Овд- је -ој -а---.
Овде је мој пасош.
О-д- ј- м-ј п-с-ш-
------------------
Овде је мој пасош. 0 Ovd---- -o- -a--š.Ovde je moj pasoš.O-d- j- m-j p-s-š-------------------Ovde je moj pasoš.
А ов-е је м-ја-----са.
А овде је моја адреса.
А о-д- ј- м-ј- а-р-с-.
----------------------
А овде је моја адреса. 0 A o-d---e---j- adre--.A ovde je moja adresa.A o-d- j- m-j- a-r-s-.----------------------A ovde je moja adresa.
Я хотел бы / хотела бы положить деньги на мой счёт.
Szeretnék kivenni pénzt a bankszámlámról.
Ј- -е--- п--иг---- н---- -----о-----уна.
Ја желим подигнути новац са свог рачуна.
Ј- ж-л-м п-д-г-у-и н-в-ц с- с-о- р-ч-н-.
----------------------------------------
Ја желим подигнути новац са свог рачуна. 0 Ja-ž-l-m-p--i-n-t- --va- ------- -ač---.Ja želim podignuti novac sa svog računa.J- ž-l-m p-d-g-u-i n-v-c s- s-o- r-č-n-.----------------------------------------Ja želim podignuti novac sa svog računa.
Ја --ек-ј---д----ку -- ---а-к-.
Ја очекујем дознаку из Немачке.
Ј- о-е-у-е- д-з-а-у и- Н-м-ч-е-
-------------------------------
Ја очекујем дознаку из Немачке. 0 Ja-oče--j-m----nak---- -e--č--.Ja očekujem doznaku iz Nemačke.J- o-e-u-e- d-z-a-u i- N-m-č-e--------------------------------Ja očekujem doznaku iz Nemačke.
Ов-- ј- -ој б--ј р-ч-на.
Овде је мој број рачуна.
О-д- ј- м-ј б-о- р-ч-н-.
------------------------
Овде је мој број рачуна. 0 Ovd- -e-m-j------r-č---.Ovde je moj broj računa.O-d- j- m-j b-o- r-č-n-.------------------------Ovde je moj broj računa.
Да ---ј- -овац--т--ао?
Да ли је новац стигао?
Д- л- ј- н-в-ц с-и-а-?
----------------------
Да ли је новац стигао? 0 D- -- -e--o--c s----o?Da li je novac stigao?D- l- j- n-v-c s-i-a-?----------------------Da li je novac stigao?
Ја ж-лим-зам-н--и-т-----в--.
Ја желим заменити тај новац.
Ј- ж-л-м з-м-н-т- т-ј н-в-ц-
----------------------------
Ја желим заменити тај новац. 0 J---e--m-za-e-i-i-taj--ova-.Ja želim zameniti taj novac.J- ž-l-m z-m-n-t- t-j n-v-c-----------------------------Ja želim zameniti taj novac.
Ј---ре-ам--м-рич-- --л-р-.
Ја требам америчке доларе.
Ј- т-е-а- а-е-и-к- д-л-р-.
--------------------------
Ја требам америчке доларе. 0 J- ---b-m -m-r-č-e --l-r-.Ja trebam američke dolare.J- t-e-a- a-e-i-k- d-l-r-.--------------------------Ja trebam američke dolare.
Им--ли о-д- -ан---а-?
Има ли овде банкомат?
И-а л- о-д- б-н-о-а-?
---------------------
Има ли овде банкомат? 0 I-a--i ---e ba----at?Ima li ovde bankomat?I-a l- o-d- b-n-o-a-?---------------------Ima li ovde bankomat?
Ко--ко-н-в----- ---е-по-иг-у-и?
Колико новца се може подигнути?
К-л-к- н-в-а с- м-ж- п-д-г-у-и-
-------------------------------
Колико новца се може подигнути? 0 Ko-i-o n-vca-se m--- pod------?Koliko novca se može podignuti?K-l-k- n-v-a s- m-ž- p-d-g-u-i--------------------------------Koliko novca se može podignuti?
К-је-к-е----е к-р-----с- могу --р------?
Које кредитне картице се могу користити?
К-ј- к-е-и-н- к-р-и-е с- м-г- к-р-с-и-и-
----------------------------------------
Које кредитне картице се могу користити? 0 Koje-kr---tne-k-rtic--s--mog---o-i--i--?Koje kreditne kartice se mogu koristiti?K-j- k-e-i-n- k-r-i-e s- m-g- k-r-s-i-i-----------------------------------------Koje kreditne kartice se mogu koristiti?
Amikor egy nyelvet tanulunk, megtanuljuk a nyelvtanát is.
Gyerekeknél, akik az anyanyelvüket tanulják, ez automatikusan megtörténik.
Nem veszik észre, hogy agyuk sok különböző szabályt megtanul.
Mégis az elejétől kezdve helyesen tanulják meg az anyanyelvüket.
Mivel sok nyelv létezik, sok nyelvtan is létezik.
De létezik egy általános, univerzális nyelvtan?
Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja a tudósokat.
Új kutatások választ adhatnak erre a kérdésre.
Agykutatók ugyanis érdekes felfedezésre jutottak.
Teszt alanyoknak nyelvtani szabályokat tanítottak.
Ezek az alanyok nyelvet tanuló diákok voltak.
Japán vagy olasz nyelvet tanultak.
A nyelvtani szabályok fele kitaláció volt.
A tesztalanyok viszont ezt nem tudták.
A tanulás után a diákoknak mondatokat mutattak.
El kellett dönteniük, hogy a mondatok helyesek-e vagy sem.
A feladat megoldása közben vizsgálták az agyukat.
Vagyis mérték az agyi tevékenységüket.
Így meg tudták állapítani, hogy az agyuk hogyan reagál a mondatokra.
És úgy néz ki, hogy az agyunk felismeri a nyelvtant!
A nyelv feldolgozása közben az agy bizonyos részei aktívak.
Ide tartozik a Broca terület is.
A nagyagy bal agyféltekében található.
Amikor a diákok a valós szabályokat vizsgálták, akkor ez a régió nagyon aktív volt.
A kitalált szabályok esetében viszont lényegesen lecsökkent az aktivitás.
Lehetséges tehát, hogy minden egyes nyelvtannak ugyanaz az alapja.
Így az összes nyelv nyelvtana ugyanazokat az alapokat követné.
És ezek az alapok már velünk születnek…