Н- -е --ш-----ем---- -ка-о.
Но не нешто премногу скапо.
Н- н- н-ш-о п-е-н-г- с-а-о-
---------------------------
Но не нешто премногу скапо. 0 No n-e-n--sht- -ry--no--o- -ka-o.No nye nyeshto pryemnoguoo skapo.N- n-e n-e-h-o p-y-m-o-u-o s-a-o----------------------------------No nye nyeshto pryemnoguoo skapo.
Која-б--а б-------ка--?
Која боја би ја сакале?
К-ј- б-ј- б- ј- с-к-л-?
-----------------------
Која боја би ја сакале? 0 K-ј-----a----ј- sa---ye?Koјa boјa bi јa sakalye?K-ј- b-ј- b- ј- s-k-l-e-------------------------Koјa boјa bi јa sakalye?
Ед-- -олем- ил--м---?
Една голема или мала?
Е-н- г-л-м- и-и м-л-?
---------------------
Една голема или мала? 0 Ye-na-g--l--m----i-ma-a?Yedna guolyema ili mala?Y-d-a g-o-y-m- i-i m-l-?------------------------Yedna guolyema ili mala?
Сме-м -и -------и-ам----а?
Смеам ли да ја видам оваа?
С-е-м л- д- ј- в-д-м о-а-?
--------------------------
Смеам ли да ја видам оваа? 0 Sm--am--- ----- vi--------?Smyeam li da јa vidam ovaa?S-y-a- l- d- ј- v-d-m o-a-?---------------------------Smyeam li da јa vidam ovaa?
Д-ли---а - -- -о--?
Дали таа е од кожа?
Д-л- т-а е о- к-ж-?
-------------------
Дали таа е од кожа? 0 Dal----a ---od-koʐa?Dali taa ye od koʐa?D-l- t-a y- o- k-ʐ-?--------------------Dali taa ye od koʐa?
И-----к --о---ешт-ч-- мат--и---?
Или пак е од вештачки материјал?
И-и п-к е о- в-ш-а-к- м-т-р-ј-л-
--------------------------------
Или пак е од вештачки материјал? 0 I---p-k-y- od-vy------hk- ---y-r-ј-l?Ili pak ye od vyeshtachki matyeriјal?I-i p-k y- o- v-e-h-a-h-i m-t-e-i-a-?-------------------------------------Ili pak ye od vyeshtachki matyeriјal?
О-а - е-е--осо--но ----р ---лит-т.
Ова е еден особено добар квалитет.
О-а е е-е- о-о-е-о д-б-р к-а-и-е-.
----------------------------------
Ова е еден особено добар квалитет. 0 Ov--y- -ed--n--s-b-e-o--o-ar --ali--et.Ova ye yedyen osobyeno dobar kvalityet.O-a y- y-d-e- o-o-y-n- d-b-r k-a-i-y-t----------------------------------------Ova ye yedyen osobyeno dobar kvalityet.
И-та--а------ис-ина - -о -н--у-п-волна --н-.
И ташната навистина е со многу поволна цена.
И т-ш-а-а н-в-с-и-а е с- м-о-у п-в-л-а ц-н-.
--------------------------------------------
И ташната навистина е со многу поволна цена. 0 I t---n--- n-vi------y- s- -no-uoo-pov--na --ye-a.I tashnata navistina ye so mnoguoo povolna tzyena.I t-s-n-t- n-v-s-i-a y- s- m-o-u-o p-v-l-a t-y-n-.--------------------------------------------------I tashnata navistina ye so mnoguoo povolna tzyena.
További nyelvek
Kattints egy zászlóra!
És a kézitáska ára valóban nagyon kedvezö.
И ташната навистина е со многу поволна цена.
I tashnata navistina ye so mnoguoo povolna tzyena.
Д-ли м---- -л-ча-н- ----- з-м-н-м?
Дали можам случајно да ја заменам?
Д-л- м-ж-м с-у-а-н- д- ј- з-м-н-м-
----------------------------------
Дали можам случајно да ја заменам? 0 D-li -o--m----och--no-da -a --m----m?Dali moʐam sloochaјno da јa zamyenam?D-l- m-ʐ-m s-o-c-a-n- d- ј- z-m-e-a-?-------------------------------------Dali moʐam sloochaјno da јa zamyenam?
Ќ- -а --а-увам- к-ко п-даро-.
Ќе ја спакуваме како подарок.
Ќ- ј- с-а-у-а-е к-к- п-д-р-к-
-----------------------------
Ќе ја спакуваме како подарок. 0 K--- ј--sp-k-o--m-e --k- -odar-k.Kjye јa spakoovamye kako podarok.K-y- ј- s-a-o-v-m-e k-k- p-d-r-k----------------------------------Kjye јa spakoovamye kako podarok.
Т-му-о- спро-и-а ----а--ј-а--.
Таму од спротива е благајната.
Т-м- о- с-р-т-в- е б-а-а-н-т-.
------------------------------
Таму од спротива е благајната. 0 T-m-o od sproti-a--- -l-gu----t-.Tamoo od sprotiva ye blaguaјnata.T-m-o o- s-r-t-v- y- b-a-u-ј-a-a----------------------------------Tamoo od sprotiva ye blaguaјnata.
Körülbelül 7 milliárd ember él a földön.
Mindegyiküknek van egy nyelve.
Sajnos ez nem mindig ugyanaz.
Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk.
Ez sokszor nagyon nehézkes.
Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra.
Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet.
Ezt a jelenséget
mutual intelligibility
-nek nevezik.
Itt két féle változatot különböztetünk meg.
Az első a szóbeli egymás közti megértés.
Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója.
A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg.
Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk.
Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv.
A másik lehetőség, az írás megértése egymás között.
Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között.
Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői.
Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés.
Erre jó példa a Német és a Holland.
A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza.
Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban
mutually intelligible
a két nyelv.
Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao.
Létezik azonban a
mutual intelligibility
-nek egy aszimmetrikus változata is.
Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást.
A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat.
Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva.
Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt.
Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…