Д-ли---- е во--т за--е-лин?
Д___ о__ е в____ з_ Б______
Д-л- о-а е в-з-т з- Б-р-и-?
---------------------------
Дали ова е возот за Берлин? 0 Dal- -v--ye--ozot-z----erl-n?D___ o__ y_ v____ z_ B_______D-l- o-a y- v-z-t z- B-e-l-n------------------------------Dali ova ye vozot za Byerlin?
М-------ек- ова е-моет---ест-.
М_____ д___ о__ е м____ м_____
М-с-а- д-к- о-а е м-е-о м-с-о-
------------------------------
Мислам дека ова е моето место. 0 Mislam--ye----v- ---m--e-o-m---t-.M_____ d____ o__ y_ m_____ m______M-s-a- d-e-a o-a y- m-y-t- m-e-t-.----------------------------------Mislam dyeka ova ye moyeto myesto.
К-д- е --г-но- -а--пи--е?
К___ е в______ з_ с______
К-д- е в-г-н-т з- с-и-њ-?
-------------------------
Каде е вагонот за спиење? 0 Ka--e----v-g--no--za-s----њ-e?K____ y_ v_______ z_ s________K-d-e y- v-g-o-o- z- s-i-e-y-?------------------------------Kadye ye vaguonot za spiyeњye?
В-гонот--- -п---- - н- к-а-----д-в--от.
В______ з_ с_____ е н_ к_____ о_ в_____
В-г-н-т з- с-и-њ- е н- к-а-о- о- в-з-т-
---------------------------------------
Вагонот за спиење е на крајот од возот. 0 Vaguo-o---- sp-ye--e-ye na kr---t od --zot.V_______ z_ s_______ y_ n_ k_____ o_ v_____V-g-o-o- z- s-i-e-y- y- n- k-a-o- o- v-z-t--------------------------------------------Vaguonot za spiyeњye ye na kraјot od vozot.
М-же ли ч---к---де-да до-ие --што--а--ад--- и -а-пи--е?
М___ л_ ч____ о___ д_ д____ н____ з_ ј_____ и з_ п_____
М-ж- л- ч-в-к о-д- д- д-б-е н-ш-о з- ј-д-њ- и з- п-е-е-
-------------------------------------------------------
Може ли човек овде да добие нешто за јадење и за пиење? 0 Moʐye l- ---vy-k --dy--da--o-iye n-e-h-o -- -----њ-- --za--i-e--e?M____ l_ c______ o____ d_ d_____ n______ z_ ј_______ i z_ p_______M-ʐ-e l- c-o-y-k o-d-e d- d-b-y- n-e-h-o z- ј-d-e-y- i z- p-y-њ-e-------------------------------------------------------------------Moʐye li chovyek ovdye da dobiye nyeshto za јadyeњye i za piyeњye?
További nyelvek
Kattints egy zászlóra!
Lehet itt valami enni- és innivalót kapni?
Може ли човек овде да добие нешто за јадење и за пиење?
Moʐye li chovyek ovdye da dobiye nyeshto za јadyeњye i za piyeњye?
Amikor a csecsemők beszélni tanulnak, szüleik száját figyelik.
Erre fejlődéskutatók jöttek rá.
Körülbelül hat hónapos korban a csecsemők elkezdenek szájról olvasni.
Így tanulják meg, hogyan formálják a szájukat annak érdekében, hogy bizonyos hangokat képezzenek.
Egy éves korban a csecsemők már megértenek pár szót.
Innen kezdve megint az ember szemébe néznek beszéd közben.
Így sok fontos információ birtokába kerülnek.
A szemekből felismerik, hogy szüleik boldogok vagy szomorúak.
Ezáltal megismerik az érzelmek világát.
Akkor lesz igazán érdekes, ha egy idegen nyelven szólunk hozzájuk.
Ilyenkor ugyanis a csecsemők megint elkezdenek szájról olvasni.
Ezáltal megtanulják az idegen hangokat is kiejteni.
Tehát mikor csecsemőkkel beszélünk lehetőleg mindig nézzünk rájuk.
Emellett a csecsemőknek fejlődésük szempontjából is szükségük van a beszédre.
A szülők ugyanis sokszor megismétlik azt, amit a csecsemő mond.
Így a csecsemők visszacsatolást kapnak.
Ez nagyon fontos a kis gyerekek számára.
Így tudják, hogy megértik őket.
Ez a visszaigazolás pedig motiválja őket.
Tovább élvezik a beszédtanulási folyamatot.
Tehát nem elég a csecsemőknek csak hanganyagokat lejátszani.
Azt, hogy a csecsemők tényleg tudnak szájról olvasni, kutatások bizonyítják.
Kísérletek során hang nélküli videókat játszottak le kis gyerekeknek.
Ezek a gyerekek anyanyelvén és idegen nyelven szóló videók voltak.
A csecsemők az anyanyelvükön szóló videókat hosszabb ideig nézték.
És közben sokkal jobban figyeltek.
A csecsemők első szavai azonban világszerte ugyanazok.
Anyu és apu - ezeket minden nyelven könnyű kiejteni!