Kifejezéstár

hu Hogy-kezdetű mellékmondatok 1   »   mk Споредни реченици со дека 1

91 [kilencvenegy]

Hogy-kezdetű mellékmondatok 1

Hogy-kezdetű mellékmondatok 1

91 [деведесет и еден]

91 [dyevyedyesyet i yedyen]

Споредни реченици со дека 1

[Sporyedni ryechyenitzi so dyeka 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Az idő talán jobb lesz holnap. Времето ---- -ож-б--ќ--б-------об-о. В------ у--- м----- ќ- б--- п------- В-е-е-о у-р- м-ж-б- ќ- б-д- п-д-б-о- ------------------------------------ Времето утре можеби ќе биде подобро. 0
V-y-m-et--o--rye ------- k--e--idy----dob--. V-------- o----- m------ k--- b---- p------- V-y-m-e-o o-t-y- m-ʐ-e-i k-y- b-d-e p-d-b-o- -------------------------------------------- Vryemyeto ootrye moʐyebi kjye bidye podobro.
Honnan tudja? О- --д--г- з--ет- ---? О- к--- г- з----- т--- О- к-д- г- з-а-т- т-а- ---------------------- Од каде го знаете тоа? 0
O- --d---guo-z-aye-ye t--? O- k---- g-- z------- t--- O- k-d-e g-o z-a-e-y- t-a- -------------------------- Od kadye guo znayetye toa?
Remélem, hogy jobb lesz. С----д---м- дека ќе ---- п---бр-. С- н------- д--- ќ- б--- п------- С- н-д-в-м- д-к- ќ- б-д- п-д-б-о- --------------------------------- Се надевам, дека ќе биде подобро. 0
S-e --dy------d---a --y------e ---ob-o. S-- n-------- d---- k--- b---- p------- S-e n-d-e-a-, d-e-a k-y- b-d-e p-d-b-o- --------------------------------------- Sye nadyevam, dyeka kjye bidye podobro.
Biztosan jön. Т-- ќе д-јде-со--ма--иг-р-о. Т-- ќ- д---- с----- с------- Т-ј ќ- д-ј-е с-с-м- с-г-р-о- ---------------------------- Тој ќе дојде сосема сигурно. 0
T-ј-k--- -o-dy--sosyem--s--u-or-o. T-- k--- d----- s------ s--------- T-ј k-y- d-ј-y- s-s-e-a s-g-o-r-o- ---------------------------------- Toј kjye doјdye sosyema siguoorno.
Biztos? С-гур-- -- е т-а? С------ л- е т--- С-г-р-о л- е т-а- ----------------- Сигурно ли е тоа? 0
S--u-o-n- -i ----o-? S-------- l- y- t--- S-g-o-r-o l- y- t-a- -------------------- Siguoorno li ye toa?
Tudom, hogy jön. Ј-- зна-- д-к--т-ј-ќе---ј-е. Ј-- з---- д--- т-- ќ- д----- Ј-с з-а-, д-к- т-ј ќ- д-ј-е- ---------------------------- Јас знам, дека тој ќе дојде. 0
Ј-s-zn-m- --eka-t-ј--j-e-d---ye. Ј-- z---- d---- t-- k--- d------ Ј-s z-a-, d-e-a t-ј k-y- d-ј-y-. -------------------------------- Јas znam, dyeka toј kjye doјdye.
Biztosan felhív. Т-- с-г-р-о-ќе-с------. Т-- с------ ќ- с- ј---- Т-ј с-г-р-о ќ- с- ј-в-. ----------------------- Тој сигурно ќе се јави. 0
Toј s--uo-r-- -j-e-s-e --vi. T-- s-------- k--- s-- ј---- T-ј s-g-o-r-o k-y- s-e ј-v-. ---------------------------- Toј siguoorno kjye sye јavi.
Valóban? Навис-ина? Н--------- Н-в-с-и-а- ---------- Навистина? 0
N-v---i-a? N--------- N-v-s-i-a- ---------- Navistina?
Azt hiszem, hogy felhív. Ми--ам- -ек--тој -е-с------. М------ д--- т-- ќ- с- ј---- М-с-а-, д-к- т-ј ќ- с- ј-в-. ---------------------------- Мислам, дека тој ќе се јави. 0
M-sla-,--y-ka to----y--sye ј-vi. M------ d---- t-- k--- s-- ј---- M-s-a-, d-e-a t-ј k-y- s-e ј-v-. -------------------------------- Mislam, dyeka toј kjye sye јavi.
A bor biztosan régi. Виното--и--р-о---с-аро. В----- с------ е с----- В-н-т- с-г-р-о е с-а-о- ----------------------- Виното сигурно е старо. 0
V-no-o------o--o -e sta--. V----- s-------- y- s----- V-n-t- s-g-o-r-o y- s-a-o- -------------------------- Vinoto siguoorno ye staro.
Ezt pontosan tudja? Г---нае-е -- то- с--с---рност? Г- з----- л- т-- с- с--------- Г- з-а-т- л- т-а с- с-г-р-о-т- ------------------------------ Го знаете ли тоа со сигурност? 0
G----n--et-- -i -oa so s--u--r-ost? G-- z------- l- t-- s- s----------- G-o z-a-e-y- l- t-a s- s-g-o-r-o-t- ----------------------------------- Guo znayetye li toa so siguoornost?
Feltételezem, hogy régi. Пре-по---в---м,-де-- е --аро. П-------------- д--- е с----- П-е-п-с-а-у-а-, д-к- е с-а-о- ----------------------------- Претпоставувам, дека е старо. 0
P-----o-t-vo-v--,---eka y-----ro. P---------------- d---- y- s----- P-y-t-o-t-v-o-a-, d-e-a y- s-a-o- --------------------------------- Pryetpostavoovam, dyeka ye staro.
A főnökünk jól néz ki. Н-ш-от -е---з-леда -----. Н----- ш-- и------ д----- Н-ш-о- ш-ф и-г-е-а д-б-о- ------------------------- Нашиот шеф изгледа добро. 0
N---i-t ---e----gu---da-do-ro. N------ s---- i-------- d----- N-s-i-t s-y-f i-g-l-e-a d-b-o- ------------------------------ Nashiot shyef izgulyeda dobro.
Úgy találja? Мис---е? М------- М-с-и-е- -------- Мислите? 0
Mi-l-t-e? M-------- M-s-i-y-? --------- Mislitye?
Sőt úgy találom, hogy nagyon jól néz ki. Ми-лам- ---а ------г-еда----и--н-----об-о. М------ д--- т-- и------ д--- м---- д----- М-с-а-, д-к- т-ј и-г-е-а д-р- м-о-у д-б-о- ------------------------------------------ Мислам, дека тој изгледа дури многу добро. 0
M-sl-m, ----a t----z--ly--a -oori -no-u----ob-o. M------ d---- t-- i-------- d---- m------ d----- M-s-a-, d-e-a t-ј i-g-l-e-a d-o-i m-o-u-o d-b-o- ------------------------------------------------ Mislam, dyeka toј izgulyeda doori mnoguoo dobro.
A főnöknek biztos van barátnője. Ш--о---игурно --а--------. Ш---- с------ и-- д------- Ш-ф-т с-г-р-о и-а д-в-ј-а- -------------------------- Шефот сигурно има девојка. 0
Shye--t-s---o--n----a ----o--a. S------ s-------- i-- d-------- S-y-f-t s-g-o-r-o i-a d-e-o-k-. ------------------------------- Shyefot siguoorno ima dyevoјka.
Valóban azt gondolja? Вер--ат---- ---и-ти--? В------- л- н--------- В-р-в-т- л- н-в-с-и-а- ---------------------- Верувате ли навистина? 0
Vye--ov--ye--- n--isti-a? V---------- l- n--------- V-e-o-v-t-e l- n-v-s-i-a- ------------------------- Vyeroovatye li navistina?
Nagyon lehetséges, hogy van barátnője. С-с--а е м--но--дека -ој -м---евојк-. С----- е м----- д--- т-- и-- д------- С-с-м- е м-ж-о- д-к- т-ј и-а д-в-ј-а- ------------------------------------- Сосема е можно, дека тој има девојка. 0
S---e-- -- m--no--dyeka t-- i-- d------a. S------ y- m----- d---- t-- i-- d-------- S-s-e-a y- m-ʐ-o- d-e-a t-ј i-a d-e-o-k-. ----------------------------------------- Sosyema ye moʐno, dyeka toј ima dyevoјka.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A spanyol nyelv

A spanyol a világnyelvek egyike. Több mint 380 millió ember számára a spanyol az anyanyelv. Ehhez jön nagyon sok ember, aki második nyelvként beszéli a spanyolt. Emiatt a spanyol az egyik legfontosabb nyelv a földön. Az egyik legnagyobb nyelv az újlatin nyelvek között. A spanyolnyelvűek nyelvüket español vagy castellano -nak hívják. A castellano fogalma elárulja honnan származik a spanyol nyelv. A Kasztíliai terület népi nyelvéből fejlődött ki. Már a 16. században a castellano nyelven beszélt a legtöbb spanyol. Manapság az español és a castellano fogalmát szinonimaként használják. De bírhatnak politikai jelentéssel is. A hódításokkal és a gyarmatosítással elterjedt a spanyol nyelv. Nyugat-Afrikában és a Fülöp szigeteken is spanyolul beszélnek. A legtöbb spanyol ajkú viszont Amerikában él. Közép-, és Dél-Amerikában a spanyol a domináns nyelv. De az Egyesül Államokban is nő a spanyolul beszélők száma. Körülbelül 50 millió ember beszél spanyolul az USA-ban. Ez több mint Spanyolországban! Az amerikai spanyol különbözik az Európában beszélt spanyoltól. A különbségek főleg a szókincset és a nyelvtant érintik. Amerikában például egy másfajta múlt idő szerkezetet használnak. A szókincsben is sok különbség található. Néhány szó csak Amerikában, néhány pedig csak Spanyolországban létezik. A spanyol nyelv azonban Amerikában sem egységes. Sok különböző változata létezik az amerikai spanyolnak. Az angol után a spanyol a legtöbbet tanult idegen nyelv a világon. És viszonylag gyorsan meg lehet tanulni… Tehát mire vár még? ¡Vamos!