Kifejezéstár

hu Kérdések 1   »   ka კითხვის დასმა 1

62 [hatvankettő]

Kérdések 1

Kérdések 1

62 [სამოცდაორი]

62 [samotsdaori]

კითხვის დასმა 1

[k'itkhvis dasma 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar grúz Lejátszás Több
tanulni სწ--ლა სწავლა ს-ა-ლ- ------ სწავლა 0
s---av-a sts'avla s-s-a-l- -------- sts'avla
Az iskolások sokat tanulnak? მ--წავლე-----ევ-ს -წავლო-ენ? მოსწავლეები ბევრს სწავლობენ? მ-ს-ა-ლ-ე-ი ბ-ვ-ს ს-ა-ლ-ბ-ნ- ---------------------------- მოსწავლეები ბევრს სწავლობენ? 0
m-s-s'-vle-b---ev---s-s-avl---n? mosts'avleebi bevrs sts'avloben? m-s-s-a-l-e-i b-v-s s-s-a-l-b-n- -------------------------------- mosts'avleebi bevrs sts'avloben?
Nem, keveset tanulnak. ა-ა- -სინი-ც--ას-ს-ა-----ნ. არა, ისინი ცოტას სწავლობენ. ა-ა- ი-ი-ი ც-ტ-ს ს-ა-ლ-ბ-ნ- --------------------------- არა, ისინი ცოტას სწავლობენ. 0
ara- --in- -s-t'-- --s'-v-ob--. ara, isini tsot'as sts'avloben. a-a- i-i-i t-o-'-s s-s-a-l-b-n- ------------------------------- ara, isini tsot'as sts'avloben.
kérdezni შე-ი-ხ--. შეკითხვა. შ-კ-თ-ვ-. --------- შეკითხვა. 0
sh-k-it--v-. shek'itkhva. s-e-'-t-h-a- ------------ shek'itkhva.
Sokszor megkérdezi ön a tanárt? ხშ--ა- -კი----ი- მას-ავლებ---? ხშირად ეკითხებით მასწავლებელს? ხ-ი-ა- ე-ი-ხ-ბ-თ მ-ს-ა-ლ-ბ-ლ-? ------------------------------ ხშირად ეკითხებით მასწავლებელს? 0
khshirad------kh---t--ast-'-v-e-e--? khshirad ek'itkhebit masts'avlebels? k-s-i-a- e-'-t-h-b-t m-s-s-a-l-b-l-? ------------------------------------ khshirad ek'itkhebit masts'avlebels?
Nem, nem kérdezem sokszor. არ-- -ე-მას ხ-ი-------ვეკითხ-ბ-. არა, მე მას ხშირად არ ვეკითხები. ა-ა- მ- მ-ს ხ-ი-ა- ა- ვ-კ-თ-ე-ი- -------------------------------- არა, მე მას ხშირად არ ვეკითხები. 0
ara,--- mas-khshi-a--a----k'-----b-. ara, me mas khshirad ar vek'itkhebi. a-a- m- m-s k-s-i-a- a- v-k-i-k-e-i- ------------------------------------ ara, me mas khshirad ar vek'itkhebi.
válaszolni პა-უხი პასუხი პ-ს-ხ- ------ პასუხი 0
p'---khi p'asukhi p-a-u-h- -------- p'asukhi
Válaszoljon kérem! მ-პ-ს-ხ--,-თ- -ეიძ--ბა. მიპასუხეთ, თუ შეიძლება. მ-პ-ს-ხ-თ- თ- შ-ი-ლ-ბ-. ----------------------- მიპასუხეთ, თუ შეიძლება. 0
mi--as-k-e-, -----e--zleba. mip'asukhet, tu sheidzleba. m-p-a-u-h-t- t- s-e-d-l-b-. --------------------------- mip'asukhet, tu sheidzleba.
Válaszolok. ვ--სუხ-ბ. ვპასუხობ. ვ-ა-უ-ო-. --------- ვპასუხობ. 0
v-'a------. vp'asukhob. v-'-s-k-o-. ----------- vp'asukhob.
dolgozni მ-შ---ა მუშაობა მ-შ-ო-ა ------- მუშაობა 0
mus-a--a mushaoba m-s-a-b- -------- mushaoba
Éppen dolgozik? ი---ხ-- ---ა-ბს? ის ახლა მუშაობს? ი- ა-ლ- მ-შ-ო-ს- ---------------- ის ახლა მუშაობს? 0
is--kh-a-mu--a-b-? is akhla mushaobs? i- a-h-a m-s-a-b-? ------------------ is akhla mushaobs?
Igen, éppen dolgozik. დ--ხ---ს -ხლ- ------ს. დიახ, ის ახლა მუშაობს. დ-ა-, ი- ა-ლ- მ-შ-ო-ს- ---------------------- დიახ, ის ახლა მუშაობს. 0
di--h-----akhla m-sh---s. diakh, is akhla mushaobs. d-a-h- i- a-h-a m-s-a-b-. ------------------------- diakh, is akhla mushaobs.
jönni მ---ლა მოსვლა მ-ს-ლ- ------ მოსვლა 0
m-sv-a mosvla m-s-l- ------ mosvla
Jönnek önök? მ----არ-? მოდიხართ? მ-დ-ხ-რ-? --------- მოდიხართ? 0
mod--ha--? modikhart? m-d-k-a-t- ---------- modikhart?
Igen, mindjárt jövünk. დი--- ჩ--ნ -ხლავე მო--ლთ. დიახ, ჩვენ ახლავე მოვალთ. დ-ა-, ჩ-ე- ა-ლ-ვ- მ-ვ-ლ-. ------------------------- დიახ, ჩვენ ახლავე მოვალთ. 0
di-k-, ch--n a-h------ova--. diakh, chven akhlave movalt. d-a-h- c-v-n a-h-a-e m-v-l-. ---------------------------- diakh, chven akhlave movalt.
lakni ც--ვ--ბა ცხოვრება ც-ო-რ-ბ- -------- ცხოვრება 0
tskh--r--a tskhovreba t-k-o-r-b- ---------- tskhovreba
Berlinben lakik? თ-ვ---ბ--ლი--ი ც---რო--? თქვენ ბერლინში ცხოვრობთ? თ-ვ-ნ ბ-რ-ი-შ- ც-ო-რ-ბ-? ------------------------ თქვენ ბერლინში ცხოვრობთ? 0
t-v-n-berli--h- ts---v-ob-? tkven berlinshi tskhovrobt? t-v-n b-r-i-s-i t-k-o-r-b-? --------------------------- tkven berlinshi tskhovrobt?
Igen, Berlinben lakom. დია-- -ე-ბერ----ი ვც--ვრ--. დიახ, მე ბერლინში ვცხოვრობ. დ-ა-, მ- ბ-რ-ი-შ- ვ-ხ-ვ-ო-. --------------------------- დიახ, მე ბერლინში ვცხოვრობ. 0
d---h,-m- ber-insh--v--k-ov--b. diakh, me berlinshi vtskhovrob. d-a-h- m- b-r-i-s-i v-s-h-v-o-. ------------------------------- diakh, me berlinshi vtskhovrob.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Aki beszélni akar annak írnia is kell!

Idegen nyelveket megtanulni nem mindig egyszerű feladat. Az elején különösen a kiejtés okoz sokszor problémát a diákok számára. Sokan közülük nem mernek mondatokat kimondani az idegen nyelven. Túlságosan is félnek attól, hogy hibákat követnek el. Az ilyen diákok számára az írás jelenthet megoldást. Ugyanis aki helyesen akar beszélni, annak minél többet kell írnia! Az írás segít nekünk abban, hogy megszokjunk egy idegen nyelvet. Ennek több oka is van. Az írás másként működik mint a beszéd. Ez egy sokkal összetettebb folyamat. Írás közben többet gondolkodunk azon, hogy mely szavakat válasszuk. Ezáltal agyunk sokkal intenzívebben fogalakozik az új nyelvvel. Továbbá írás közben sokkal kiegyensúlyozottabbak vagyunk. Nincsen velünk senki aki válaszra várna. Így lassan elveszíthetjük félelmünket az új nyelvvel szemben. Az írás emellett a kreativitást is segíti. Szabadabban érezzük magunkat és inkább játszunk az új nyelvvel. Az írás több időt is biztosít nekünk mint a beszéd. És támogatja az emlékező képességünket is! Az írás legnagyobb előnye viszont a távolságtartó formája. Ez annyit jelent, hogy a írásunk eredményét pontosan látjuk. Mindent világosan magunk előtt látunk. Így hibáinkat magunk tudjuk javítani és eközben tanulunk is. Azt, hogy miket írunk az új nyelven tulajdonképpen teljesen mindegy. A fontos az, hogy rendszeresen fogalmazzunk egész mondatokat. Aki ezt gyakorolni akarja, kereshet magának egy külföldi levélbarátot. Aztán valamikor találkozhat vele személyesen is. Meg fogja látni: A beszéd most már sokkal könnyebben megy!