s-r-z-a-a-n-. ------------------------------------------------- Potym praedz’tse nauprost nastupnae skryzhavanne.
Bocsánat, hogy jutok el a repülőtérre? Праш- --абач-н-я, -- м-е-т-апі-ь ---эрап---? П____ п__________ я_ м__ т______ у а________ П-а-у п-а-а-э-н-, я- м-е т-а-і-ь у а-р-п-р-? -------------------------------------------- Прашу прабачэння, як мне трапіць у аэрапорт? 0
Prashu-p--bach--------a- m---trapі--’ --a-r-po-t? P_____ p____________ y__ m__ t_______ u a________ P-a-h- p-a-a-h-n-y-, y-k m-e t-a-і-s- u a-r-p-r-? ------------------------------------------------- Prashu prabachennya, yak mne trapіts’ u aeraport?
A legjobb, ha metróval megy. Н-----ш-пр-ед-ь-е н- ---ро. Н______ п________ н_ м_____ Н-й-е-ш п-а-д-ь-е н- м-т-о- --------------------------- Найлепш праедзьце на метро. 0
Nay--psh -----z’----na-me--o. N_______ p_________ n_ m_____ N-y-e-s- p-a-d-’-s- n- m-t-o- ----------------------------- Naylepsh praedz’tse na metro.
Menjen egyszerűen a végállomásig! П-оста --ае-зь-- -- к-н-аво- ст-н---. П_____ п________ д_ к_______ с_______ П-о-т- п-а-д-ь-е д- к-н-а-о- с-а-ц-і- ------------------------------------- Проста праедзьце да канцавой станцыі. 0
Pr-sta -rae-----e -a k--tsav-- -ta-----. P_____ p_________ d_ k________ s________ P-o-t- p-a-d-’-s- d- k-n-s-v-y s-a-t-y-. ---------------------------------------- Prosta praedz’tse da kantsavoy stantsyі.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + belorusz (1-100) MP3 belorusz (1-100)

Az állatok nyelve

Amikor közölni akarunk valamit, nyelvünket használjuk. Az állatoknak is megvan a saját nyelvük. Ugyanúgy használják mint az emberek. Ez azt jelenti, hogy információ csere érdekében beszélnek egymással. Alapvetően minden állatfaj egy bizonyos nyelvet beszél. Még a termeszek is beszélgetnek egymás között. Veszély esetén alsótestükkel kopognak a talajon. Így figyelmeztetik egymást. Más állatok fütyülnek, ha ellenség közeledik. A méhek tánc formájában beszélnek egymással. Így mutatják meg más méheknek, hogy merre találnak eledelt. A bálnák olyan hangokat bocsájtanak ki, amelyeket 5000 kilométerre is lehet hallani. Speciális énekkel kommunikálnak egymás között. Az elefántok is különböző akusztikus jelekkel kommunikálnak. Az ember viszont nem képes hallani ezeket. A legtöbb állati nyelv nagyon bonyolult. Különböző jelek kombinációiból tevődnek össze. Tehát akusztikus, kémiai és optikai jeleket használnak. Emellett az állatok különböző gesztusokat is használnak. A háziállatok nyelvét időközben megtanulta az ember. Tudja, hogy mikor boldog a kutyája. És felismeri, hogy mikor akar egyedül lenni a macska. A kutyák és a macskák viszont egy teljesen más nyelvet beszélnek. Sok jel teljesen ellentétes jelentéssel bír. Sokáig úgy gondolták, hogy ez a két állat egyszerűen nem szereti egymást. Pedig csak rosszul értik meg egymást. Ez az oka a kutyák és macskák közötti problémáknak. Tehát az állatok is a félreértések miatt veszekednek…