Kifejezéstár

hu Az iskolában   »   mk Во училиште

4 [négy]

Az iskolában

Az iskolában

4 [четири]

4 [chyetiri]

Во училиште

[Vo oochilishtye]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Hol vagyunk? Ка-е-с-е? К--- с--- К-д- с-е- --------- Каде сме? 0
K------m-e? K---- s---- K-d-e s-y-? ----------- Kadye smye?
Mi az iskolában vagyunk. Ние-см--в- у---и--е--. Н-- с-- в- у---------- Н-е с-е в- у-и-и-т-т-. ---------------------- Ние сме во училиштето. 0
N--e-s-y- -o o-chi-i--t--t-. N--- s--- v- o-------------- N-y- s-y- v- o-c-i-i-h-y-t-. ---------------------------- Niye smye vo oochilishtyeto.
Nekünk oktatásunk van. Ние-им-м--нас-а--. Н-- и---- н------- Н-е и-а-е н-с-а-а- ------------------ Ние имаме настава. 0
Ni-- ------ nas-a--. N--- i----- n------- N-y- i-a-y- n-s-a-a- -------------------- Niye imamye nastava.
Ezek a tanulók. О-а се у-----ите. О-- с- у--------- О-а с- у-е-и-и-е- ----------------- Ова се учениците. 0
O-- -y- o--h---itz-t--. O-- s-- o-------------- O-a s-e o-c-y-n-t-i-y-. ----------------------- Ova sye oochyenitzitye.
Ez a tanárnő. О-а-е--аставн-чк---. О-- е н------------- О-а е н-с-а-н-ч-а-а- -------------------- Ова е наставничката. 0
O-a-ye---sta---chka--. O-- y- n-------------- O-a y- n-s-a-n-c-k-t-. ---------------------- Ova ye nastavnichkata.
Ez az osztály. Ов- е --д-л-н----. О-- е о----------- О-а е о-д-л-н-е-о- ------------------ Ова е одделението. 0
Ov- y- od-----en-y---. O-- y- o-------------- O-a y- o-d-e-y-n-y-t-. ---------------------- Ova ye oddyelyeniyeto.
Mit csinálunk? Ш---прав---? Ш-- п------- Ш-о п-а-и-е- ------------ Што правиме? 0
Shto -----m--? S--- p-------- S-t- p-a-i-y-? -------------- Shto pravimye?
Tanulunk. Н-е у--ме. Н-- у----- Н-е у-и-е- ---------- Ние учиме. 0
N-y--o----mye. N--- o-------- N-y- o-c-i-y-. -------------- Niye oochimye.
Tanulunk egy nyelvet. Н---у---е---ен ----к. Н-- у---- е--- ј----- Н-е у-и-е е-е- ј-з-к- --------------------- Ние учиме еден јазик. 0
Ni-- oochi------dyen јa-i-. N--- o------- y----- ј----- N-y- o-c-i-y- y-d-e- ј-z-k- --------------------------- Niye oochimye yedyen јazik.
Én angolul tanulok. Ј-с у-а- а-гл-ски. Ј-- у--- а-------- Ј-с у-а- а-г-и-к-. ------------------ Јас учам англиски. 0
Ј-s --cham an-u-i-k-. Ј-- o----- a--------- Ј-s o-c-a- a-g-l-s-i- --------------------- Јas oocham anguliski.
Te spanyolul tanulsz. Т- у--ш--п--ски. Т- у--- ш------- Т- у-и- ш-а-с-и- ---------------- Ти учиш шпански. 0
Ti ----i-h --p-nsk-. T- o------ s-------- T- o-c-i-h s-p-n-k-. -------------------- Ti oochish shpanski.
Ő németül tanul. Т-ј --и г--м-----. Т-- у-- г--------- Т-ј у-и г-р-а-с-и- ------------------ Тој учи германски. 0
Toј--ochi gu-e-ma---i. T-- o---- g----------- T-ј o-c-i g-y-r-a-s-i- ---------------------- Toј oochi guyermanski.
Mi franciául tanulunk. Ни---чи-е -р-нцу--и. Н-- у---- ф--------- Н-е у-и-е ф-а-ц-с-и- -------------------- Ние учиме француски. 0
Niye-oo-him-- ---ntzooski. N--- o------- f----------- N-y- o-c-i-y- f-a-t-o-s-i- -------------------------- Niye oochimye frantzooski.
Ti olaszul tanultok. В-е-уч-----тал-ј-нс--. В-- у---- и----------- В-е у-и-е и-а-и-а-с-и- ---------------------- Вие учите италијански. 0
V-y- -oc-ity- ---li-a-ski. V--- o------- i----------- V-y- o-c-i-y- i-a-i-a-s-i- -------------------------- Viye oochitye italiјanski.
Ők oroszul tanulnak. Тие у--т р-ски. Т-- у--- р----- Т-е у-а- р-с-и- --------------- Тие учат руски. 0
Tiy- ---ha- -oos--. T--- o----- r------ T-y- o-c-a- r-o-k-. ------------------- Tiye oochat rooski.
Nyelveket tanulni érdekes. У---ето--ази---- --тер-сно. У------ ј----- е и--------- У-е-е-о ј-з-ц- е и-т-р-с-о- --------------------------- Учењето јазици е интересно. 0
O-----њyeto----i-z- -e-in--e--es--. O---------- ј------ y- i----------- O-c-y-њ-e-o ј-z-t-i y- i-t-e-y-s-o- ----------------------------------- Oochyeњyeto јazitzi ye intyeryesno.
Meg akarjuk érteni az embereket. Н-- с------да г--ра---раме -уѓ--о. Н-- с----- д- г- р-------- л------ Н-е с-к-м- д- г- р-з-и-а-е л-ѓ-т-. ---------------------------------- Ние сакаме да ги разбираме луѓето. 0
N-ye -a---ye d- g-i raz--ramy- looѓ----. N--- s------ d- g-- r--------- l-------- N-y- s-k-m-e d- g-i r-z-i-a-y- l-o-y-t-. ---------------------------------------- Niye sakamye da gui razbiramye looѓyeto.
Mi beszélni akarunk az emberekkel. Н---с-ка-е д--з-о--ва-- -о-л-----. Н-- с----- д- з-------- с- л------ Н-е с-к-м- д- з-о-у-а-е с- л-ѓ-т-. ---------------------------------- Ние сакаме да зборуваме со луѓето. 0
Ni---s---m---da --o-o-va-ye--o-----y-t-. N--- s------ d- z---------- s- l-------- N-y- s-k-m-e d- z-o-o-v-m-e s- l-o-y-t-. ---------------------------------------- Niye sakamye da zboroovamye so looѓyeto.

Az anyanyelv napja

Szereti Ön az anyanyelvét? Akkor ezentúl meg kell ünnepelnie azt! És pedig mindig február 21-én! Akkor van az anyanyelv nemzetközi napja. 2000 óta minden évben megünneplik. Ezt az UNESCO vezette be. Az UNESCO az Egyesült Nemzetek egyik szervezete. Olyan területekkel foglalkozik mint a tudomány, a képzés és a kultúra. Az UNESCO meg kívánja őrizni az emberiség kulturális örökségét. A nyelvek is kulturális örökségnek számítanak. Ezért védeni, gondozni és támogatni kell őket. Február 21-én a nyelvi sokszínűségre emlékezünk. Világszerte körülbelül 6000-7000 nyelv létezik. A felét azonban a kihalás fenyegeti. Kéthetente örökre eltűnik egy nyelv. Viszont minden nyelv egy óriási tudáskincs is. A nyelvben gyűlik össze egy nemzet tudása. Egy nemzet történelme tükröződik a nyelvében. Tapasztalatok és hagyományok is a nyelv által adódnak tovább. Ezáltal az anyanyelv része a nemzeti identitásnak. Amennyiben egy nyelv kihal, többet veszítünk egyszerű szavaknál. Mindezekre Február 21-én emlékezünk meg. Az embereknek meg kell érteniük, milyen jelentőséggel bírnak a nyelvek. És el kell gondolkodniuk mit tehetnek annak érdekében, hogy megőrizzék a nyelveket. Mutassa tehát meg, hogy mennyire fontos Önnek a nyelve! Talán süthetne egy tortát? Egy szép cukormázas felirattal. Természetesen az anyanyelvén!