Kifejezéstár

hu Tagadás 2   »   sr Негација 2

65 [hatvanöt]

Tagadás 2

Tagadás 2

65 [шездесет и пет]

65 [šezdeset i pet]

Негација 2

Negacija 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Drága a gyűrű? Да--и ----р-т-- ск--? Д_ л_ ј_ п_____ с____ Д- л- ј- п-с-е- с-у-? --------------------- Да ли је прстен скуп? 0
Da--- je prs----s-u-? D_ l_ j_ p_____ s____ D- l- j- p-s-e- s-u-? --------------------- Da li je prsten skup?
Nem, csak száz euróba kerül. Н-, ---кошт--само-----и-у евра. Н__ о_ к____ с___ с______ е____ Н-, о- к-ш-а с-м- с-о-и-у е-р-. ------------------------------- Не, он кошта само стотину евра. 0
N-, o- k---- ---o st-t----evra. N__ o_ k____ s___ s______ e____ N-, o- k-š-a s-m- s-o-i-u e-r-. ------------------------------- Ne, on košta samo stotinu evra.
De nekem csak ötven van. А---ј- има--с--о -ед---т. А__ ј_ и___ с___ п_______ А-и ј- и-а- с-м- п-д-с-т- ------------------------- Али ја имам само педесет. 0
Ali-ja --am--a-- p-d--et. A__ j_ i___ s___ p_______ A-i j- i-a- s-m- p-d-s-t- ------------------------- Ali ja imam samo pedeset.
Kész vagy már? Ј-с--л---ећ г-то--- -о-овa? Ј___ л_ в__ г____ / г______ Ј-с- л- в-ћ г-т-в / г-т-в-? --------------------------- Јеси ли већ готов / готовa? 0
Je-i-l- --c- -o-ov-/ -ot-v-? J___ l_ v__ g____ / g______ J-s- l- v-c- g-t-v / g-t-v-? ---------------------------- Jesi li već gotov / gotova?
Nem, még nem. Н-----ш -е. Н__ ј__ н__ Н-, ј-ш н-. ----------- Не, још не. 0
Ne,---- ne. N__ j__ n__ N-, j-š n-. ----------- Ne, još ne.
De mindjárt készen vagyok. Ал- с------оро-гото--/-гот---. А__ с__ у_____ г____ / г______ А-и с-м у-к-р- г-т-в / г-т-в-. ------------------------------ Али сам ускоро готов / готова. 0
Ali-sam u-ko-o-g--ov-- go-o--. A__ s__ u_____ g____ / g______ A-i s-m u-k-r- g-t-v / g-t-v-. ------------------------------ Ali sam uskoro gotov / gotova.
Szeretnél még levest? Ж---ш--и ј-ш--у-е? Ж____ л_ ј__ с____ Ж-л-ш л- ј-ш с-п-? ------------------ Желиш ли још супе? 0
Ž-l----i -o- s--e? Ž____ l_ j__ s____ Ž-l-š l- j-š s-p-? ------------------ Želiš li još supe?
Nem, nem akarok többet. Не, не-же--м -иш-. Н__ н_ ж____ в____ Н-, н- ж-л-м в-ш-. ------------------ Не, не желим више. 0
N-, ne žel-m-v---. N__ n_ ž____ v____ N-, n- ž-l-m v-š-. ------------------ Ne, ne želim više.
De, még egy fagylaltot. Ал---ош ------с-а-оле-. А__ ј__ ј____ с________ А-и ј-ш ј-д-н с-а-о-е-. ----------------------- Али још један сладолед. 0
Ali-jo- -edan----doled. A__ j__ j____ s________ A-i j-š j-d-n s-a-o-e-. ----------------------- Ali još jedan sladoled.
Már régóta laksz itt? С-ану-е--л---е--дуг- о---? С_______ л_ в__ д___ о____ С-а-у-е- л- в-ћ д-г- о-д-? -------------------------- Станујеш ли већ дуго овде? 0
St--u--- l- već -u----v-e? S_______ l_ v__ d___ o____ S-a-u-e- l- v-c- d-g- o-d-? --------------------------- Stanuješ li već dugo ovde?
Nem, még csak egy hónapja. Не- т-к ј---- ---е-. Н__ т__ ј____ м_____ Н-, т-к ј-д-н м-с-ц- -------------------- Не, тек један месец. 0
N-- -e----dan me-e-. N__ t__ j____ m_____ N-, t-k j-d-n m-s-c- -------------------- Ne, tek jedan mesec.
De már sok embert ismerek. А---ве--поз----- мн-г- -у-и. А__ в__ п_______ м____ љ____ А-и в-ћ п-з-а-е- м-о-о љ-д-. ---------------------------- Али већ познајем много људи. 0
A-i--e-- ----ajem-m-o-o-lj-d-. A__ v__ p_______ m____ l_____ A-i v-c- p-z-a-e- m-o-o l-u-i- ------------------------------ Ali već poznajem mnogo ljudi.
Holnap mész haza? П--ује--ли--у----кући? П______ л_ с____ к____ П-т-ј-ш л- с-т-а к-ћ-? ---------------------- Путујеш ли сутра кући? 0
P-t-je--l--s---a-ku---? P______ l_ s____ k____ P-t-j-š l- s-t-a k-c-i- ----------------------- Putuješ li sutra kući?
Nem, először a hét végén. Не- --к--а-в-к--д. Н__ т__ з_ в______ Н-, т-к з- в-к-н-. ------------------ Не, тек за викенд. 0
N-, -ek-za--ik--d. N__ t__ z_ v______ N-, t-k z- v-k-n-. ------------------ Ne, tek za vikend.
De már vasárnap visszajövök. А-- с- в-аћ-- в-ћ-у --д-љ-. А__ с_ в_____ в__ у н______ А-и с- в-а-а- в-ћ у н-д-љ-. --------------------------- Али се враћам већ у недељу. 0
A-i se v-a--am ---́-- -e---ju. A__ s_ v_____ v__ u n_______ A-i s- v-a-́-m v-c- u n-d-l-u- ------------------------------ Ali se vraćam već u nedelju.
A lányod felnőtt már? Д- -- ј---во-а---------ћ-о---сл-? Д_ л_ ј_ т____ ћ____ в__ о_______ Д- л- ј- т-о-а ћ-р-а в-ћ о-р-с-а- --------------------------------- Да ли је твоја ћерка већ одрасла? 0
D--l---e tvo-a -́erka--ec--o--a---? D_ l_ j_ t____ ć____ v__ o_______ D- l- j- t-o-a c-e-k- v-c- o-r-s-a- ----------------------------------- Da li je tvoja ćerka već odrasla?
Nem, ő még csak tizenhét éves. Н-, ----и-а---- с--ам--ес--го--н-. Н__ о__ и__ т__ с_________ г______ Н-, о-а и-а т-к с-д-м-а-с- г-д-н-. ---------------------------------- Не, она има тек седамнаест година. 0
Ne,-on- -m- --k -----n-e-- g---na. N__ o__ i__ t__ s_________ g______ N-, o-a i-a t-k s-d-m-a-s- g-d-n-. ---------------------------------- Ne, ona ima tek sedamnaest godina.
De már van egy barátja. А-и--на ве--им---о-ка. А__ о__ в__ и__ м_____ А-и о-а в-ћ и-а м-м-а- ---------------------- Али она већ има момка. 0
A-- -na --ć-i-- m--ka. A__ o__ v__ i__ m_____ A-i o-a v-c- i-a m-m-a- ----------------------- Ali ona već ima momka.

Amit a szavak elmesélnek

Világszerte sok millió könyv létezik. Hogy mennyit írtak máig pontosan, nem tudjuk. Ezekben a könyvekben nagyon sok tudás van eltárolva. Ha mindegyiket el tudnánk olvasni, nagyon sokat tudnánk meg az életről. Könyveink ugyanis megmutatják nekünk hogyan változik világunk. Minden kornak megvannak a maga könyvei. Belőlük meg lehet tudni, hogy mi fontos az emberiségnek. Sajnos senki sem képes az összes könyvet elolvasni. A modern technika segítségével azonban meg lehet vizsgálni a könyveket. A digitalizálás által a könyveket adatként el lehet menteni. Ezután a tartalmat meg lehet vizsgálni. A nyelvészek így képeset megfigyelni, hogyan változott a nyelvünk. Még érdekesebb viszont a szavak gyakoriságát vizsgálni. Ezáltal fel lehet ismerni bizonyos dolgok fontosságát. Kutatók több mint 5 millió könyvet vizsgáltak meg. Ezek az elmúl öt évszázadból származó könyvek voltak. Összesen körülbelül 500 milliárd szót vizsgáltak. A szavak gyakorisága megmutatja, hogy régebben és ma hogyan éltek az emberek. A nyelvben ötletek és trendek tükröződnek. A férfiak szó például veszített jelentőségéből. Ma ritkábban használjuk mint régebben. Ezzel szemben viszont a szó jelentősége lényegesen megnőtt. Azt is lehet látni a szavakban, hogy mit eszünk szívesen. Az 50-es években a fagylalt szó volt nagyon fontos. Ezután a pizza és a tészta szó jött divatba. Az utóbbi években pedig a sushi szó dominál. Minden nyelvkedvelő számára van egy jó hír… Nyelvünk minden évben újabb szavakkal gazdagodik!