Kifejezéstár

hu A vendéglőben 4   »   sr У ресторану 4

32 [harminckettö]

A vendéglőben 4

A vendéglőben 4

32 [тридесет и два]

32 [trideset i dva]

У ресторану 4

[U restoranu 4]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Egy adag hasábburgonyát ketchuppal. Ј-д-н-ут п-мфр----а ке--п-м. Ј------- п------ с- к------- Ј-д-н-у- п-м-р-т с- к-ч-п-м- ---------------------------- Једанпут помфрит са кечапом. 0
Je---pu--pom-ri- -- -----o-. J------- p------ s- k------- J-d-n-u- p-m-r-t s- k-č-p-m- ---------------------------- Jedanput pomfrit sa kečapom.
És két adagot majonézzel. И --апу- - мајоне--м. И д----- с м--------- И д-а-у- с м-ј-н-з-м- --------------------- И двапут с мајонезом. 0
I--va-ut s m-j---zo-. I d----- s m--------- I d-a-u- s m-j-n-z-m- --------------------- I dvaput s majonezom.
És három adag sült kolbászt mustárral. И--рип-т---ж-ну--об--и-- с- с-н-ом. И т----- п----- к------- с- с------ И т-и-у- п-ж-н- к-б-с-ц- с- с-н-о-. ----------------------------------- И трипут пржену кобасицу са сенфом. 0
I t--put-p-že-u-ko-----u-s- -e--o-. I t----- p----- k------- s- s------ I t-i-u- p-ž-n- k-b-s-c- s- s-n-o-. ----------------------------------- I triput prženu kobasicu sa senfom.
Milyen zöldsége van? К-кв--п---ће-им-т-? К---- п----- и----- К-к-о п-в-ћ- и-а-е- ------------------- Какво поврће имате? 0
K--v---o--ć--imate? K---- p------ i----- K-k-o p-v-c-e i-a-e- -------------------- Kakvo povrće imate?
Van babjuk? Им--- л--па--ља? И---- л- п------ И-а-е л- п-с-љ-? ---------------- Имате ли пасуља? 0
I-at- -i---s--ja? I---- l- p------- I-a-e l- p-s-l-a- ----------------- Imate li pasulja?
Van karfioljuk? И-а-е-л- ---ф-о-а? И---- л- к-------- И-а-е л- к-р-и-л-? ------------------ Имате ли карфиола? 0
Im-te-li -a---ol-? I---- l- k-------- I-a-e l- k-r-i-l-? ------------------ Imate li karfiola?
Szívesen eszem kukoricát. Ја--ад---ед---кук-руз. Ј- р--- ј---- к------- Ј- р-д- ј-д-м к-к-р-з- ---------------------- Ја радо једем кукуруз. 0
J---ad- ----m kuk--uz. J- r--- j---- k------- J- r-d- j-d-m k-k-r-z- ---------------------- Ja rado jedem kukuruz.
Szívesen eszem uborkát. Ј- -адо-ј---м-кр-с-авце. Ј- р--- ј---- к--------- Ј- р-д- ј-д-м к-а-т-в-е- ------------------------ Ја радо једем краставце. 0
J--r--- --de--kr-s-av--. J- r--- j---- k--------- J- r-d- j-d-m k-a-t-v-e- ------------------------ Ja rado jedem krastavce.
Szívesen eszem paradicsomot. Ја---д- --д---пар---ј-. Ј- р--- ј---- п-------- Ј- р-д- ј-д-м п-р-д-ј-. ----------------------- Ја радо једем парадајз. 0
J- r-d---ed-m -ara-a-z. J- r--- j---- p-------- J- r-d- j-d-m p-r-d-j-. ----------------------- Ja rado jedem paradajz.
Eszik ön szívesen hagymát is? Ј--е-е -и-и В- -ад- п-аз--ук? Ј----- л- и В- р--- п-------- Ј-д-т- л- и В- р-д- п-а-и-у-? ----------------------------- Једете ли и Ви радо празилук? 0
Je-e-e -- i-Vi-r----p-a-i--k? J----- l- i V- r--- p-------- J-d-t- l- i V- r-d- p-a-i-u-? ----------------------------- Jedete li i Vi rado praziluk?
Eszik ön szívesen savanyúkáposztát is? Ј--ет--л- -и -ад- и кис-ли -у-у-? Ј----- л- В- р--- и к----- к----- Ј-д-т- л- В- р-д- и к-с-л- к-п-с- --------------------------------- Једете ли Ви радо и кисели купус? 0
J--et--li-V--rado - -----i--upus? J----- l- V- r--- i k----- k----- J-d-t- l- V- r-d- i k-s-l- k-p-s- --------------------------------- Jedete li Vi rado i kiseli kupus?
Eszik ön szívesen lencsét is? Ј-дет- ли -----д--и лећу? Ј----- л- В- р--- и л---- Ј-д-т- л- В- р-д- и л-ћ-? ------------------------- Једете ли Ви радо и лећу? 0
J-de-e-li Vi r--o i -ec--? J----- l- V- r--- i l----- J-d-t- l- V- r-d- i l-c-u- -------------------------- Jedete li Vi rado i leću?
Eszel szívesen sárgarépát is? Ј-де---- и--- --д- шарг-реп-? Ј---- л- и т- р--- ш--------- Ј-д-ш л- и т- р-д- ш-р-а-е-у- ----------------------------- Једеш ли и ти радо шаргарепу? 0
Je-eš l- i-ti r-d--š--g---pu? J---- l- i t- r--- š--------- J-d-š l- i t- r-d- š-r-a-e-u- ----------------------------- Jedeš li i ti rado šargarepu?
Eszel szívesen brokkolit is? Једе---и---ти---до ----у--? Ј---- л- и т- р--- б------- Ј-д-ш л- и т- р-д- б-о-у-e- --------------------------- Једеш ли и ти радо брокулe? 0
Jed-š--i ---i r-d--bro-ul-? J---- l- i t- r--- b------- J-d-š l- i t- r-d- b-o-u-e- --------------------------- Jedeš li i ti rado brokule?
Eszel szívesen paprikát is? Једе- -и-- т----до-па-р-к-? Ј---- л- и т- р--- п------- Ј-д-ш л- и т- р-д- п-п-и-у- --------------------------- Једеш ли и ти радо паприку? 0
Je----li - t- ---o-p-p--ku? J---- l- i t- r--- p------- J-d-š l- i t- r-d- p-p-i-u- --------------------------- Jedeš li i ti rado papriku?
Nem szeretem a hagymát. Ј---е-в--------. Ј- н- в---- л--- Ј- н- в-л-м л-к- ---------------- Ја не волим лук. 0
Ja ne -o-i---u-. J- n- v---- l--- J- n- v-l-m l-k- ---------------- Ja ne volim luk.
Nem szeretem az olivabogyót. Ја--е--олим -а--и--. Ј- н- в---- м------- Ј- н- в-л-м м-с-и-е- -------------------- Ја не волим маслине. 0
J--n- -ol-m masl---. J- n- v---- m------- J- n- v-l-m m-s-i-e- -------------------- Ja ne volim masline.
Nem szeretem a gombát. Ја--е--оли--гљ-ве. Ј- н- в---- г----- Ј- н- в-л-м г-и-е- ------------------ Ја не волим гљиве. 0
J--ne v---m---ji--. J- n- v---- g------ J- n- v-l-m g-j-v-. ------------------- Ja ne volim gljive.

Tonális nyelvek

A legtöbb világszerte beszélt nyelv tonális nyelv. A tonális nyelveknél a hangok magassága a mérvadó. Ez határozza meg, hogy az egyes szavak vagy szótagok milyen jelentőséggel bírnak. Ezáltal a hang szorosan kapcsolódik a szóhoz. A legtöbb Ázsiában beszélt nyelv tonális nyelv. A kínai, a thai és a vietnámi nyelv is ide tartozik. Afrikában is léteznek különböző tonális nyelvek. Sok Amerikában honos nyelv szintén tonális. Az indogermán nyelvek legtöbbször csak hanglejtési elemeket tartalmaznak. Ez a svéd és a szerb nyelvben van például így. A hangmagasságok száma az egyes nyelvekben különböző. A kínai nyelv négy hangmagasságot különböztet meg. A ma szótagnak négy jelentőséggel bírhat. Ezek az anya, kender, ló és káromkodás . Érdekes még, hogy a hallásunkra is kihatással vannak. Az abszolút hallással való kutatások kimutatták ezt. Az abszolút hallás a hallott hangok pontos beazonosítására irányuló képesség. Európában és Észak-Amerikában nagyon ritka az abszolút hallás. 10000-ből 1 ember rendelkezik vele. A kínai anyanyelvűeknél ez másképp van. Náluk 9-szer többen rendelkeznek ezzel a képességgel. Kisgyerekként mindannyian rendelkezünk abszolút hallással. Szükségünk van ugyanis rá, hogy rendesen megtanuljunk beszélni. Sajnos a legtöbb ember esetében ez a tulajdonság elvész. A hangok magassága természetesen a zenében is fontos. Ez főleg azoknál a kultúráknál van így melyek tonális nyelveket beszélnek. Nekik pontosan be kell tartani a dallamot. Különben egy szép szerelmi dalból egy értelmetlen ének lesz!