Kifejezéstár

hu Bevásárlás   »   sr Куповина

54 [ötvennégy]

Bevásárlás

Bevásárlás

54 [педесет и четири]

54 [pedeset i četiri]

Куповина

[Kupovina]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Szeretnék venni egy ajándékot. Ја-ж-лим-----ти ----он. Ј- ж---- к----- п------ Ј- ж-л-м к-п-т- п-к-о-. ----------------------- Ја желим купити поклон. 0
J- žel-- ku-iti p-klo-. J- ž---- k----- p------ J- ž-l-m k-p-t- p-k-o-. ----------------------- Ja želim kupiti poklon.
De nem túl drágát. А----иш-а--ре-иш--с---о. А-- н---- п------ с----- А-и н-ш-а п-е-и-е с-у-о- ------------------------ Али ништа превише скупо. 0
A-- ni--a -revi-e s-upo. A-- n---- p------ s----- A-i n-š-a p-e-i-e s-u-o- ------------------------ Ali ništa previše skupo.
Talán egy kézitáskát? Имате--и--ожда---ш-у? И---- л- м---- т----- И-а-е л- м-ж-а т-ш-у- --------------------- Имате ли можда ташну? 0
I-a-e ---mo-da t----? I---- l- m---- t----- I-a-e l- m-ž-a t-š-u- --------------------- Imate li možda tašnu?
Milyen színt szeretne? Кој- --ј--же-ите? К--- б--- ж------ К-ј- б-ј- ж-л-т-? ----------------- Коју боју желите? 0
K-j---oj- -eli--? K--- b--- ž------ K-j- b-j- ž-l-t-? ----------------- Koju boju želite?
Feketét, barnát vagy fehéret? Цр--- -р--н -ли -елу? Ц---- б---- и-- б---- Ц-н-, б-а-н и-и б-л-? --------------------- Црну, браон или белу? 0
Cr--, b-a-- i-- belu? C---- b---- i-- b---- C-n-, b-a-n i-i b-l-? --------------------- Crnu, braon ili belu?
Egy nagyot, vagy egy kicsit? Вел-ку--л- м---? В----- и-- м---- В-л-к- и-и м-л-? ---------------- Велику или малу? 0
Ve---u-ili ma--? V----- i-- m---- V-l-k- i-i m-l-? ---------------- Veliku ili malu?
Meg szabad ezt néznem? М-г--ли вид----ову? М--- л- в----- о--- М-г- л- в-д-т- о-у- ------------------- Могу ли видети ову? 0
Mo-u--i---deti-ov-? M--- l- v----- o--- M-g- l- v-d-t- o-u- ------------------- Mogu li videti ovu?
Bőrből van? Ј- л--од-коже? Ј- л- о- к---- Ј- л- о- к-ж-? -------------- Је ли од коже? 0
Je ----d---že? J- l- o- k---- J- l- o- k-ž-? -------------- Je li od kože?
Vagy műbőrből van? Или -е-о--ве--ач--- --те--ј---? И-- ј- о- в-------- м---------- И-и ј- о- в-ш-а-к-г м-т-р-ј-л-? ------------------------------- Или је од вештачког материјала? 0
I---je--- -e--a---g ma--r---la? I-- j- o- v-------- m---------- I-i j- o- v-š-a-k-g m-t-r-j-l-? ------------------------------- Ili je od veštačkog materijala?
Bőrből természetesen. На----о, ----о--. Н------- о- к---- Н-р-в-о- о- к-ж-. ----------------- Наравно, од коже. 0
Nara-no, o--k-že. N------- o- k---- N-r-v-o- o- k-ž-. ----------------- Naravno, od kože.
Ez egy különösen jó minőségű áru. То-је --ро-и-о добар-ква-и-ет. Т- ј- н------- д---- к-------- Т- ј- н-р-ч-т- д-б-р к-а-и-е-. ------------------------------ То је нарочито добар квалитет. 0
T- -e -a------ do--r -va-it-t. T- j- n------- d---- k-------- T- j- n-r-č-t- d-b-r k-a-i-e-. ------------------------------ To je naročito dobar kvalitet.
És a kézitáska ára valóban nagyon kedvezö. А-т---- је-заис---п--о---. А т---- ј- з----- п------- А т-ш-а ј- з-и-т- п-в-љ-а- -------------------------- А ташна је заиста повољна. 0
A --š---je---i-t--p--o-j-a. A t---- j- z----- p-------- A t-š-a j- z-i-t- p-v-l-n-. --------------------------- A tašna je zaista povoljna.
Ez tetszik nekem. О-- ми ----о----. О-- м- с- д------ О-а м- с- д-п-д-. ----------------- Ова ми се допада. 0
O-a -- s- dop-d-. O-- m- s- d------ O-a m- s- d-p-d-. ----------------- Ova mi se dopada.
Ezt veszem. О---ћ- -зети. О-- ћ- у----- О-у ћ- у-е-и- ------------- Ову ћу узети. 0
O-- ć----e--. O-- c-- u----- O-u c-u u-e-i- -------------- Ovu ću uzeti.
Esetleg visszacserélhetem ezt? Мог- л- -е е-----а-но з--е-и-и? М--- л- ј- е--------- з-------- М-г- л- ј- е-е-т-а-н- з-м-н-т-? ------------------------------- Могу ли је евентуално заменити? 0
Mo-u -- j----e-t-a--o --meni--? M--- l- j- e--------- z-------- M-g- l- j- e-e-t-a-n- z-m-n-t-? ------------------------------- Mogu li je eventualno zameniti?
Magától értetődő. По-р---ме---се. П---------- с-- П-д-а-у-е-а с-. --------------- Подразумева се. 0
P--r--u-e-a--e. P---------- s-- P-d-a-u-e-a s-. --------------- Podrazumeva se.
Becsomagoljuk mint egy ajándék. З--ако-а-емо ---к-о по-ло-. З----------- ј- к-- п------ З-п-к-в-ћ-м- ј- к-о п-к-о-. --------------------------- Запаковаћемо је као поклон. 0
Z-p-ko--će-o je-k-o-p--l--. Z------------ j- k-- p------ Z-p-k-v-c-e-o j- k-o p-k-o-. ---------------------------- Zapakovaćemo je kao poklon.
A túloldalon van a pénztár. Там- ----------лагај-а. Т--- п---- ј- б-------- Т-м- п-е-о ј- б-а-а-н-. ----------------------- Тамо преко је благајна. 0
T----p-ek- j- blagajn-. T--- p---- j- b-------- T-m- p-e-o j- b-a-a-n-. ----------------------- Tamo preko je blagajna.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Ki ért meg kit?

Körülbelül 7 milliárd ember él a földön. Mindegyiküknek van egy nyelve. Sajnos ez nem mindig ugyanaz. Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk. Ez sokszor nagyon nehézkes. Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra. Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet. Ezt a jelenséget mutual intelligibility -nek nevezik. Itt két féle változatot különböztetünk meg. Az első a szóbeli egymás közti megértés. Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója. A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg. Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk. Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv. A másik lehetőség, az írás megértése egymás között. Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között. Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői. Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés. Erre jó példa a Német és a Holland. A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban mutually intelligible a két nyelv. Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao. Létezik azonban a mutual intelligibility -nek egy aszimmetrikus változata is. Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást. A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat. Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva. Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt. Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…