Kifejezéstár

hu Kérdések 1   »   sr Постављати питања 1

62 [hatvankettő]

Kérdések 1

Kérdések 1

62 [шездесет и два]

62 [šezdeset i dva]

Постављати питања 1

[Postavljati pitanja 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
tanulni у--ти у---- у-и-и ----- учити 0
u---i u---- u-i-i ----- učiti
Az iskolások sokat tanulnak? Уч---- ------и--н-го? У-- л- у------ м----- У-е л- у-е-и-и м-о-о- --------------------- Уче ли ученици много? 0
U-e -i--če---- -n-g-? U-- l- u------ m----- U-e l- u-e-i-i m-o-o- --------------------- Uče li učenici mnogo?
Nem, keveset tanulnak. Н-, они-у-е -а-о. Н-- о-- у-- м---- Н-, о-и у-е м-л-. ----------------- Не, они уче мало. 0
N---oni-u----a-o. N-- o-- u-- m---- N-, o-i u-e m-l-. ----------------- Ne, oni uče malo.
kérdezni пи-ати п----- п-т-т- ------ питати 0
p-t--i p----- p-t-t- ------ pitati
Sokszor megkérdezi ön a tanárt? П--ате-л--чес-- -чи--љ-? П----- л- ч---- у------- П-т-т- л- ч-с-о у-и-е-а- ------------------------ Питате ли често учитеља? 0
P-ta-- li--es-o učit---a? P----- l- č---- u-------- P-t-t- l- č-s-o u-i-e-j-? ------------------------- Pitate li često učitelja?
Nem, nem kérdezem sokszor. Не- ----и-а---а----то. Н-- н- п---- г- ч----- Н-, н- п-т-м г- ч-с-о- ---------------------- Не, не питам га често. 0
N-, n- p-tam -a -es--. N-- n- p---- g- č----- N-, n- p-t-m g- č-s-o- ---------------------- Ne, ne pitam ga često.
válaszolni од-о-----и о--------- о-г-в-р-т- ---------- одговорити 0
odgov--i-i o--------- o-g-v-r-t- ---------- odgovoriti
Válaszoljon kérem! Од-о-о-ите- мол-м--а-. О---------- м---- В--- О-г-в-р-т-, м-л-м В-с- ---------------------- Одговорите, молим Вас. 0
O---vori-e--m-l---V--. O---------- m---- V--- O-g-v-r-t-, m-l-m V-s- ---------------------- Odgovorite, molim Vas.
Válaszolok. Ј--одг-варам. Ј- о--------- Ј- о-г-в-р-м- ------------- Ја одговарам. 0
J- o--ov--a-. J- o--------- J- o-g-v-r-m- ------------- Ja odgovaram.
dolgozni ра-ити р----- р-д-т- ------ радити 0
ra-i-i r----- r-d-t- ------ raditi
Éppen dolgozik? Ра-- -- о- ----в-? Р--- л- о- у------ Р-д- л- о- у-р-в-? ------------------ Ради ли он управо? 0
Radi-l- -n ---av-? R--- l- o- u------ R-d- l- o- u-r-v-? ------------------ Radi li on upravo?
Igen, éppen dolgozik. Да- у-ра-----ди. Д-- у----- р---- Д-, у-р-в- р-д-. ---------------- Да, управо ради. 0
Da- u-ra----a-i. D-- u----- r---- D-, u-r-v- r-d-. ---------------- Da, upravo radi.
jönni до-а---и д------- д-л-з-т- -------- долазити 0
dolaziti d------- d-l-z-t- -------- dolaziti
Jönnek önök? До-а-и----- -и? Д------- л- В-- Д-л-з-т- л- В-? --------------- Долазите ли Ви? 0
D--azit--li--i? D------- l- V-- D-l-z-t- l- V-? --------------- Dolazite li Vi?
Igen, mindjárt jövünk. Д----о--з-м- о--ах. Д-- д------- о----- Д-, д-л-з-м- о-м-х- ------------------- Да, долазимо одмах. 0
Da---ol-zimo-odm--. D-- d------- o----- D-, d-l-z-m- o-m-h- ------------------- Da, dolazimo odmah.
lakni ста-о-ати с-------- с-а-о-а-и --------- становати 0
st-n--a-i s-------- s-a-o-a-i --------- stanovati
Berlinben lakik? Ста-уј-т--л- у -ер--н-? С-------- л- у Б------- С-а-у-е-е л- у Б-р-и-у- ----------------------- Станујете ли у Берлину? 0
St---j-t--l- --------u? S-------- l- u B------- S-a-u-e-e l- u B-r-i-u- ----------------------- Stanujete li u Berlinu?
Igen, Berlinben lakom. Д-, -- ----у-ем-- -ерлин-. Д-- ј- с------- у Б------- Д-, ј- с-а-у-е- у Б-р-и-у- -------------------------- Да, ја станујем у Берлину. 0
Da--j- stan---m-u-----i--. D-- j- s------- u B------- D-, j- s-a-u-e- u B-r-i-u- -------------------------- Da, ja stanujem u Berlinu.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Aki beszélni akar annak írnia is kell!

Idegen nyelveket megtanulni nem mindig egyszerű feladat. Az elején különösen a kiejtés okoz sokszor problémát a diákok számára. Sokan közülük nem mernek mondatokat kimondani az idegen nyelven. Túlságosan is félnek attól, hogy hibákat követnek el. Az ilyen diákok számára az írás jelenthet megoldást. Ugyanis aki helyesen akar beszélni, annak minél többet kell írnia! Az írás segít nekünk abban, hogy megszokjunk egy idegen nyelvet. Ennek több oka is van. Az írás másként működik mint a beszéd. Ez egy sokkal összetettebb folyamat. Írás közben többet gondolkodunk azon, hogy mely szavakat válasszuk. Ezáltal agyunk sokkal intenzívebben fogalakozik az új nyelvvel. Továbbá írás közben sokkal kiegyensúlyozottabbak vagyunk. Nincsen velünk senki aki válaszra várna. Így lassan elveszíthetjük félelmünket az új nyelvvel szemben. Az írás emellett a kreativitást is segíti. Szabadabban érezzük magunkat és inkább játszunk az új nyelvvel. Az írás több időt is biztosít nekünk mint a beszéd. És támogatja az emlékező képességünket is! Az írás legnagyobb előnye viszont a távolságtartó formája. Ez annyit jelent, hogy a írásunk eredményét pontosan látjuk. Mindent világosan magunk előtt látunk. Így hibáinkat magunk tudjuk javítani és eközben tanulunk is. Azt, hogy miket írunk az új nyelven tulajdonképpen teljesen mindegy. A fontos az, hogy rendszeresen fogalmazzunk egész mondatokat. Aki ezt gyakorolni akarja, kereshet magának egy külföldi levélbarátot. Aztán valamikor találkozhat vele személyesen is. Meg fogja látni: A beszéd most már sokkal könnyebben megy!