И --апу- - мајоне--м.
И д----- с м---------
И д-а-у- с м-ј-н-з-м-
---------------------
И двапут с мајонезом. 0 I--va-ut s m-j---zo-.I d----- s m---------I d-a-u- s m-j-n-z-m----------------------I dvaput s majonezom.
Ј--е-е -и-и В- -ад- п-аз--ук?
Ј----- л- и В- р--- п--------
Ј-д-т- л- и В- р-д- п-а-и-у-?
-----------------------------
Једете ли и Ви радо празилук? 0 Je-e-e -- i-Vi-r----p-a-i--k?J----- l- i V- r--- p--------J-d-t- l- i V- r-d- p-a-i-u-?-----------------------------Jedete li i Vi rado praziluk?
Ј--ет--л- -и -ад- и кис-ли -у-у-?
Ј----- л- В- р--- и к----- к-----
Ј-д-т- л- В- р-д- и к-с-л- к-п-с-
---------------------------------
Једете ли Ви радо и кисели купус? 0 J--et--li-V--rado - -----i--upus?J----- l- V- r--- i k----- k-----J-d-t- l- V- r-d- i k-s-l- k-p-s----------------------------------Jedete li Vi rado i kiseli kupus?
Ј-дет- ли -----д--и лећу?
Ј----- л- В- р--- и л----
Ј-д-т- л- В- р-д- и л-ћ-?
-------------------------
Једете ли Ви радо и лећу? 0 J-de-e-li Vi r--o i -ec--?J----- l- V- r--- i l-----J-d-t- l- V- r-d- i l-c-u---------------------------Jedete li Vi rado i leću?
Ј-де---- и--- --д- шарг-реп-?
Ј---- л- и т- р--- ш---------
Ј-д-ш л- и т- р-д- ш-р-а-е-у-
-----------------------------
Једеш ли и ти радо шаргарепу? 0 Je-eš l- i-ti r-d--š--g---pu?J---- l- i t- r--- š---------J-d-š l- i t- r-d- š-r-a-e-u------------------------------Jedeš li i ti rado šargarepu?
Једе---и---ти---до ----у--?
Ј---- л- и т- р--- б-------
Ј-д-ш л- и т- р-д- б-о-у-e-
---------------------------
Једеш ли и ти радо брокулe? 0 Jed-š--i ---i r-d--bro-ul-?J---- l- i t- r--- b-------J-d-š l- i t- r-d- b-o-u-e----------------------------Jedeš li i ti rado brokule?
Једе- -и-- т----до-па-р-к-?
Ј---- л- и т- р--- п-------
Ј-д-ш л- и т- р-д- п-п-и-у-
---------------------------
Једеш ли и ти радо паприку? 0 Je----li - t- ---o-p-p--ku?J---- l- i t- r--- p-------J-d-š l- i t- r-d- p-p-i-u----------------------------Jedeš li i ti rado papriku?
A legtöbb világszerte beszélt nyelv tonális nyelv.
A tonális nyelveknél a hangok magassága a mérvadó.
Ez határozza meg, hogy az egyes szavak vagy szótagok milyen jelentőséggel bírnak.
Ezáltal a hang szorosan kapcsolódik a szóhoz.
A legtöbb Ázsiában beszélt nyelv tonális nyelv.
A kínai, a thai és a vietnámi nyelv is ide tartozik.
Afrikában is léteznek különböző tonális nyelvek.
Sok Amerikában honos nyelv szintén tonális.
Az indogermán nyelvek legtöbbször csak hanglejtési elemeket tartalmaznak.
Ez a svéd és a szerb nyelvben van például így.
A hangmagasságok száma az egyes nyelvekben különböző.
A kínai nyelv négy hangmagasságot különböztet meg.
A
ma
szótagnak négy jelentőséggel bírhat.
Ezek az
anya, kender, ló
és
káromkodás
.
Érdekes még, hogy a hallásunkra is kihatással vannak.
Az abszolút hallással való kutatások kimutatták ezt.
Az abszolút hallás a hallott hangok pontos beazonosítására irányuló képesség.
Európában és Észak-Amerikában nagyon ritka az abszolút hallás.
10000-ből 1 ember rendelkezik vele.
A kínai anyanyelvűeknél ez másképp van.
Náluk 9-szer többen rendelkeznek ezzel a képességgel.
Kisgyerekként mindannyian rendelkezünk abszolút hallással.
Szükségünk van ugyanis rá, hogy rendesen megtanuljunk beszélni.
Sajnos a legtöbb ember esetében ez a tulajdonság elvész.
A hangok magassága természetesen a zenében is fontos.
Ez főleg azoknál a kultúráknál van így melyek tonális nyelveket beszélnek.
Nekik pontosan be kell tartani a dallamot.
Különben egy szép szerelmi dalból egy értelmetlen ének lesz!