Frazlibro

eo Genitivo   »   el Γενική

99 [naŭdek naŭ]

Genitivo

Genitivo

99 [ενενήντα εννέα]

99 [enenḗnta ennéa]

Γενική

[Genikḗ]

Elektu kiel vi volas vidi la tradukon:   
esperanto greka Ludu Pli
la kato de mia amikino η ---- τ-ς --λ---μ-υ η γ--- τ-- φ---- μ-- η γ-τ- τ-ς φ-λ-ς μ-υ -------------------- η γάτα της φίλης μου 0
ē--á-a --s---í-ē- --u ē g--- t-- p----- m-- ē g-t- t-s p-í-ē- m-u --------------------- ē gáta tēs phílēs mou
la hundo de mia amiko ο--κύ--ς το---ίλ---μου ο σ----- τ-- φ---- μ-- ο σ-ύ-ο- τ-υ φ-λ-υ μ-υ ---------------------- ο σκύλος του φίλου μου 0
o skýlo- -----h--ou--ou o s----- t-- p----- m-- o s-ý-o- t-u p-í-o- m-u ----------------------- o skýlos tou phílou mou
la ludiloj de miaj gefiloj τα-παιχ-ί-ι---ων -α-διών μ-υ τ- π-------- τ-- π------ μ-- τ- π-ι-ν-δ-α τ-ν π-ι-ι-ν μ-υ ---------------------------- τα παιχνίδια των παιδιών μου 0
ta--aic-n-di--t-n -a-di-n -ou t- p--------- t-- p------ m-- t- p-i-h-í-i- t-n p-i-i-n m-u ----------------------------- ta paichnídia tōn paidiṓn mou
Tio estas la mantelo de mia kolego. Αυ-ό-----ι -ο---λ-ό-το- -υν-δέλ-ο- --υ. Α--- ε---- τ- π---- τ-- σ--------- μ--- Α-τ- ε-ν-ι τ- π-λ-ό τ-υ σ-ν-δ-λ-ο- μ-υ- --------------------------------------- Αυτό είναι το παλτό του συναδέλφου μου. 0
Au-ó --n-- -o------ t-u-s----él-hou -ou. A--- e---- t- p---- t-- s---------- m--- A-t- e-n-i t- p-l-ó t-u s-n-d-l-h-u m-u- ---------------------------------------- Autó eínai to paltó tou synadélphou mou.
Tio estas la aŭto de mia kolegino. Α--ό-ε-ναι -- α--οκίνη-ο-τη- -υ-αδ--φο--μου. Α--- ε---- τ- α--------- τ-- σ--------- μ--- Α-τ- ε-ν-ι τ- α-τ-κ-ν-τ- τ-ς σ-ν-δ-λ-ο- μ-υ- -------------------------------------------- Αυτό είναι το αυτοκίνητο της συναδέλφου μου. 0
Autó e--a--to aut--ínē-----s-----d---h---m-u. A--- e---- t- a--------- t-- s---------- m--- A-t- e-n-i t- a-t-k-n-t- t-s s-n-d-l-h-u m-u- --------------------------------------------- Autó eínai to autokínēto tēs synadélphou mou.
Tio estas la laboro de miaj kolegoj. Α-τ- εί-α--η-----ει--τω- ---------ν--ο-. Α--- ε---- η δ------ τ-- σ--------- μ--- Α-τ- ε-ν-ι η δ-υ-ε-ά τ-ν σ-ν-δ-λ-ω- μ-υ- ---------------------------------------- Αυτή είναι η δουλειά των συναδέλφων μου. 0
Au-- -í----ē ---l-iá --n---n-d--ph-- m--. A--- e---- ē d------ t-- s---------- m--- A-t- e-n-i ē d-u-e-á t-n s-n-d-l-h-n m-u- ----------------------------------------- Autḗ eínai ē douleiá tōn synadélphōn mou.
La butono de la ĉemizo mankas. Ξ-λώ-----τ----υμπ--α-- τ--πο-κ----ο. Ξ------- τ- κ----- α-- τ- π--------- Ξ-λ-θ-κ- τ- κ-υ-π- α-ό τ- π-υ-ά-ι-ο- ------------------------------------ Ξηλώθηκε το κουμπί από το πουκάμισο. 0
X-lṓ-h--e t- k-u--í -pó--o-pou--mi-o. X-------- t- k----- a-- t- p--------- X-l-t-ē-e t- k-u-p- a-ó t- p-u-á-i-o- ------------------------------------- Xēlṓthēke to koumpí apó to poukámiso.
La ŝlosilo de la garaĝo forestas. Χά-ηκ--τ--κλ--δί-τ-- -καράζ. Χ----- τ- κ----- τ-- γ------ Χ-θ-κ- τ- κ-ε-δ- τ-υ γ-α-ά-. ---------------------------- Χάθηκε το κλειδί του γκαράζ. 0
Ch-th-ke t--kl-i---tou n--rá-. C------- t- k----- t-- n------ C-á-h-k- t- k-e-d- t-u n-a-á-. ------------------------------ Cháthēke to kleidí tou nkaráz.
La komputilo de la estro difektiĝis. Ο υπ--ογ-σ-ής--ο- αφ-ν---ού-χάλα-ε. Ο υ---------- τ-- α-------- χ------ Ο υ-ο-ο-ι-τ-ς τ-υ α-ε-τ-κ-ύ χ-λ-σ-. ----------------------------------- Ο υπολογιστής του αφεντικού χάλασε. 0
O--pol--is-ḗ---o----h----k-ú--hála-e. O y---------- t-- a--------- c------- O y-o-o-i-t-s t-u a-h-n-i-o- c-á-a-e- ------------------------------------- O ypologistḗs tou aphentikoú chálase.
Kiuj estas la gepatroj de la knabino? Π--ο---ί-αι--ι γονείς του ----τσι--; Π---- ε---- ο- γ----- τ-- κ--------- Π-ι-ι ε-ν-ι ο- γ-ν-ί- τ-υ κ-ρ-τ-ι-ύ- ------------------------------------ Ποιοι είναι οι γονείς του κοριτσιού; 0
Po--- ---a- ---go--í- tou--or---io-? P---- e---- o- g----- t-- k--------- P-i-i e-n-i o- g-n-í- t-u k-r-t-i-ú- ------------------------------------ Poioi eínai oi goneís tou koritsioú?
Kiel mi atingu la domon de ŝiaj gepatroj? Π-- -- -ά--στο σ--τ- -ω- -ον--ν ---; Π-- θ- π-- σ-- σ---- τ-- γ----- τ--- Π-ς θ- π-ω σ-ο σ-ί-ι τ-ν γ-ν-ώ- τ-ς- ------------------------------------ Πώς θα πάω στο σπίτι των γονιών της; 0
Pṓs--h----ō-s---s-ít- tōn-go-iṓ- t--? P-- t-- p-- s-- s---- t-- g----- t--- P-s t-a p-ō s-o s-í-i t-n g-n-ṓ- t-s- ------------------------------------- Pṓs tha páō sto spíti tōn goniṓn tēs?
La domo situas je la fino de la strato. Τ--σ--τ- ε-να- --- -έ--- --υ -ρόμο-. Τ- σ---- ε---- σ-- τ---- τ-- δ------ Τ- σ-ί-ι ε-ν-ι σ-ο τ-λ-ς τ-υ δ-ό-ο-. ------------------------------------ Το σπίτι είναι στο τέλος του δρόμου. 0
T----í-i -ín-- s-o-t-lo- --u--ró---. T- s---- e---- s-- t---- t-- d------ T- s-í-i e-n-i s-o t-l-s t-u d-ó-o-. ------------------------------------ To spíti eínai sto télos tou drómou.
Kiel nomiĝas la ĉefurbo de Svislando? Πώς -έγ-τ-ι---π-ωτ--ο--α--ης-Ελβ---α-; Π-- λ------ η π--------- τ-- Ε-------- Π-ς λ-γ-τ-ι η π-ω-ε-ο-σ- τ-ς Ε-β-τ-α-; -------------------------------------- Πώς λέγεται η πρωτεύουσα της Ελβετίας; 0
Pṓs l--etai-ē ---te-o----tē--El----as? P-- l------ ē p--------- t-- E-------- P-s l-g-t-i ē p-ō-e-o-s- t-s E-b-t-a-? -------------------------------------- Pṓs légetai ē prōteúousa tēs Elbetías?
Kiel titoliĝas la libro? Π-- λέγε-α- ο τ--λ-ς -ου-βιβ---υ; Π-- λ------ ο τ----- τ-- β------- Π-ς λ-γ-τ-ι ο τ-τ-ο- τ-υ β-β-ί-υ- --------------------------------- Πώς λέγεται ο τίτλος του βιβλίου; 0
P-------t-i-- ---l-- -ou-b-b---u? P-- l------ o t----- t-- b------- P-s l-g-t-i o t-t-o- t-u b-b-í-u- --------------------------------- Pṓs légetai o títlos tou biblíou?
Kiel nomiĝas la gefiloj de la najbaroj? Π-- -έγ-ντα- -α--αιδ-ά --ν-γει-----; Π-- λ------- τ- π----- τ-- γ-------- Π-ς λ-γ-ν-α- τ- π-ι-ι- τ-ν γ-ι-ό-ω-; ------------------------------------ Πώς λέγονται τα παιδιά των γειτόνων; 0
Pṓ--lé-on--i--- --id-----n g--tó---? P-- l------- t- p----- t-- g-------- P-s l-g-n-a- t- p-i-i- t-n g-i-ó-ō-? ------------------------------------ Pṓs légontai ta paidiá tōn geitónōn?
Kiuj estas la feridatoj de la infanoj? Πό-------- -ι ----ι-ές --α--πέ--των-π-ιδ-ώ-; Π--- ε---- ο- σ------- δ------- τ-- π------- Π-τ- ε-ν-ι ο- σ-ο-ι-έ- δ-α-ο-έ- τ-ν π-ι-ι-ν- -------------------------------------------- Πότε είναι οι σχολικές διακοπές των παιδιών; 0
P-------ai -i s-h-lik-s-dia--p-- t-n pai-iṓ-? P--- e---- o- s-------- d------- t-- p------- P-t- e-n-i o- s-h-l-k-s d-a-o-é- t-n p-i-i-n- --------------------------------------------- Póte eínai oi scholikés diakopés tōn paidiṓn?
Kiuj estas la konsulthoroj de la kuracisto? Πό-- δ--ε--ι-- γι-τρ---ρα-τεβ--; Π--- δ------ ο γ------ ρ-------- Π-τ- δ-χ-τ-ι ο γ-α-ρ-ς ρ-ν-ε-ο-; -------------------------------- Πότε δέχεται ο γιατρός ραντεβού; 0
P-t--dé-h-----o -----ó- r-n-e---? P--- d------- o g------ r-------- P-t- d-c-e-a- o g-a-r-s r-n-e-o-? --------------------------------- Póte déchetai o giatrós ranteboú?
Kiuj estas la malfermhoroj de la muzeo? Π-ιες-εί--------ρε- -ειτ-υ--ί-- -ου -ο---ίο-; Π---- ε---- ο- ώ--- λ---------- τ-- μ-------- Π-ι-ς ε-ν-ι ο- ώ-ε- λ-ι-ο-ρ-ί-ς τ-υ μ-υ-ε-ο-; --------------------------------------------- Ποιες είναι οι ώρες λειτουργίας του μουσείου; 0
P--e- -ína- ---ṓr-s le--ou---a- --u -o---í--? P---- e---- o- ṓ--- l---------- t-- m-------- P-i-s e-n-i o- ṓ-e- l-i-o-r-í-s t-u m-u-e-o-? --------------------------------------------- Poies eínai oi ṓres leitourgías tou mouseíou?

Pli bona koncentriĝo = pli bona lerno

Ni lernante devas koncentriĝi. Nia tuta atento devas orientiĝi al unu afero. La kapablo koncentriĝi ne estas denaska. Ni devas unue lerni koncentriĝi. Tio ĝenerale okazas infanvarteje aŭ lerneje. Sesjaraj infanoj povas koncentriĝi dum ĉirkaŭ 15 minutoj. 14jaraj adoleskuloj duoble laboras samdaŭre koncentrite. La koncentriĝa fazo de la plenkreskuloj daŭras ĉirkaŭ 45 minutojn. Post difinita tempo, la koncentriĝo malkreskas. La lernantoj poste perdas la intereson pri la enhavo. Ankaŭ povas esti ke ili laciĝas aŭ streĉiĝas. Tio malfaciligas la lernon. La memoro ne plu povas tiel bone encerbigi la enhavon. Sed sian koncentriĝon oni povas ankaŭ kreskigi! Gravegas ke oni lernonte sufiĉe dormintu. Kiu lacas, tiu povas koncentriĝi nur mallongan tempon. Nia cerbo faras pli da eraroj kiam ni lacas. Niaj emocioj ankaŭ influas nian koncentriĝon. Kiu efike volas lerni, tiu devus havi neŭtralan emocian staton. Tro multaj pozitivaj aŭ negativaj emocioj malhelpas la lernan sukceson. Oni kompreneble ne ĉiam povas kontroli siajn emociojn. Sed oni povas provi lernante ignori ilin. Kiu volas esti koncentrita, tiu devas esti motivita. Ni lernante ĉiam devas havi videblan celon. Nur tiam nia cerbo pretas koncentriĝi. Por bona koncentriĝo ankaŭ gravas kvieta ĉirkaŭaĵo. Kaj oni devus lernante trinki multe da akvo, tio tenas veka… Kiu ĉion ĉi atentas, tiu certe longe koncentrita restas!