Slovníček fráz

sk Časti tela   »   hu Testrészek

58 [päťdesiatosem]

Časti tela

Časti tela

58 [ötvennyolc]

Testrészek

Vyberte, ako chcete vidieť preklad:   
slovenčina maďarčina Prehrať Viac
Kreslím muža. R--z-l-k e---férf-t. R------- e-- f------ R-j-o-o- e-y f-r-i-. -------------------- Rajzolok egy férfit. 0
Najprv hlavu. E--sz-r-a -ej--. E------ a f----- E-ő-z-r a f-j-t- ---------------- Először a fejét. 0
Muž má klobúk. A-férfi k------ h---. A f---- k------ h---- A f-r-i k-l-p-t h-r-. --------------------- A férfi kalapot hord. 0
Vlasy nie je vidno. A ha----nem leh-t l--n-. A h---- n-- l---- l----- A h-j-t n-m l-h-t l-t-i- ------------------------ A hajat nem lehet látni. 0
Uši takisto nie je vidno. A -ül-k-t--e- le-e- -á-ni. A f------ s-- l---- l----- A f-l-k-t s-m l-h-t l-t-i- -------------------------- A füleket sem lehet látni. 0
Chrbát takisto nie je vidno. A--át-t --m -e--t-lát--. A h---- s-- l---- l----- A h-t-t s-m l-h-t l-t-i- ------------------------ A hátat sem lehet látni. 0
Nakreslím oči a ústa. Ler--z--o----s-em-ket és-a--z--at. L--------- a s------- é- a s------ L-r-j-o-o- a s-e-e-e- é- a s-á-a-. ---------------------------------- Lerajzolom a szemeket és a szájat. 0
Muž tancuje a smeje sa. A-f-rfi---n--l -s-n-v-t. A f---- t----- é- n----- A f-r-i t-n-o- é- n-v-t- ------------------------ A férfi táncol és nevet. 0
Muž má dlhý nos. A f--fi--- -osszú o-ra---n. A f------- h----- o--- v--- A f-r-i-e- h-s-z- o-r- v-n- --------------------------- A férfinek hosszú orra van. 0
V rukách má palicu. V-s- e-y --t---- ke-é---. V--- e-- b---- a k------- V-s- e-y b-t-t a k-z-b-n- ------------------------- Visz egy botot a kezében. 0
Okolo krku má tiež šál. E-y sál-- is-h--d-a------ k-r--. E-- s---- i- h--- a n---- k----- E-y s-l-t i- h-r- a n-a-a k-r-l- -------------------------------- Egy sálat is hord a nyaka körül. 0
Je zima a je chladno. Tél -an-é------g. T-- v-- é- h----- T-l v-n é- h-d-g- ----------------- Tél van és hideg. 0
Ruky sú silné. A --rok--rős-k. A k---- e------ A k-r-k e-ő-e-. --------------- A karok erősek. 0
Nohy sú tiež silné. A ---a- szi-t-n e-ő---. A l---- s------ e------ A l-b-k s-i-t-n e-ő-e-. ----------------------- A lábak szintén erősek. 0
Muž je zo snehu. A fé--i h--ól -a-. A f---- h---- v--- A f-r-i h-b-l v-n- ------------------ A férfi hóból van. 0
Nemá nohavice ani plášť. Nem----e---a-rág---és-k-b-tot. N-- v---- n------- é- k------- N-m v-s-l n-d-á-o- é- k-b-t-t- ------------------------------ Nem visel nadrágot és kabátot. 0
Ale nemrzne. D- --f--fi-n-m-f-gy-m--. D- a f---- n-- f--- m--- D- a f-r-i n-m f-g- m-g- ------------------------ De a férfi nem fagy meg. 0
Je to snehuliak. Ő--gy h--m-er. Ő e-- h------- Ő e-y h-e-b-r- -------------- Ő egy hóember. 0

Stiahnuť MP3 (.zipované súbory)

Nenašlo sa žiadne video!

Jazyk našich predkov

Moderné jazyky môžu lingvisti analyzovať. Používajú k tomu rôzne metódy. Ako ale ľudia hovorili pred mnohými tisíckami rokov? Odpoveď na túto otázku je oveľa ťažšia. Napriek tomu sa ňou vedci zaoberajú už dlhé roky. Radi by zistili, ako sa hovorilo kedysi. Snažia sa preto rekonštruovať staré jazykové formy. Americkí vedci práve urobili zaujímavý objav. Analyzovali viac ako 2 000 jazykov. Skúmali pritom predovšetkým vetnú stavbu týchto jazykov. Výsledky ich štúdie boli veľmi zaujímavé. Zhruba polovica jazykov mala vetnú stavbu S-O-V. To znamená, že u viet platil tento princíp: podmet (Subject), predmet (Object), prísudok (Verb). Viac než 700 jazykov sa riadi štruktúrou S-V-O. A zhruba 160 jazykov používa systém V-S-O. Len zhruba 40 jazykov využíva stavbu V-O-S. 120 jazykov má zmiešanú formu. Na druhú stranu, systémy O-V-S a O-S-V sú oveľa vzácnejšie. Väčšina skúmaných jazykov využíva princíp S-O-V. Sú to napríklad perzština, japončina alebo turečtina. Väčšina súčasných živých jazykov sa riadi štruktúrou S-V-O. Táto vetná stavba prevažuje aj u dnešných indoeurópskych jazykov. Vedci veria, že model S-O-V sa používal v minulosti. Táto stavba bola základom všetkých jazykov. Potom sa však jazyky vyvíjali odlišne. Zatiaľ nevieme, prečo sa tak stalo. Rôzne typy vetnej stavby ale musia mať nejaký dôvod. Lebo v evolučnom vývoji prežije len to, čo má určité výhody ...