Kifejezéstár

hu Találkozót megbeszélni   »   mk Состанок / Средба

24 [huszonnégy]

Találkozót megbeszélni

Találkozót megbeszélni

24 [дваесет и четири]

24 [dvayesyet i chyetiri]

Состанок / Средба

[Sostanok / Sryedba]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Lekésted az autóbuszt? Го п--п-шти ли--в---у--т? Г- п------- л- а--------- Г- п-о-у-т- л- а-т-б-с-т- ------------------------- Го пропушти ли автобусот? 0
G-o----p-o---- -i-av--b-o--t? G-- p--------- l- a---------- G-o p-o-o-s-t- l- a-t-b-o-o-? ----------------------------- Guo propooshti li avtoboosot?
Egy fél órát vártam rád. Т- -ек-- -о-ов----час. Т- ч---- п------- ч--- Т- ч-к-в п-л-в-н- ч-с- ---------------------- Те чекав половина час. 0
Tye--hy-ka------v-n- c--s. T-- c------ p------- c---- T-e c-y-k-v p-l-v-n- c-a-. -------------------------- Tye chyekav polovina chas.
Nincs nálad mobiltelefon? Нем-------оби-ен-с--с-б-? Н---- л- м------ с- с---- Н-м-ш л- м-б-л-н с- с-б-? ------------------------- Немаш ли мобилен со себе? 0
N----sh-l---ob-ly-n--o -y-b--? N------ l- m------- s- s------ N-e-a-h l- m-b-l-e- s- s-e-y-? ------------------------------ Nyemash li mobilyen so syebye?
Legközelebb légy pontos! С---н--т-па- -ид--т-чен ---оч--! С------- п-- б--- т---- / т----- С-е-н-о- п-т б-д- т-ч-н / т-ч-а- -------------------------------- Следниот пат биди точен / точна! 0
Sly---i---pat--i-i --chyen --to-h-a! S-------- p-- b--- t------ / t------ S-y-d-i-t p-t b-d- t-c-y-n / t-c-n-! ------------------------------------ Slyedniot pat bidi tochyen / tochna!
Legközelebb hívj egy taxit! С--дн-----а----ми-т--си! С------- п-- з--- т----- С-е-н-о- п-т з-м- т-к-и- ------------------------ Следниот пат земи такси! 0
S-y--n-o---a- -y-m- -a-si! S-------- p-- z---- t----- S-y-d-i-t p-t z-e-i t-k-i- -------------------------- Slyedniot pat zyemi taksi!
Legközelebb hozz magaddal esernyőt! След-иот п-т --ми---ен --д----о -е--! С------- п-- з--- е--- ч---- с- с---- С-е-н-о- п-т з-м- е-е- ч-д-р с- с-б-! ------------------------------------- Следниот пат земи еден чадор со себе! 0
S---d--ot-----zyemi-y-d--n c---or -o ------! S-------- p-- z---- y----- c----- s- s------ S-y-d-i-t p-t z-e-i y-d-e- c-a-o- s- s-e-y-! -------------------------------------------- Slyedniot pat zyemi yedyen chador so syebye!
Holnap szabad vagyok. Ут----у- ---бо-ен -----бод-а. У--- с-- с------- / с-------- У-р- с-м с-о-о-е- / с-о-о-н-. ----------------------------- Утре сум слободен / слободна. 0
O--ry- s----s-obo--en-/ slo--dn-. O----- s--- s-------- / s-------- O-t-y- s-o- s-o-o-y-n / s-o-o-n-. --------------------------------- Ootrye soom slobodyen / slobodna.
Akarunk holnap találkozni? Ќ--се ----не-- л- ----? Ќ- с- с------- л- у---- Ќ- с- с-е-н-м- л- у-р-? ----------------------- Ќе се сретнеме ли утре? 0
Kj-- --- sr--t-ye--- l--o-tr--? K--- s-- s---------- l- o------ K-y- s-e s-y-t-y-m-e l- o-t-y-? ------------------------------- Kjye sye sryetnyemye li ootrye?
Sajnálom, holnap nekem nem megy. Ж-- -- ----о --- -е --жам у-р-. Ж-- м- е- н- ј-- н- м---- у---- Ж-л м- е- н- ј-с н- м-ж-м у-р-. ------------------------------- Жал ми е, но јас не можам утре. 0
ʐ-- m---e- n------n-e -o--m-ootrye. ʐ-- m- y-- n- ј-- n-- m---- o------ ʐ-l m- y-, n- ј-s n-e m-ʐ-m o-t-y-. ----------------------------------- ʐal mi ye, no јas nye moʐam ootrye.
Van már programod a hétvégére? И--ш ли ----о-пл----ано за--и-ен-о-? И--- л- н---- п-------- з- в-------- И-а- л- н-ш-о п-а-и-а-о з- в-к-н-о-? ------------------------------------ Имаш ли нешто планирано за викендов? 0
I--sh li -y--hto-p--ni--no-z--vikyen-ov? I---- l- n------ p-------- z- v--------- I-a-h l- n-e-h-o p-a-i-a-o z- v-k-e-d-v- ---------------------------------------- Imash li nyeshto planirano za vikyendov?
Vagy már elígérkeztél valahova? Ил- --к -и -еќе --го--рен /--ого---е--? И-- п-- с- в--- д-------- / д---------- И-и п-к с- в-ќ- д-г-в-р-н / д-г-в-р-н-? --------------------------------------- Или пак си веќе договорен / договорена? 0
I---p-k-s--vyekjy--do-u-v-r----- do--o--r-e-a? I-- p-- s- v------ d---------- / d------------ I-i p-k s- v-e-j-e d-g-o-o-y-n / d-g-o-o-y-n-? ---------------------------------------------- Ili pak si vyekjye doguovoryen / doguovoryena?
Javaslatom, találkozzunk a hétvégén. П-ед-------- -е------е-е -- -и-ендот. П-------- д- с- с------- з- в-------- П-е-л-г-м д- с- с-е-н-м- з- в-к-н-о-. ------------------------------------- Предлагам да се сретнеме за викендот. 0
P--e-l---a-----s---s-ye-nyemy- -a--------o-. P---------- d- s-- s---------- z- v--------- P-y-d-a-u-m d- s-e s-y-t-y-m-e z- v-k-e-d-t- -------------------------------------------- Pryedlaguam da sye sryetnyemye za vikyendot.
Akarunk piknikezni? / Piknikezzünk? Ќе -р---м---- -и--и-? Ќ- п------ л- п------ Ќ- п-а-и-е л- п-к-и-? --------------------- Ќе правиме ли пикник? 0
Kj-e pr---my- l---ikn--? K--- p------- l- p------ K-y- p-a-i-y- l- p-k-i-? ------------------------ Kjye pravimye li piknik?
Akarunk a strandra menni? / Menjünk a strandra? Ќе---име ------пла-а? Ќ- о---- л- н- п----- Ќ- о-и-е л- н- п-а-а- --------------------- Ќе одиме ли на плажа? 0
K-y- -di-ye li -a ---ʐ-? K--- o----- l- n- p----- K-y- o-i-y- l- n- p-a-a- ------------------------ Kjye odimye li na plaʐa?
Akarunk a hegyekbe menni? / Menjünk a hegyekbe? Ќе од-м---и--------ина? Ќ- о---- л- н- п------- Ќ- о-и-е л- н- п-а-и-а- ----------------------- Ќе одиме ли на планина? 0
K-ye -dimy--li-na -la--na? K--- o----- l- n- p------- K-y- o-i-y- l- n- p-a-i-a- -------------------------- Kjye odimye li na planina?
Elhozlak az irodából. / Felveszlek az irodánál. Ќ------е--м о--к-нце--р-ј-т-. Ќ- т- з---- о- к------------- Ќ- т- з-м-м о- к-н-е-а-и-а-а- ----------------------------- Ќе те земам од канцеларијата. 0
K-ye ty----emam--d-ka-t--e----ј-ta. K--- t-- z----- o- k--------------- K-y- t-e z-e-a- o- k-n-z-e-a-i-a-a- ----------------------------------- Kjye tye zyemam od kantzyelariјata.
Elhozlak otthonról. / Felveszlek a házatoknál. Ќе те зем-- од д-ма. Ќ- т- з---- о- д---- Ќ- т- з-м-м о- д-м-. -------------------- Ќе те земам од дома. 0
Kj----y---y-m-- od d-ma. K--- t-- z----- o- d---- K-y- t-e z-e-a- o- d-m-. ------------------------ Kjye tye zyemam od doma.
Elhozlak a buszmegállótól. Ќ- -- ----м -д-авто-уска-а--т-н---. Ќ- т- з---- о- а---------- с------- Ќ- т- з-м-м о- а-т-б-с-а-а с-а-и-а- ----------------------------------- Ќе те земам од автобуската станица. 0
K----ty- z-em----- a----oos--ta--t-nit-a. K--- t-- z----- o- a----------- s-------- K-y- t-e z-e-a- o- a-t-b-o-k-t- s-a-i-z-. ----------------------------------------- Kjye tye zyemam od avtobooskata stanitza.

Tippek a nyelvtanuláshoz

Egy új nyelvet megtanulni mindig nehézkes. Kiejtés, nyelvtan és a sok új szó fegyelmet követel. Léteznek azonban különféle trükkök a nyelvtanulás megkönnyítésére. Elsőként fontos a pozitív hozzáállás. Örüljön az új nyelvnek és az ezzel járó új tapasztalatoknak! Hogy mivel kezdi a nyelvtanulást, tulajdonképpen mindegy. Keressen egy olyan témát ami különösen érdekli. Ésszerű elsőnek a hallásra és a kiejtésre koncentrálni. Ezután olvasson és írjon szövegeket. Találjon ki egy olyan tanulási módszert, ami a hétköznapjaiba beilleszthető. A mellékneveknél rögtön megtanulhatja az ellentettjüket. Vagy teleragaszthatja a lakását szavakkal. Sportolás és vezetés közben hanganyagok segítségével tanulhat. Ha egy téma nagyon nehezére esik, akkor ne erőltesse. Tartson szünetet vagy tanuljon mást! Így nem veszíti el a kedvét. Keresztrejtvények megfejtése idegen nyelven jó móka lehet. Idegen nyelvű filmek megtekintése változatosságot hoz. Külföldi újságokból sokat lehet az országról és az emberekről megtudni. Az interneten számos olyan gyakorlat található, melyek kiegészítik a könyveket. És keressen olyan barátokat, akik szintén élvezik a nyelvtanulást. Tanulja mindig szövegkörnyezetben az új dolgokat, sose önmagában! Ismételjen meg minden rendszeresen! Így az agy képes jól megjegyezni az anyagot. Akinek elege van az elméletből, az pakolja össze cuccait! Ugyanis sehol sem tanul olyan hatékonyan az ember, mint anyanyelvűek között. Utazásai során vezethet naplót élményeiről. De a legfontosabb: Sose adja fel!