Kifejezéstár

hu Bevásárlás   »   mk Купување

54 [ötvennégy]

Bevásárlás

Bevásárlás

54 [педесет и четири]

54 [pyedyesyet i chyetiri]

Купување

[Koopoovaњye]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Szeretnék venni egy ajándékot. Сак-м--а ку-----ден -о-а--к. Сакам да купам еден подарок. С-к-м д- к-п-м е-е- п-д-р-к- ---------------------------- Сакам да купам еден подарок. 0
S---m ---k--pa-------n p-daro-. Sakam da koopam yedyen podarok. S-k-m d- k-o-a- y-d-e- p-d-r-k- ------------------------------- Sakam da koopam yedyen podarok.
De nem túl drágát. Н- -е --ш-----ем---- -ка-о. Но не нешто премногу скапо. Н- н- н-ш-о п-е-н-г- с-а-о- --------------------------- Но не нешто премногу скапо. 0
No n-e-n--sht- -ry--no--o- -ka-o. No nye nyeshto pryemnoguoo skapo. N- n-e n-e-h-o p-y-m-o-u-o s-a-o- --------------------------------- No nye nyeshto pryemnoguoo skapo.
Talán egy kézitáskát? Мо-еб--е--- рач-а ---на? Можеби една рачна ташна? М-ж-б- е-н- р-ч-а т-ш-а- ------------------------ Можеби една рачна ташна? 0
Mo--eb--y--n- r--h-a tash--? Moʐyebi yedna rachna tashna? M-ʐ-e-i y-d-a r-c-n- t-s-n-? ---------------------------- Moʐyebi yedna rachna tashna?
Milyen színt szeretne? Која-б--а б-------ка--? Која боја би ја сакале? К-ј- б-ј- б- ј- с-к-л-? ----------------------- Која боја би ја сакале? 0
K-ј-----a----ј- sa---ye? Koјa boјa bi јa sakalye? K-ј- b-ј- b- ј- s-k-l-e- ------------------------ Koјa boјa bi јa sakalye?
Feketét, barnát vagy fehéret? Ц-на- -а-еав--или----а? Црна, кафеава или бела? Ц-н-, к-ф-а-а и-и б-л-? ----------------------- Црна, кафеава или бела? 0
Tz--a----f--ava -l----e--? Tzrna, kafyeava ili byela? T-r-a- k-f-e-v- i-i b-e-a- -------------------------- Tzrna, kafyeava ili byela?
Egy nagyot, vagy egy kicsit? Ед-- -олем- ил--м---? Една голема или мала? Е-н- г-л-м- и-и м-л-? --------------------- Една голема или мала? 0
Ye-na-g--l--m----i-ma-a? Yedna guolyema ili mala? Y-d-a g-o-y-m- i-i m-l-? ------------------------ Yedna guolyema ili mala?
Meg szabad ezt néznem? Сме-м -и -------и-ам----а? Смеам ли да ја видам оваа? С-е-м л- д- ј- в-д-м о-а-? -------------------------- Смеам ли да ја видам оваа? 0
Sm--am--- ----- vi--------? Smyeam li da јa vidam ovaa? S-y-a- l- d- ј- v-d-m o-a-? --------------------------- Smyeam li da јa vidam ovaa?
Bőrből van? Д-ли---а - -- -о--? Дали таа е од кожа? Д-л- т-а е о- к-ж-? ------------------- Дали таа е од кожа? 0
Dal----a ---od-koʐa? Dali taa ye od koʐa? D-l- t-a y- o- k-ʐ-? -------------------- Dali taa ye od koʐa?
Vagy műbőrből van? И-----к --о---ешт-ч-- мат--и---? Или пак е од вештачки материјал? И-и п-к е о- в-ш-а-к- м-т-р-ј-л- -------------------------------- Или пак е од вештачки материјал? 0
I---p-k-y- od-vy------hk- ---y-r-ј-l? Ili pak ye od vyeshtachki matyeriјal? I-i p-k y- o- v-e-h-a-h-i m-t-e-i-a-? ------------------------------------- Ili pak ye od vyeshtachki matyeriјal?
Bőrből természetesen. Од ---а---ка--. Од кожа секако. О- к-ж- с-к-к-. --------------- Од кожа секако. 0
O- ---a-s---a--. Od koʐa syekako. O- k-ʐ- s-e-a-o- ---------------- Od koʐa syekako.
Ez egy különösen jó minőségű áru. О-а - е-е--осо--но ----р ---лит-т. Ова е еден особено добар квалитет. О-а е е-е- о-о-е-о д-б-р к-а-и-е-. ---------------------------------- Ова е еден особено добар квалитет. 0
Ov--y- -ed--n--s-b-e-o--o-ar --ali--et. Ova ye yedyen osobyeno dobar kvalityet. O-a y- y-d-e- o-o-y-n- d-b-r k-a-i-y-t- --------------------------------------- Ova ye yedyen osobyeno dobar kvalityet.
És a kézitáska ára valóban nagyon kedvezö. И-та--а------ис-ина - -о -н--у-п-волна --н-. И ташната навистина е со многу поволна цена. И т-ш-а-а н-в-с-и-а е с- м-о-у п-в-л-а ц-н-. -------------------------------------------- И ташната навистина е со многу поволна цена. 0
I t---n--- n-vi------y- s- -no-uoo-pov--na --ye-a. I tashnata navistina ye so mnoguoo povolna tzyena. I t-s-n-t- n-v-s-i-a y- s- m-o-u-o p-v-l-a t-y-n-. -------------------------------------------------- I tashnata navistina ye so mnoguoo povolna tzyena.
Ez tetszik nekem. М- се д-п---. Ми се допаѓа. М- с- д-п-ѓ-. ------------- Ми се допаѓа. 0
M- -ye---p-ѓ-. Mi sye dopaѓa. M- s-e d-p-ѓ-. -------------- Mi sye dopaѓa.
Ezt veszem. Ќ--ја -е-ам. Ќе ја земам. Ќ- ј- з-м-м- ------------ Ќе ја земам. 0
K-ye -a----ma-. Kjye јa zyemam. K-y- ј- z-e-a-. --------------- Kjye јa zyemam.
Esetleg visszacserélhetem ezt? Д-ли м---- -л-ча-н- ----- з-м-н-м? Дали можам случајно да ја заменам? Д-л- м-ж-м с-у-а-н- д- ј- з-м-н-м- ---------------------------------- Дали можам случајно да ја заменам? 0
D-li -o--m----och--no-da -a --m----m? Dali moʐam sloochaјno da јa zamyenam? D-l- m-ʐ-m s-o-c-a-n- d- ј- z-m-e-a-? ------------------------------------- Dali moʐam sloochaјno da јa zamyenam?
Magától értetődő. С--р---и--. Се разбира. С- р-з-и-а- ----------- Се разбира. 0
Sy--razb-r-. Sye razbira. S-e r-z-i-a- ------------ Sye razbira.
Becsomagoljuk mint egy ajándék. Ќ- -а --а-увам- к-ко п-даро-. Ќе ја спакуваме како подарок. Ќ- ј- с-а-у-а-е к-к- п-д-р-к- ----------------------------- Ќе ја спакуваме како подарок. 0
K--- ј--sp-k-o--m-e --k- -odar-k. Kjye јa spakoovamye kako podarok. K-y- ј- s-a-o-v-m-e k-k- p-d-r-k- --------------------------------- Kjye јa spakoovamye kako podarok.
A túloldalon van a pénztár. Т-му-о- спро-и-а ----а--ј-а--. Таму од спротива е благајната. Т-м- о- с-р-т-в- е б-а-а-н-т-. ------------------------------ Таму од спротива е благајната. 0
T-m-o od sproti-a--- -l-gu----t-. Tamoo od sprotiva ye blaguaјnata. T-m-o o- s-r-t-v- y- b-a-u-ј-a-a- --------------------------------- Tamoo od sprotiva ye blaguaјnata.

Ki ért meg kit?

Körülbelül 7 milliárd ember él a földön. Mindegyiküknek van egy nyelve. Sajnos ez nem mindig ugyanaz. Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk. Ez sokszor nagyon nehézkes. Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra. Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet. Ezt a jelenséget mutual intelligibility -nek nevezik. Itt két féle változatot különböztetünk meg. Az első a szóbeli egymás közti megértés. Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója. A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg. Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk. Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv. A másik lehetőség, az írás megértése egymás között. Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között. Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői. Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés. Erre jó példa a Német és a Holland. A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban mutually intelligible a két nyelv. Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao. Létezik azonban a mutual intelligibility -nek egy aszimmetrikus változata is. Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást. A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat. Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva. Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt. Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…