Kifejezéstár

hu Találkozót megbeszélni   »   bg Уговорка

24 [huszonnégy]

Találkozót megbeszélni

Találkozót megbeszélni

24 [двайсет и четири]

24 [dvayset i chetiri]

Уговорка

[Ugovorka]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
Lekésted az autóbuszt? А-то-----л---зпу---? А------- л- и------- А-т-б-с- л- и-п-с-а- -------------------- Автобуса ли изпусна? 0
Avt---s- l- i------? A------- l- i------- A-t-b-s- l- i-p-s-a- -------------------- Avtobusa li izpusna?
Egy fél órát vártam rád. Аз--е---к------ови- ча-. А- т- ч---- п------ ч--- А- т- ч-к-х п-л-в-н ч-с- ------------------------ Аз те чаках половин час. 0
A--t- c-ak----po-ovi- --a-. A- t- c------ p------ c---- A- t- c-a-a-h p-l-v-n c-a-. --------------------------- Az te chakakh polovin chas.
Nincs nálad mobiltelefon? Н-м-- ли м--ил-- -е--фон -ъ--с----с-? Н---- л- м------ т------ с-- с--- с-- Н-м-ш л- м-б-л-н т-л-ф-н с-с с-б- с-? ------------------------------------- Нямаш ли мобилен телефон със себе си? 0
Ny--ash--i m-bil-n ----------- -eb----? N------ l- m------ t------ s-- s--- s-- N-a-a-h l- m-b-l-n t-l-f-n s-s s-b- s-? --------------------------------------- Nyamash li mobilen telefon sys sebe si?
Legközelebb légy pontos! С---ващи- п-т-б-ди -оче- /-т-чна! С-------- п-- б--- т---- / т----- С-е-в-щ-я п-т б-д- т-ч-н / т-ч-а- --------------------------------- Следващия път бъди точен / точна! 0
S--d--shc--y--py---ydi-toc------t-ch--! S------------ p-- b--- t----- / t------ S-e-v-s-c-i-a p-t b-d- t-c-e- / t-c-n-! --------------------------------------- Sledvashchiya pyt bydi tochen / tochna!
Legközelebb hívj egy taxit! С---в-щи---ъ- в--ми-т--си! С-------- п-- в---- т----- С-е-в-щ-я п-т в-е-и т-к-и- -------------------------- Следващия път вземи такси! 0
Sle-vash-h-y--p-- --emi ta-si! S------------ p-- v---- t----- S-e-v-s-c-i-a p-t v-e-i t-k-i- ------------------------------ Sledvashchiya pyt vzemi taksi!
Legközelebb hozz magaddal esernyőt! С----а--я--ъ- -зе-и-чад-р съ----бе -и! С-------- п-- в---- ч---- с-- с--- с-- С-е-в-щ-я п-т в-е-и ч-д-р с-с с-б- с-! -------------------------------------- Следващия път вземи чадър със себе си! 0
Sl------ch-ya -yt---e-i chady- -ys --be---! S------------ p-- v---- c----- s-- s--- s-- S-e-v-s-c-i-a p-t v-e-i c-a-y- s-s s-b- s-! ------------------------------------------- Sledvashchiya pyt vzemi chadyr sys sebe si!
Holnap szabad vagyok. У--е-------о----------обод--. У--- с-- с------- / с-------- У-р- с-м с-о-о-е- / с-о-о-н-. ----------------------------- Утре съм свободен / свободна. 0
U-re --m ---b--en---svo--dna. U--- s-- s------- / s-------- U-r- s-m s-o-o-e- / s-o-o-n-. ----------------------------- Utre sym svoboden / svobodna.
Akarunk holnap találkozni? Да--е -рещ--м-у-ре? Д- с- с------ у---- Д- с- с-е-н-м у-р-? ------------------- Да се срещнем утре? 0
Da -- sr------e- u--e? D- s- s--------- u---- D- s- s-e-h-h-e- u-r-? ---------------------- Da se sreshchnem utre?
Sajnálom, holnap nekem nem megy. С-жа-я-ам,--т---н--с-а-а. С--------- у--- н- с----- С-ж-л-в-м- у-р- н- с-а-а- ------------------------- Съжалявам, утре не става. 0
S------a---, -t-e ne---ava. S----------- u--- n- s----- S-z-a-y-v-m- u-r- n- s-a-a- --------------------------- Syzhalyavam, utre ne stava.
Van már programod a hétvégére? Им-- -и-не-----е--и---- --а--н--с-дмиц-та? И--- л- н--- п------ з- к--- н- с--------- И-а- л- н-щ- п-е-в-д з- к-а- н- с-д-и-а-а- ------------------------------------------ Имаш ли нещо предвид за края на седмицата? 0
Ima----- ne--c-- pr-dvid-za--raya-n---e---t-ata? I---- l- n------ p------ z- k---- n- s---------- I-a-h l- n-s-c-o p-e-v-d z- k-a-a n- s-d-i-s-t-? ------------------------------------------------ Imash li neshcho predvid za kraya na sedmitsata?
Vagy már elígérkeztél valahova? И-и ---е -маш--г-в-рк-? И-- в--- и--- у-------- И-и в-ч- и-а- у-о-о-к-? ----------------------- Или вече имаш уговорка? 0
Ili--e--- i---h--g----ka? I-- v---- i---- u-------- I-i v-c-e i-a-h u-o-o-k-? ------------------------- Ili veche imash ugovorka?
Javaslatom, találkozzunk a hétvégén. П-едл-га--д- се -рещне- - -рая-н---е---ц--а. П-------- д- с- с------ в к--- н- с--------- П-е-л-г-м д- с- с-е-н-м в к-а- н- с-д-и-а-а- -------------------------------------------- Предлагам да се срещнем в края на седмицата. 0
P--dlagam da -e--r-sh------- kr--a -- -ed---sata. P-------- d- s- s--------- v k---- n- s---------- P-e-l-g-m d- s- s-e-h-h-e- v k-a-a n- s-d-i-s-t-. ------------------------------------------------- Predlagam da se sreshchnem v kraya na sedmitsata.
Akarunk piknikezni? / Piknikezzünk? Да -апр-ви- -и-н-к? Д- н------- п------ Д- н-п-а-и- п-к-и-? ------------------- Да направим пикник? 0
Da na-----m pik--k? D- n------- p------ D- n-p-a-i- p-k-i-? ------------------- Da napravim piknik?
Akarunk a strandra menni? / Menjünk a strandra? Д- --иде- ----л-жа? Д- о----- н- п----- Д- о-и-е- н- п-а-а- ------------------- Да отидем на плажа? 0
D- ot---m-na--la-h-? D- o----- n- p------ D- o-i-e- n- p-a-h-? -------------------- Da otidem na plazha?
Akarunk a hegyekbe menni? / Menjünk a hegyekbe? Да ---дем в --а----та? Д- о----- в п--------- Д- о-и-е- в п-а-и-а-а- ---------------------- Да отидем в планината? 0
Da------m---p-an--a-a? D- o----- v p--------- D- o-i-e- v p-a-i-a-a- ---------------------- Da otidem v planinata?
Elhozlak az irodából. / Felveszlek az irodánál. Ще--е ---ма о- ---са. Щ- т- в---- о- о----- Щ- т- в-е-а о- о-и-а- --------------------- Ще те взема от офиса. 0
Shch--t------a--t o--sa. S---- t- v---- o- o----- S-c-e t- v-e-a o- o-i-a- ------------------------ Shche te vzema ot ofisa.
Elhozlak otthonról. / Felveszlek a házatoknál. Щ--т- вз--а от --щи. Щ- т- в---- о- к---- Щ- т- в-е-а о- к-щ-. -------------------- Ще те взема от къщи. 0
Sh--e t--v-e---ot----h--i. S---- t- v---- o- k------- S-c-e t- v-e-a o- k-s-c-i- -------------------------- Shche te vzema ot kyshchi.
Elhozlak a buszmegállótól. Ще т---зе------а----у----а---и--а. Щ- т- в---- о- а---------- с------ Щ- т- в-е-а о- а-т-б-с-а-а с-и-к-. ---------------------------------- Ще те взема от автобусната спирка. 0
S-ch- t--v--ma-o---vt-bus--t----irk-. S---- t- v---- o- a---------- s------ S-c-e t- v-e-a o- a-t-b-s-a-a s-i-k-. ------------------------------------- Shche te vzema ot avtobusnata spirka.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Tippek a nyelvtanuláshoz

Egy új nyelvet megtanulni mindig nehézkes. Kiejtés, nyelvtan és a sok új szó fegyelmet követel. Léteznek azonban különféle trükkök a nyelvtanulás megkönnyítésére. Elsőként fontos a pozitív hozzáállás. Örüljön az új nyelvnek és az ezzel járó új tapasztalatoknak! Hogy mivel kezdi a nyelvtanulást, tulajdonképpen mindegy. Keressen egy olyan témát ami különösen érdekli. Ésszerű elsőnek a hallásra és a kiejtésre koncentrálni. Ezután olvasson és írjon szövegeket. Találjon ki egy olyan tanulási módszert, ami a hétköznapjaiba beilleszthető. A mellékneveknél rögtön megtanulhatja az ellentettjüket. Vagy teleragaszthatja a lakását szavakkal. Sportolás és vezetés közben hanganyagok segítségével tanulhat. Ha egy téma nagyon nehezére esik, akkor ne erőltesse. Tartson szünetet vagy tanuljon mást! Így nem veszíti el a kedvét. Keresztrejtvények megfejtése idegen nyelven jó móka lehet. Idegen nyelvű filmek megtekintése változatosságot hoz. Külföldi újságokból sokat lehet az országról és az emberekről megtudni. Az interneten számos olyan gyakorlat található, melyek kiegészítik a könyveket. És keressen olyan barátokat, akik szintén élvezik a nyelvtanulást. Tanulja mindig szövegkörnyezetben az új dolgokat, sose önmagában! Ismételjen meg minden rendszeresen! Így az agy képes jól megjegyezni az anyagot. Akinek elege van az elméletből, az pakolja össze cuccait! Ugyanis sehol sem tanul olyan hatékonyan az ember, mint anyanyelvűek között. Utazásai során vezethet naplót élményeiről. De a legfontosabb: Sose adja fel!